A főváros nem kapott garanciát arra, hogy az állami támogatás biztosított, és a Budapest-bérlet sorsát sem látta biztosítottnak – ezt válaszolta csütörtök délelőtt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerda délután küldött kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, valóban a főváros és a BKK vétózta-e meg az integrált városi és elővárosi közösségi közlekedés fenntartására vonatkozó állami ajánlatot, túlzottnak tartva a Lázár János vezette minisztérium által kért összeget.
Az Index szivárogtatott ki szerdán egy BKK-s levelezést, úgy értékelve a Draskovics Tibor igazgatósági elnök és Walter Katalin vezérigazgató által írottakat: a főváros nem ment bele a 16 százalékos emelésbe, ezért nem született megállapodás. Az Index ezt idézte Waltertől a bemutatott levelezésből: „December 20-án az ÉKM (a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium – a szerk.) informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe (6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni, idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam).”
A közlekedési minisztérium mindezt egész pontosan a MÁV (a csoporthoz tartozó HÉV és Volán) által 2023-ban nyújtott szolgáltatásért cserébe kérte. Vagyis azért, hogy ezek Budapesten belüli járatait a Budapest-bérlettel továbbra is használni lehessen. A főváros az ajánlatot nem fogadta el. A lap egyenesen azt állította, hogy Karácsony Gergely „fúrta meg” a megállapodást. A főpolgármester nem sokkal később Facebook-posztban tagadta a cikk állításait.
Megemelt összegek
A BKK lapunknak azt válaszolta, amiről Walter Katalin vezérigazgató a Telexnek is beszélt (lásd alább): az elszámolást igazságtalannak tekintik, és nem is kaptak a továbbiakra vonatkozó konkrét ajánlatot. Ellentmondásos ugyanakkor, hogy az összeg, amit igazságtalannak tartanak, miért ne az eddigi rendszer fenntartására vonatkozna. A BKK lapunknak azt írta, az elszámolás igazságtalan az összeget és a folyamatot tekintve. – Míg az állam 2018 óta csupán 0,7 forint normatív támogatást fizet egy BKK-férőhely-kilométerre, addig a főváros a megemelt összeggel már több mint 3 forintot fizetne férőhely-kilométerenként az agglomerációs megállapodás keretében a járatok fővárosi teljesítményéért. Az Index-cikkben írtakkal ellentétben az ÉKM csupán egy, a 2022-es évi elszámolásra vonatkozó megállapodást akart aláíratni a fővárossal. Ezenfelül az ÉKM kinyilvánította, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs szerződést, ráadásul a törvényileg előírt 12 milliárd forintnyi éves helyi közösségi közlekedési támogatást sem akarta kifizetni – közölte lapunkkal a BKK. A szervezet szerint a főváros nem zárkózik el a 2022-es év elszámolásának lezárásától, viszont a minisztérium által hozott megállapodás csupán az összegről szólt, és az agglomerációs megállapodás folytatását nem biztosította.
Rákérdeztünk arra is, nem látják-e problémásnak, hogy az Index által kiszivárogtatott levelezés szerint Draskovics Tibor igazgatósági elnökként gmail-es címéről folytatja a hivatali levelezést. Hasonló ügyek elvégre másoknál, például Hillary Clintonnál is botrányt okoztak, a BKK pedig fővárosi cégként elég jelentős ahhoz, hogy ez kockázatos lépésnek számítson. Erre a kérdésre nem kaptunk választ.
Frissítés (01. 15.): Pénteken végül érkezett válasz a Draskovics Tiborra vonatkozó kérdésünkre is. A BKK azt írta: „A sajtó részére sajnálatos módon kikerült emailek 2024.01.01-jén készültek, amikor is a BKK Igazgatóságának tagjai és a további címzett BKK-s kollégák is munkaszüneti napjukat töltötték, így a személyes körülményekre tekintettel nem mindenki számára volt megoldható, hogy elérje a céges belső hálózatot. A téma fontosságára tekintettel így magán e-mail-címek használatára is sor került. Kockázatként értékelhető, hogy valaki kiadta a BKK belső levelezését, mely személyes adatokat is tartalmazott, így ennek kapcsán személyes adatok is nyilvánosságra kerültek. Mindezekkel összefüggésben a BKK vizsgálja büntető-, polgári- és más hatósági eljárások kezdeményezésének lehetőségét.”
Szerdán levélben érdeklődtünk a fővárosnál is az Index-cikkben olvasottakról, de tőlük eddig nem érkezett válasz.
Walter Katalin: Nem az volt, hogy letettek egy papírt
„Nem az volt, hogy lettetek egy papírt, amiben az van, hogy fizessétek ki ezt, azt, amazt és hosszabbítunk, hanem csak azt közölték: ennek itt vége és nem hosszabbítunk” – a többi között erről beszélt a Budapest-bérlettel kapcsolatban a Telexnek Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója.
Walter Katalin szerint a lap által idézett ajánlat a 2022-es év elszámolása volt a MÁV-HÉV, a Volán és a BKK között, abban szerinte szó sincs agglomerációs megállapodásról, így a tarifarendszer módosításáról és Budapest-bérlet hosszabbításáról sem. A vezérigazgató továbbá közölte, hogy december 20-án kizárólag annyit közöltek a BKK-val Lázár minisztériumában: a mostani rendszernek vége, nem hosszabbítanak. Miután ez kiderült, Walter Katalin elmondása szerint a MÁV-HÉV és a Volán is hivatalos levélben szorgalmazta, hogy találjanak valamilyen megoldást, hogy január 1-től is zavartalanul működjön a rendszer, és a BKK is ezen dolgozott. December 29-én megszületett a megállapodás, azonban a MÁV később közleményben jelezte, hogy az csak március elsejéig érvényes.
A vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy „az utasokat nem érdekli ez a borzadály, amit elmondtam. Az utasokat az érdekli, hogyan tudnak a legkevesebb átszállással és a legjobb szolgáltatással A-ból B-be eljutni. Pont ezért tettük be a BudapestGO alkalmazásba a MÁV elővárosi vonatait, a Volán buszait és a volán tarifatermékeket is” – mondta Walter. Hozzátette, ők többször is javaslatot tettek a közös tarifarendszer kidolgozására és normális, integrált termékekre, de az együttműködés ezen a téren el sem indult.
Vitézy: Karácsony Gergely és Lázár János üljenek le tárgyalni
Vitézy Dávid volt államtitkár, aki többször is beszélt már az ügyről, legutóbb egy Economx-cikkben értékelte a fejleményeket. A kilátásokról azt írta: „Budapest-bérlet: lejártak a megállapodások. Mi következhet most? Három lehetséges forgatókönyvet mondtam el az Economx kérdésére: – Az ideális egy regionális BKK lenne, de ennek nem sok esélyét látom.
– Még mindig a valószínű a status quo-hoz való visszatérés, a Budapest-bérlet és a hévek, agglomerációs buszok közös működtetését biztosító szerződések újrakötése, ehhez Karácsony Gergely főpolgármesternek és Lázár János közlekedési miniszternek meg kell állapodni.
– Ha ez nem megy, marad a horrorforgatókönyv: a teljes együttműködés szétesése, külön bérlet, külön menetrend, külön hálózat, külön forgalomirányítás, külön utastájékoztatás, vissza a múltba.” Vitézy korábban azt írta: előfordulhat ezek után, hogy ritkábban járnak majd a HÉV-ek, Budapesten belül nem vesznek fel utast a kék Volánbuszok, megszűnik a BKK által biztosított közös utastájékoztatás. „Évtizedes léptékű visszalépés formálódik és ebben a megoldásért, a megállapodásért a felelősség közösen terheli Karácsony Gergely főpolgármestert és Lázár János közlekedési minisztert a hatályos törvények szerint” – fogalmazott.
