Ítélet született annak a két 89 éves nőnek az ügyében, akik a Munkáspártnak hamisítottak aláírásokat a 2018-as országgyűlési választás során az ügyészség szerint. Mindkettejüket próbára bocsátották – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből.
A két idős asszonnyal szemben folyó eljárásról februárban részletesen írtunk. A vádirat szerint egyikük a Munkáspárt meghatalmazottja volt, ő koordinálta az ajánlásgyűjtéseket. Ő is részt vett az ajánló aláírások gyűjtésében, amelyben a társa szintén közreműködött. Számos esetben azonban olyan személyek helyett és nevében írtak alá az ajánlóíveken, akik valójában nem adtak ajánlást a pártnak. Az ajánlóíven szerepelt elhunyt személy neve és aláírása is. A terhükre rótt cselekményt azonban a vádhatóság szerint nem egyedül követték el, akadt még egy társuk, ám az ő kilétére nem derült fény. Az ügyészség szerint a két nő az ajánlóívek aláírásával valótlanul igazolta, hogy az azokon szereplő ajánlásokat személyesen ők gyűjtötték. Ezért emeltek velük szemben vádat választás rendje elleni bűntett miatt.
Az ügyben egyébként azért került sor tárgyalásra, mert – bár a bíróság korábban a tárgyalás mellőzésével büntetővégzést hozott az ügyben (próbára bocsátotta a vádlottakat) – a Fővárosi Főügyészség kérte a tárgyalás megtartását. Az ügyész ezt azzal indokolta, hogy a kiszabott szankciónak (próbára bocsátás) nincs semmiféle elrettentő hatása.
Ha egyébként nem tartanak az ügyben tárgyalást, jó eséllyel a sajtó sem értesül az ügyről.
Ez folytatódott a napokban, ahol igazságügyi írásszakértőt is meghallgattak. A bíróság a két vádlottat bűnösnek mondta ki a választás rendje elleni bűntett elkövetésében, velük szemben ismét próbára bocsátást alkalmazott, amelynek tartamát két évben állapította meg – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a vádlottak idős korából fakadó egészségügyi állapotát, valamint a büntetlen előéletűket. Ezek miatt a bíróság az ügyész által kért felfüggesztett szabadságvesztést eltúlzott büntetésnek vélte. Felhívta a figyelmet arra is, hogy fontos társadalmi érdek a választások tisztaságába vetett hit megőrzése, a választások rendjét sértő bűncselekmények miatt indult eljárásoknak pedig azt kell „üzenniük”: senkitől sem lehet elvonni a rendelkezési jogát, ezért a rendszerszintű visszaélések megelőzése érdekében minden esetben szükséges leellenőrizni az ajánlást adó személy személyazonosságát.
A bíróság álláspontja szerint ugyanakkor a büntetőeljárásnak önmagában is visszatartó erővel kell bírnia, amely így szintén a bűnmegelőzés irányába hat – tudatta a Fővárosi Törvényszék. A büntetés nem jogerős, mivel – bár a vádlottak tudomásul vették –, az ügyész súlyosbításért fellebbezett.
Noha a választás rendje ellen vétőket akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik, ilyen súlyos szankciót nem alkalmaztak egyetlen elítélttel szemben sem 2018 óta. Az ügyben korábban több bíróságtól is kértünk adatokat, amelyek az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH) irányították a megkeresésünket.
Mint arról beszámoltunk, az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) érkezett adatsor szerint a 2018-as választást követően 2020. december 31-ig 46 személyt ítéltek el a bíróságokon. Közülük 14 választási csaló kapott felfüggesztett szabadságvesztést. 19 elítéltet szankcionáltak pénzbüntetéssel, 11-en pedig megúszták próbára bocsátással (a próbára bocsátás lényegében feltételes elítélést jelent; a bíróság megállapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, de a büntetés kiszabását elhalasztja).
Egy-egy elítélttel szemben alkalmaztak a bíróságok megrovást, vagyonelkobzást, illetve rendeltek el pártfogói felügyeletet. Az OBH-tól azt is megtudtuk, hogy a legtöbb ilyen eljárás a Fővárosi Törvényszéken (25 eljárás) folyt. 5-5 eljárás indult a Gyulai és a Szekszárdi Törvényszéken, Miskolcon és Győrben 2-2 ilyen ügy volt.
Az OBH ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bíróságok halmazati büntetés esetén választási csalás mellett más bűncselekmény miatt is szankcionálták a vádlottakat. Illetve előfordulhatott az is, hogy egy-egy elítélttel szemben több szankció alkalmazására is sor került.
