A munkáltató sem teheti kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást
Megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját egy dolgozó az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház szakrendelõjében 2021. január 9-én (Fotó: MTI/Mónus Márton)

A jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a munkáltatók számára, hogy kötelezővé tegyék dolgozóiknak a koronavírus elleni védőoltást – írja jogi szakértőkre hivatkozva a Portfolio.hu.

Óváry-Papp Nóra és Simkovicz Benjámin, a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői rámutattak, a vakcina beadatása jelenleg nem kötelező hazánkban, így a munkáltató sem teheti azzá, még feladatkörhöz kötötten sem. A munkaadónak ugyanakkor jogszabályi kötelessége fenntartani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezetet, mindezt azonban a rendelkezésére álló eszközökkel, jogszerű korlátok között kell megtennie.

Mire jó a védettségi igazolvány, ha jönnek a vírusmutációk, és kevés a vakcina?
Ficsor Benedek

Mire jó a védettségi igazolvány, ha jönnek a vírusmutációk, és kevés a vakcina?

Rengeteg megválaszolatlan kérdést vet fel a kormány által bejelentett igazolás. Az okmány 3,5 millió embert hozhat hátrányos helyzetbe, és komoly társadalmi feszültséget szülhet, ha nem érkeznek meg a beígért vakcinák.

– Amennyiben a munkáltató kötelezővé tenné a munkavállaló számára a védőoltást vagy a dolgozót bármilyen hátrány érné amiatt, hogy nem adatja be magának a vakcinát, az diszkriminációs és adatvédelmi aggályokat is felvet – mondta Óváry-Papp Nóra. – Nehéz objektív kritériumok alapján eldönteni, hogy ki lenne az, aki jogszerűen tagadhatja meg az oltást és ki az, aki nem. Megfelelő szintű jogszabályi háttér nélkül a munkáltatók jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy jogszerűen tudjanak megkülönböztetést alkalmazni és kezelni az egyéni mentességi okokat.

Óváry-Papp Nóra szerint az oltás kötelezővé tételének az is akadálya, hogy az jelen pillanatban még korlátozottan áll rendelkezésre és éppen a munkavállalók legnagyobb hányadát kitevő korosztály majd csak egy későbbi időpontban fog hozzájutni az oltáshoz.

A munkaszerződés megkötését nem lehet a munkavállaló védettségétől függővé tenni, emiatt az állásinterjún sem lehet erre irányuló kérdést feltenni. Az alkalmazottak beoltottságának nyilvántartása pedig adatvédelmi szempontból problémás, mert az ilyen jellegű információk olyan szenzitív személyes adatnak minősülnek, amelynek kezeléséhez a munkáltatónak nincs törvényes jogalapja.

– A jelenlegi jogszabályi környezetben a munkáltatóknak továbbra is elsődlegesen olyan megoldásokat javasolt alkalmazniuk az egészséges és biztonságos munkakörnyezet fenntartása érdekében, amelyek a legkisebb kockázattal és legkevesebb személyes adatkezeléssel járnak. Érdemes otthoni munkavégzést elrendelni, amennyiben lehetséges, rotációs sémákat bevezetni az irodai jelenlétre, illetve fizikai izolációs megoldásokat alkalmazni és fokozottan fertőtleníteni azokon a munkahelyeken, ahol a személyes jelenlét nélkülözhetetlen – tette hozzá Simkovicz Benjámin.