Amióta a politikusok rájöttek, hogyan lehet törvényes keretek között visszaélni a hatalommal, a lovak közé dobták a gyeplőt, és a fővárost immár az ingatlanfejlesztőlobbi irányítja – fogalmazott Schneller István. Az építészt, egyetemi tanárt, Budapest egykori főépítészét a város identitásáról, az elmúlt harminc év megvalósult terveiről és elszalasztott lehetőségeiről, a budai Vár rekonstrukciójáról, a Mol-toronyról, a Városligetről, a Római-partról és a középkori misztikusokról kérdeztünk.
Részletek a Magyar Hang december 20-i (2019/51-52.) számában megjelenő interjúból!
– Pályafutása összefonódott Budapest rendszerváltás utáni történetével. 1991-től főpolgármester-helyettesként, 1995-től főépítészként dolgozott a főváros fejlesztésén. Visszatekintve hogyan látja Budapest elmúlt harminc évét?
– Ez a harminc év Budapest egész történetének csupán egy rövid fejezete. Egy város nagyon lassan változik. Kilencven százalékban mindig már készen van, és csupán a maradék tíz százalékban tehetünk hozzá valami újat. Budapesten körülbelül 800 ezer lakás található. Ez évente, a gazdasági helyzettől függően, 3 és 8 ezer közötti új lakással bővül, vagyis egy évtized alatt éri el a teljes állomány tíz százalékát. Ennek fényében senki sem gondolhatja magáról, hogy alapvetően megváltoztathatja egy település életét. A beavatkozási folyamat időigényessége ellenére azonban egyáltalán nem mindegy, milyen irányba indulunk el, hiszen ártani már rövid idő alatt is lehet.
– Gyakran előkerül a felelősség kérdése.
– Érezhető némi demagógia, elsősorban a kormánypártok részéről, hogy amíg Demszky Gábor ideje alatt szinte semmi nem történt, addig Tarlós István felvirágoztatta a fővárost. Ez természetesen még akkor sem igaz, ha állami beruházásokból az elmúlt évtizedben valóban több valósult meg. A városfejlesztés egy rendkívül összetett folyamat, amelyben ingatlanfejlesztők, beruházók, magán- és állami szereplők, építészek és civilek is feltűnnek, ezért nehéz a végeredményt egyetlen személyhez és az ő döntéseihez kötni. Sokan például Tarlós Istvánnak tulajdonítják a 4-es metró megépítését, holott annak háromnegyede a Demszky-korszakban készült el. Vagyis a projekt, minden hibájával együtt is inkább az előző városvezetéshez köthető. Ehhez hasonlóan sok más is épült: például a csepeli szennyvíztisztító, a Hungária körút a Lágymányosi híddal, megvalósult a Nagykörút teljes rekonstrukciója.
Miként újult meg korábban a Nagykörút? Milyen Budapest identitása? Miként hat a főváros egyediségére a globalizáció? Főépítészként hogyan képzelte el Budapest fejlesztését? És mi valósult meg az ötleteiből? Mi lesz a Római-parttal? Elbírja-e a Vár az oda költöző kormányzati intézményeket? Az épített örökség megőrzése mennyire fontos a főváros életében? A főépítészek mekkora szerepet játszanak ebben? Mit tehet egy város a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében? Mi lehet a megoldás a lakáshiányra? Hogyan függ össze Eckhart filozófiája és az építészet? A válaszokat keresse a Magyar Hang január 3-án megjelenő 2020/1. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/1. számban? Itt megnézheti!
