Mostanáig kellett várnia annak, aki kíváncsi volt a Magyarságkutató Intézet véleményére az új Nemzeti alaptanterv (Nat) kapcsán.
Az MTI útján „üdvözölte” a tavaly év elején a kormány általa alapított Magyarságkutató Intézet az új Natnak azokat a céljait, hogy „a magyar történelem és irodalom tanításánál a nemzeti identitás megerősítését és a nemzeti kultúra megismertetését helyezik az oktatás középpontjába.”
A háttérintézmény főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor által jegyzett, részletekbe nem bocsátkozó közlemény szerint „a Nemzeti alaptantervben az irodalom és a történelem tantárgyaknál történt változások eredményeként a tananyagban hangsúlyozottan megjelenik a nemzeti tartalom, a hazaszeretet, a nemzeti öntudat – amelyből immár nem rekednek kívül a magyarság határon túl élő milliói sem – s ezek összhatásaként kialakul a tanulókban a nemzeti büszkeség, a haza iránti elkötelezettség és a nemzeti összetartozás érzése”.
Állásfoglalásuk szerint a Nat hozzájárul ahhoz, hogy a következő generációk a tényeken és a reális történelemszemléleten alapuló ismereteket szerezzenek, megismerjék a magyar irodalom szellemi és kulturális értékeit, az összmagyar összetartozás tudatát, azokkal azonosulhassanak és gyermekeiknek átörökítsék. Ezáltal részesei és továbbadói legyenek annak az évszázados magyar történelmi hagyománynak, amely „alapja és egyúttal záloga a magyarság több évszázados megmaradásának, jelenbeli és jövőbeni sikerének” – tették hozzá.
A Nat kormányon belüli felelőse az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Magyarságkutató Intézet pedig szintén az Emmi által irányított intézet.
