Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

A jó alkotmányok gyakran félelemből születnek

Szerző: | 2021. január 24., 11:30 | Belföld

Az Alkotmánybíróság épülete (Fotó: Kormány.hu)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Sorozatunkban az Ellenzéki Együttműködés (Elegy) pártokon kívüli kezdeményezés programját ismertetjük. Ezúttal Majtényi Lászlóval beszélgettünk az Elegy tavasszal a pártok elé kerülő közjogi programjáról.

HIRDETÉS - AIP

A rendszerváltó közjogi intézkedések közül a legfontosabb, és szinte minden más feltétlenül szükséges lépés alapját a megalkotandó végleges alkotmány jelenti, amellyel le kell váltani a rákosista alkotmány jogfolytonos utódjaként is jellemezhető NER-alaptörvényt. Az új alkotmány történelmi hátterét az 1848-as áprilisi törvények, az 1946. évi első törvény és az 1989-es alkotmányozás adja meg. Ahol lehet, követni kell a tartalmilag jó, technikai értelemben tökéletesnek nem nevezhető 1989-es alkotmányt is – nyilatkozta a Magyar Hangnak az Elegy közjogi programját kidolgozó munkacsoport vezetője, Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos.

HIRDETÉS - AIP

A szakember szerint a történelem azt mutatta, a jó alkotmányok gyakran félelemből születtek, amikor az alkotmányozók például az autokratikus, diktatórikus visszarendeződéstől, a gyarmatosítóktól, esetleg a megszállóktól féltek. – Helyes, ha mi is ezt az utat járjuk, az új alkotmányt úgy kell megfogalmaznunk, hogy az zárja ki az egyszemélyi uralmat, és állítsa vissza a jelenleg hiányzó, de egyébként jól bevált fékek és ellensúlyok rendszerét. Eredeti alkotmányozással hozzuk létre a szabad, demokratikus és szolidáris Magyarországot! – véli Majtényi.

Kérdésünkre elmondta, bár a jelenlegi szabályok szerint az új alkotmányt az Országgyűlésnek kétharmados többséggel kell elfogadnia, ez szerinte elégtelen. Azt nem tartja sem valószínűnek, sem helyesnek, hogy a jelenlegi kormánypártokkal meg lehet egyezni az alkotmány szövegében. Ez csak akkor merülhet fel, ha egy választási vereség esetén alapvető változások, átrendeződések történnének az uralmon lévő párton belül. A Fidesz szavazóit viszont feltétlenül be kell vonni az alkotmányozásba. Az új alkotmány az alkotmányos bal- és jobboldal, a zöldek, az állampolgári közösség közös műve lehet. És mindenképpen népszavazáson kell megerősíteni.

A program szerint a választási rendszert – alapvető reformmal – kell arányossá tenni. Az önkormányzati jogoknak alkotmányos védelem alatt kell állniuk. Biztosítani kell a szubszidiaritás elvét, azaz, hogy mindig azon a legalacsonyabb szinten születhessenek a döntések, ahol az ahhoz szükséges információk megvannak. Véget kell vetni az egészségtelen, drága és rossz hatékonyságú központosításnak.

Az igazságszolgáltatás területén biztosítani kell a bírói függetlenséget, hogy a bíró a tárgyalóteremben minden külső behatás nélkül kizárólag a jogszabályok alapján döntsön az eléje került ügyekben. Ennek biztosítása érdekében kulcskérdés az önigazgatás megerősítése. A szükséges infrastruktúra kötelező állami biztosítását, annak működtetését viszont ellenőrizheti a kormány. Az egyáltalán nem fordulhat elő, hogy a Kúria elnöke olyan jogász legyen, akinek semmiféle bírói gyakorlata nincs.

Az Európában uralkodó modell a végrehajtó hatalom alá rendelt ügyészségen és az intézkedő ügyész függetlenségén alapul, az eljáró ügyészt csak kivételesen, írásban, és csak nyilvánosan lehessen utasítani.

A programban az is szerepel, hogy a média működését alapjaiban kell megváltoztatni. A hazánkban megszűnt közszolgálati médiát a politikai befolyásolással szemben kiépített garanciákkal kell helyreállítani. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) megalakulásától törvénysértő létét fel kell számolni. A médiahatóság jogköreit jelentősen vissza kell metszeni, ugyanakkor az emberi jogokat sértő ügyek vizsgálatára jó és olcsó megoldás lenne médiaombudsmant megbízni. Az állami pénzek elköltését a médiában átláthatóvá kell tenni. Nem csupán a központi, hanem a helyi médiaviszonyokat is át kell alakítani, civil ellenőrzés alá terelni, hogy az ne a mindenkori polgármester dicsőségét zengje, hanem közéleti fórum legyen a helyi újság, rádió, televízió.

Kérdésünkre Majtényi László arról is beszélt, hogy bár morálisan megalapozott az igény az ebül szerzett vagyonok visszaszerzésére, arra csak az alkotmányosság alapelveit tiszteletben tartó jogi keretek között kerülhet sor. Mindenesetre meggondolandó, hogy a Simicska-birodalom az állami csapok elzárása után szinte azonnal összeomlott. A szakember szerint különös probléma, hogy a hatalomkoncentráció és az állami intézmények pusztítása ma kéz a kézben jár. A pszeudomagánosítással alapítványokba kiszervezett nemzeti vagyon visszaszerzése magában is a legkomolyabb kihívások egyike. És persze ott a kérdés, hogy például egy ma már külföldi tőzsdére bevezetett társaság esetében az általa vagy jogelődjei által korábban eltüntetett közpénzekkel mit lehet kezdeni?

Az Elegy
Mellár Tamás országgyűlési képviselő kezdeményezésére tavaly tavasszal indult meg az a párton kívüli szakértői munka, amelynek célja az ellenzéki pártok számára készített program. Az programcsomagot hamarosan bemutatják a pártok képviselőinek, és amennyiben azok felvállalják, széles körű társadalmi egyeztetésre kerül sor.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/4. számában jelent meg január 22-én.

Címkék: alkotmány, Majtényi László, Mellár Tamás, választási rendszer


Orbán a bukásra is készül

Orbán a bukásra is készül

„Aki beleszól a közügyekbe, megnézheti magát” – Krekó Péter és Kéri László politológusok százmilliárdok bespájzolásáról, Karácsony és Márki-Zay esélyeiről és arról, miért nem száll le a Fidesz a magas lóról.

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest