A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) vezetője, Lánczi Tamás idén március végén összesen hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött levelet. A hivatal több esetben is azt kérte, hogy az adott szervek végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést – derítette ki az Átlátszó, amely peres úton szerezte meg a dokumentumokat. Ez viszont a cikk szerint túlterjeszkedni látszik a hivatal törvényi felhatalmazásán, utóbbi ugyanis csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket a tájékoztatásra.
Mint írták, az érintett szervek közül négyen lényegében pozitívan válaszoltak a megkeresésre: az MNB, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is. Ugyanakkor a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) a törvényben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva visszautasította az SZH kérését. Például az MNB-től egyebek mellett szuverenitásvédelmi „szemszögű” kimutatásokat kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról. A lap szerint Matolcsy György MNB-elnök az együttműködés kidolgozása érdekében Farkas Ákoshoz, az a központi bank felügyeleti koordinációs igazgatójához irányította az SZH-t. Az Átlátszó kereste az érintetteket e-mailben, hogy milyen eljárásrend mellett férhet hozzá a SZH a kereskedelmi banki ügyfelek számlatörténetéhez, de nem kaptak választ.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal egyébként elsőként a Transparency International és az Átlátszó ellen indított vizsgálatot.
