Az uniós országok közül csak Magyarország marad ki a Pfizer-vakcinák közös beszerzéséből
A német-amerikai fejlesztésû Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagok, Comirnaty-vakcinák (Fotó: MTI/Vajda János)

Egyedüli tagországként Magyarország az egyetlen, amely nem vesz részt az Európai Unió újabb vakcinabeszerzési körében, amelyben 1,8 milliárd adag Pfizer-vakcinák vásárlásáról állapodtak meg – számolt be csütörtökön a Reuters hírügynökség egy uniós szóvivő közlése alapján.

A fejlemény a csütörtöki kormányinfón elhangzottak fényében figyelemre méltó. Mint arról beszámoltunk, a magyar kormány döntését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a kormányinfón, ahol az EU-s beszerzést „újabb 120 milliárdos kalandnak” nevezte. Gulyás a döntést azzal indokolta, hogy számításaik szerint, miután Magyarországon lesz minimum 5 millió legalább egyszer beoltott ember, le fog lassulni a védőoltások kiosztása. A legoptimistább becslések szerint is legfeljebb 6 millió oltottra számíthatnak. Ugyanakkor Magyarország számára így is 10 millió uniós vakcinakeret áll a rendelkezésére. – Ha szükség lesz újabb oltásra, akkor rendelkezésre fog állni az országnak nyugati és keleti vakcina egyaránt – indokolt Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy Magyarország felkészült arra az eshetőségre is, ha ősszel harmadik adagot kell beadni az oltásokból. A miniszter ugyancsak kiemelte, hogy 2022-től az ország képes lesz maga előállítani a koronavírus elleni vakcinát, méghozzá Debrecenben, ahol oltóanyaggyár épül.

Noha a fejlemény mindössze néhány órás, máris politikai ügy lett belőle. Megszólalt ugyanis a közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, kifogásolva, hogy egyedül Magyarország nem kér az uniós közös Pfizer-rendeléséből. Arról írt, hogy „lesz helyette elég keleti, meg lesz majd egyszer magyar vakcina is, nyilván majd azt is engedélyezi Szijjártó Péter”. Szerinte a kormánynál látják a Pfizerre váró végeláthatatlan sorokat, és pakolgatják a fel nem használt keleti vakcinákat raktárból raktárba. A volt kormányfő úgy véli, az Orbán-kormányt nem érdekli, hogy a magyarok többsége az Európában engedélyezett vakcinákban bízik. Szerinte a kormánypártok „nem tagadták meg magukat a járványban sem, így csinálnak pártpolitikai kérdést az oltásból is a kezdetektől”.

Szijjártó Brüsszelben dicsérte a magyar oltóprogramot

A magyarországi járványkezelést és a hazai oltóprogramot illetően viszont annál nagyobb elégedettségének adott hangot Brüsszelben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szerinte Magyarország azért adta a legsikeresebb egészségügyi választ a koronavírus okozta világjárványra Európában, mert időben gondoskodott a szükséges vakcinákról – mondta az MTI szerint.

A miniszter lényegében megismételte azt, amit Gulyás Gergely is mondott. Eszerint elegendő oltóanyag van Magyarországon. Keleti és nyugati forrásból több mint 10 millió oltóanyag áll rendelkezésre a jövő év végéig, ami azt jelenti, ha a tudományos álláspont szerint harmadik oltás beadására is szükség lesz, a meglévő mennyiségből ezt is meg lehet majd tenni.

Elmondta továbbá azt is, hogy 2022 végétől szolgálatba áll a nemzeti oltóanyaggyár is, ami elegendő saját oltóanyagot tesz elérhetővé ahhoz, hogy beoltható legyen mindenki, aki regisztrált az oltásokra. Ez teljesen feleslegessé teszi új oltóanyagok megvásárlását – indokolt.

A koronavírus elleni oltóanyagok szellemi tulajdonjogának kérdéséről azt közölte, Magyarország azt tartja fontosnak, hogy minél több helyen, minél több oltóanyagot állítsanak elő.

Szijjártó Péter – aki egyébként az uniós tagországok külgazdaságért és kereskedelmi ügyekért felelős minisztereinek egynapos ülésén vett részt – a bevezetni kívánt úgynevezett vakcinaútlevéllel összefüggésben azt mondta, a vita elhamarkodott mindaddig, amíg mintegy 30 százalékos átlagos átoltottság jellemzi az Európai Uniót, és amíg számos ország az oltási hajlandósággal, vagy az oltóanyag rendelkezésre állásával küzd. Előbb legyen oltóanyag, legyenek beoltva az emberek – emelte ki.