Amint jövő hét közepén elérjük a négymillió beoltottat, a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára megnyílnak a mozik, színházak, edzőtermek, illetve a „tánc és zeneművészeti események” – jelentette be a Kossuth rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök újabb lazítási ígérete alapján úgy tűnik, a kormány szerint már egy oltás is elegendő védettséget ad, és a lakosság részleges átoltottsága is megakadályozza a negyedik hullámot, holott a nemzetközi példák éppen az ellenkezőjére utalnak. Mire számíthatunk a jövő heti nagy nyitás után?
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa az ATV Start című műsorában hangsúlyozta, a színházak, mozik nyitásával óvatos lenne, mert beltéren nagyon tud terjedni a vírus. –Beltéren, ha egy szuperterjesztő maszk nélkül van, akár 100 embert is meg tud fertőzni – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha mindezt védettségi igazolványhoz kötik, akkor azt támogatni tudja. Erről beszélt a Blikknek Rusvai Miklós virológus is, aki a terasznyitást is „immunizáltsági igazoláshoz” kötné. A zárt terekról szólva elmondta, azok használatát inkább a járványtani adatok javulásához kötné, de az óvatossági rendszabályok betartásával a színházak, mozik is biztonságosan látogathatóak lesznek.
Variációk a nyájimmunitásra
Óvatosan optimista véleményük különösen a korábban elhangzott állításaik fényében izgalmas. Szlávik János április elején az Inforádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy 70-80 százalékos átoltottságnál jelenthető ki, hogy vége a járványnak. Hozzátette, a magas szintű hatékonyság csak a második oltás után pár héttel alakul ki, ezért az első dózist követően még nem szabadulhatunk fel teljesen. Rusvai Miklós pedig – szintén április elején – az ATV Start című műsorában még kockázatosnak nevezte a kormány tervét a 2,5 millió beoltotthoz köthető lazításról. Mint mondta, ő még várna, és inkább a szennyvízvizsgálatok eredményeihez, valamint a járványadatokhoz (fertőzöttek, kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen lévők és elhunytak száma) igazítaná az enyhítések megkezdését.
Abban úgy tűnik, minden szakértő egyetért, hogy a vírus mutációi miatt a 60-70 százalékos átoltottság már nem elég a nyájimmunitás eléréshez. Ezt emelte ki Szlávik János is a közmédiának adott április eleji nyilatkozatában, erre utalt Falus András immunológus az ATV műsorában, ő 80 százaléknál húzta meg a határt, és ezt véleménye szerint az év vége előtt nem érjük el. És Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus is a korábban közöltnél lényegesen magasabb, 85-90 százalékos átoltottságról beszélt a Népszavának adott interjújában.
Bár több olyan kutatás eredményéről érkezett hír az elmúlt hetekben, amelyek az egyes vakcinák hatékonyságát vizsgálták, egyértelmű válasz továbbra sincs a kérdésekre, hogy meddig véd az oltás, és milyen eséllyel kerülhet el a fertőzés továbbadása beoltottként. Az kiderült, hogy a Pfizer és az AstraZeneca vakcináinak már első dózisa magas szintű védelmet biztosít, mint ahogy az is, hogy a Pfizer és a Moderna hatékonyan véd a fertőzés ellen is. Ez utóbbi azért fontos, mert a súlyos megbetegedés ugyan szinte minden vakcinával elkerülhető, vagyis önmagunkat megóvjuk vele, a kórokozót még védetten is továbbadhatjuk. Ezt az eddigi jelentések alapján a két mRNS-vakcinával akadályozhatjuk meg, de ezek sem akadályozzák meg 100 százalékban a vírus terjesztését.
A vakcinák betegségmegelőző hatékonyságáról lényegesen több adat áll rendelkezésünkre. Legutóbb Szerbiában végeztek kutatásokat ezzel kapcsolatban, és arra jutottak, hogy már az első dózis jelentősen csökkenti a tüdőgyulladás kialakulásának kockázatát. A legalább egy oltáson átesettek közül mégis megfertőződöttek 2,3 százaléka kapott AstraZenecát, 2,2 százalék kínai vakcinát, 1,8 százalék oroszt és 1,1 százalék Pfizert. A beoltottak közül tüdőgyulladással diagnosztizáltak 0,7 százaléka kínai oltást kapott, 0,3 százalék oroszt, ugyanennyi AstraZenecát, 0,1 százalék pedig Pfizert. A kórházba kerültek esetében a kínai vakcinát kapók aránya 0,2 százalék, az orosz oltásé 0,1 százalék, a Pfizerrel és AstraZenecával oltottak között pedig a felmérés szerint ez a mutató 0,0 százalék, vagyis senki sem került kórházba.
Az itthon is nagy számban használt kínai Sinopharm vakcinájából Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek is komoly tételt rendelt, így déli szomszédunk mellett az ottani eredményekre is támaszkodhatunk a talán legvitatottabb megítélésű védőoltás kapcsán. Egy nemrég nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint a kínai oltóanyag 93 százalékos hatékonysággal véd a kórházi ápolást igénylő betegségtől, és 95 százalékos biztonsággal tartja távol a pácienst az intenzív terápiától. Az Emírségek beoltottjai közül pedig még senki sem halt meg. Kétségkívül látványos eredmények, ugyanakkor az éles helyzetben mért értékek valamivel alacsonyabbak, mint a laboratóriumi körülmények között dokumentáltak, hiszen a kínai vakcina papíron 100 százalékban véd a súlyos lefolyású betegségtől is.
Hogyan nyitnak mások?
Ami ebből a nyitás szempontjából érdekes, hogy nem mehetünk biztosra, sem a védettség, sem a továbbfertőzés kapcsán. Ez pedig a miniszterelnöki bejelentésben megfogalmazottnál nagyobb óvatosságra is inthet.
Jó példa erre az újra és újra felemlegetett Izrael. A zsidó államban február 23-ra a teljes lakosság közel fele megkapta már legalább az első védőoltást – vagyis akkor jobban álltak, mint mi most –, a brit mutáció miatt azonban ennek ellenére is újra emelkedni kezdett a napi új megbetegedések száma. Másnap négynapos kijárási tilalmat vezettek be, hogy megfékezzék az újabb hullámot. A járvány felerősödése veszélybe sodorta a március elejére ígért nyitást, ám a szigorú intézkedések, és a magas átoltottság végül nem engedte kibontakozni az újabb hullámot. Március 10-én azt jelentették, hogy már egyértelműen látszik az oltási program hatása, látványosan javulnak a mutatók Izraelben. Ennek köszönhetően újabb korlátozásokat oldanak fel, így az izraeliek immár uszodába, stadionba és koncertre is mehetnek.
Chile sem járt sikerrel az első lazítási kísérlettel. A 18 milliós dél-amerikai országban hiába adtak be a magyarországinál lényeges több a védőoltást február végéig, az új megbetegedések száma folyamatosan emelkedni kezdett. A The Guardian cikke szerint a rendkívül sikeres oltási program hamis biztonságérzetet adott, ami elsietett nyitáshoz vezetett. Az újabb hullámot még a szigorú korlátozásokkal sem tudták megfékezni. Jelen pillanatban közel másfélszer annyi ember kapta meg legalább az első adag vakcinát Chilében, mint Magyarországon, a helyzet mégsem javul. Igaz, ebben közrejátszhat a Dél-Amerikát letaroló brazil vírusmutáns is, illetve a Sinovac kínai oltóanyag, amely a vizsgálatok szerint mindössze 3 százalékos védettséget biztosít az első, és 57 százalékost a második dózis beadását követően.
A védőoltás nem elég
Arról sem feledkezhetünk el, hogy a Magyarországon tervezett négymilliós lazítás azt jelenti, hogy félmillió ember azokban a napokban kapja meg az első dózist, amikor megnyitják kapuikat az edzőtermek és kulturális terek. Nekik még a részleges védettség eléréséhez is legalább 2-3 hetet várniuk kell, a frissen megkapott védettségi igazolvánnyal azonban már ennek ellenére beléphetnek bárhová. A teljes védettséghez pedig még több időre lenne szükség. És még – ahogy láttuk – ez sem garantálja, hogy nem fertőznek tovább.
Ugyancsak komoly kérdés a fiatalok és a gyerekek oltása, amellyel már próbálkoznak ugyan, a Pfizeren kívül azonban már vakcina esetében ez fel sem merült. Holott az ő védettségük nélkül nem igazán beszélhetünk nyájimmunitásról. Ezt emelte ki Póta György házi gyermekorvos is az ATV műsorában. Hangsúlyozta, a a harmadik hullámban gyermekeknél is előfordultak súlyosabb lefolyású esetek, a beoltása pedig nem csak az ő védelmüket szolgálja, hanem a lakosság védettsége szempontjából is fontos lenne.
És természetesen a hatékonysági idő sem mindegy. Nagyon úgy tűnik, hogy minden vakcinából emlékeztető oltásokra lesz szükség, és mivel több gyártó is a féléves periódust jelölte meg, az itthon december végén indult oltási program első körében szereplők nyár elején újabb dózisra kényszerülhetnek. Erről azonban egyelőre semmilyen konkrétum nem hangzott el a kormány, vagy a szakmai hatóságok részéről.
Mindezen aggályok és nyitott kérdések ellenére a kormány eltökéltnek tűnik. Optimizmusukat tükrözi a vakcinákat népszerűsítő kisfilmjük is, amelynek célja üdvözlendő, a tartalma azonban már erősen megkérdőjelezhető. A vélhetően beoltott emberek borulnak egymás nyakába, miközben a kormánynak tanácsot adó szakemberek az elmúlt hetekben nem győzték hangsúlyozni, hogy a vakcina ellenére sem feledkezhetünk el a maszkról és a távolságtartásról.
Bár a magyar kormány láthatóan mindent a vakcinára tesz fel, érdemes odafigyelni azokra a szakemberekre, akik igyekeznek felhívni a figyelmet rá: csak a védőoltással nem állítható meg a járvány.
– Sosem érhetjük el a nyájimmunitást, de kemény munkával felülkerekedhetünk a járványon – fogalmazott egy interjúban Larry Brilliant epidemiológus. Az amerikai tudós a hetvenes évek közepén elévülhetetlen érdemeket szerzett a járványos gyermekbénulás megfékezésében, az elmúlt egy évben pedig többször is helyesen jósolta meg a pandémia alakulását.
Brilliant szerint az újabb és újabb variánsok felülírják a megfelelő védettségről szőtt álmainkat, a mutációk könnyen kikerülhetik a védőoltás jelentette védelmet is, a nem beoltott milliárdnyi szervezetben pedig gond nélkül alakulhatnak ki az új változatok. A tudós ennek ellenére optimistán nyilatkozott, véleménye szerint ugyanis, ha megfelelő mennyiségű vakcinát tudunk felhalmozni, kellő mennyiségű pénz áll rendelkezésre a vírus elleni küzdelemhez, valamint tömegesen tesztelünk, és hatékonyan lenyomozzuk a fertőzés útját, akkor, ha legyőzni nem is, kordában tartani sikerülhet a járványt.
Ugyanerre hívták fel a figyelmet a The Lancet orvosi szaklap által összehívott Covid-19 „operatív törzs” tagjai is. Legfrissebb közleményükben a korábban említett három mutációra hivatkozva hangsúlyozták, a vakcinák önmagukban nem elegendők, továbbra is szükség van a maszkra és a megfelelő távolságtartásra. A legfontosabb feladat pedig a fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve a kontaktkutatás, amellyel felderíthetők az egyes fertőzési láncok.
Reméljük nem lesz igazuk, hiszen Magyarországon nemzetközi összevetésben rendkívül kevés tesztet végeznek, a második és a harmadik hullámban folyamatosan 25 százalék körül mozgott a pozitivitási arány – amelynek 5 százalék alatt kellett volna lennie –, a kontaktkutatással pedig idővel már nem bajlódtak a hatóságok.
Mindezek ellenére Magyarország még a telt házas labdarúgó mérkőzéseket is bevállalja. Mint ismert, a járvány miatt idén nyárra halasztott Európa-bajnokság 12 rendező városa közül egyedüliként Budapesten lehet tele a stadion, vagyis több mint 60 ezren zsúfolódhatnak be a Puskás Arénába júniusban. A kívánt nyájimmunitást valószínűleg még a jelenlegi tempó, és a növekvő „oltakozási kedv” ellenére sem érhetjük el addigra.
