Az LMP huszonnyolcadszor is benyújtja az ügynökakták nyilvánosságáról szóló javaslatát
Az állambiztonság munkatársai operatív eszközzel készült titkos fotó kiértékelésén vesznek részt. Képkocka a Belügyminisztérium Filmstúdiójának oktatófilmjéből, 1980 (Fotó: Fortepan/BM Filmstúdió)

Az LMP a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, szerdán, huszonnyolcadik alkalommal is benyújtja az állambiztonsági múlt feltárását célzó törvényjavaslatát – mondta online sajtótájékoztatóján az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke.

„A diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni” – fogalmazott Keresztes László Lóránt. Kijelentette azt is: 2014 óta próbálnak érvényt szerezni az előterjesztésnek, amely segítene látni, hogy az egykori kommunista állambiztonság fenntartói miként hálózták be a rendszerváltó pártokat. Tudni szeretnék azt is, hogy az állambiztonság egykori emberei miként váltották politikai hatalmukat gazdasági hatalommá és milyen máig ható folyamatokat indítottak el. A tisztánlátást azonban a Fidesz–KDNP többség huszonhét alkalommal, vita nélkül akadályozta meg – jelentette ki. Hozzátette azt is: a rendszerváltás óta hivatalban lévő minden eddigi kormányt is súlyos felelősség terheli mindezért.

Felidézte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavasszal egy interjúban beszélt azokról az okokról, amelyek miatt akadályozzák az LMP javaslatának megvitatását. Ez alapján kijelentette: szerinte a kormánypártok már „nemzeti érdekként akarják eladni, hogy az egykori állambiztonság embereit homályban tartják”. Hangsúlyozta: Semjén Zsolt érvei cáfolhatók, ezért arra kéri a kormánypárti politikust, adjon lehetőséget ezek nyilvános megvitatására.

(MTI)