Szokatlan helyzet alakult ki az idei év elejére, miután december 30-án sem született megállapodás az idei minimálbér összegéről, holott számos szociális ellátás összegét befolyásolja a döntés.
Tavaly ősszel elég távolról indultak a felek elképzelései az emelés mértékről. – A munkaadók szokás szerint nulla százalékos emelésről indítottak a tárgyalásokon – mondta korábban lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A munkavállalók érdekképviseletei viszont eleinte tíz, majd 6,5 százalékos minimálbér-emelést javasoltak, végül belementek volna a kompromisszumos öt százalékba és egy többlépcsős megállapodásba. A munkaadók képviselői viszont 3 százaléknál magasabb emelésben nem akartak kiegyezni. Ennél nagyobb engedményre csak akkor lettek volna hajlandók, ha a kormány tovább csökkenti a szociális hozzájárulási adót, ez azonban nem volt napirenden.
Bár a két végső ajánlat közötti két százalékpontos rés már nem tűnt áthidalhatatlannak, a munkaadók és a munkavállalók képtelenek voltak dűlőre jutni egymással, a kormány pedig ezúttal nem vállalta a döntnök szerepét. Ezért még most sem tudjuk, hogy idén mennyivel emelkedik a minimálbér, várhatóan csak valamikor januárban lesz megegyezés. Tavaly egyébként 8-8 százalékkal emelkedett minimálbér bruttó összege, illetve a garantált bérminimum is: 161 ezer, illetve 210 600 forintra.
A kormány érvekkel, javaslatokkal nem segítette elő a megállapodást – jegyezte meg Kordás László a 24.hu-nak. Úgy gondolja, hogy 2-3 hét múlva sem lesz több érdemi információ a megállapodáshoz, viszont számos problémát okoz az, hogy nem rendelkeztek január 1-jével az új minimálbérről.
Szerinte ha hónap közben, például január 16-án hirdetik ki a 2021-re kötelező minimálbért, az január elejétől nem lesz érvényes, mert visszamenőleges hatállyal nem rendelkezhetnek, vagyis veszítenek a dolgozók a késlekedés miatt.
Másképp látja ezt Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára: úgy véli, ha még januárban megegyeznek, akkor a probléma technikailag áthidalható. A bért ugyanis utólag fizetik, a januári bért tehát a hónap végén vagy február elején utalják, a munkaadók a rendelet dátumától függetlenül fizethetnek magasabb összeget.
A minimálbér ügye azonban szélesebb kört érint, mert számos juttatást, szociális ellátást kötnek a legkisebb adható bér összegéhez:
- Ilyen a nagyszülői gyed: a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra, ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Ennek havi összege legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. 2020-ban ez 225 288 forint volt.
- Kevesen tudják, de aki dolgozik és bizonyos betegségekben szenved, az a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosult. A kedvezmény a laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes esetei, vagy a cöliákia esetén is jár, és akár az ország lakosságának 35 százaléka is érintett lehet. Tavaly havonta 8050 forint volt a kedvezmény mértéke.
- A következő juttatás a gyed, amely a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, de maximális összege a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A diplomás gyed összege 2020-ban alapképzés esetén 112 644 forintra, mesterképzés esetén 147 420 forintra emelkedett, idén ez is tovább nőhetne, ha megszületik a megállapodás.
- A táppénz alatt alapesetben a napi átlagkereset 60 százaléka jár, ám ebből még levonják a személyi jövedelemadót. A táppénz napi összegének is van egy plafonja, ez a minimálbér kétszeresének a harmincad része, tavaly ez legfeljebb napi 10 728 forintot jelentett.
- Az álláskeresési járadék összege nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.
- A kormány 2019-től bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. Ez azt jelenti, hogy ilyen munkaviszony esetén a járulékot a minimálbér kétszereséig elengedi az állam.
Egyes szakértők úgy látják, a járványhelyzet közepette mindkét oldalt meg lehetett érteni, a dolgozók közül sokan veszítették el az állásukat, míg másokat csökkentett munkaidőben foglalkoztattak. Mindeközben a vállalatok bevételei is nagyot estek tavaly a járvány miatt, egyes ágazatokat pedig valóban padlóra küldött a járvány.
Ám a többi visegrádi országban is van pandémia és gazdasági visszaesés, mégis tudtak elég jelentős mértékben minimálbért emelni. Euróra átszámítva Lengyelországban 611, Szlovákiában 580, Csehországban 575 euró volt a tavalyi minimálbér, eleve magasabbak, mint nálunk (487 euró). A lengyel legkisebb bér idén 2800 zloty lesz a tavalyi 2600 után, ez közel nyolc százalékos emelést jelent, és az átlagbér több mint a felére, pontosan 53,2 százalékára rúg. A cseh legkisebb bér 4,1 százalékkal, 14 600 koronáról 15 200 koronára nőtt. A szlovák minimálbér 7,4 százalékkal, 580 euróról 623 euróra (mintegy 225 ezer forintra) emelkedett, elérve a 2019-es átlag bruttó bér 57 százalékát.
