Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint a kormány arra készül, hogy jövőre elveszi az önkormányzatoktól az iparűzési adóbevételük felét. Erről a szakszervezeti vezető a Belügyminisztérium épülete előtt tartott szerdai sajtótájékoztatóján beszélt, mielőtt a kormány képviselői leültek az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsával (ÖNEK). Boros Péterné úgy fogalmazott: ezen a tanácskozáson nem tárgyalás várható, hanem az önkormányzatok iparűzési adóbevételének csökkentését jelentik be nekik. Értesülései szerint a kormány az adóbevétel felét venné el.
Mint mondta, információi szerint az erről szóló döntés a versenyszférát érintő minimálbéralku létrejöttekor született meg. Nevezetesen az, hogy a versenyszféra minimálbér-emelésének finanszírozásába vonják be az önkormányzatok iparűzési adóbevételét.
Boros Péterné úgy fogalmazott, hogy a javaslat az önkormányzati szférában nem jártas személytől érkezett. Az érdekképviseleti vezető az érintett személyt a sajtótájékoztatóján nem nevesítette, de az ügyben a héten vele készült rövid interjúnkban Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét nevezte meg ötletgazdának. Illetve amikor október végén az állami szektorban kötelezővé tett oltásról kérdeztük, akkor is éles hangnemben üzent Parraghnak.
A mai tájékoztatón azt is mondta: valószínűsíti, hogy a kormány jövőre is fegyverként kívánja használni az iparűzési adót, lehetetlen helyzetbe hozva az önkormányzatokat, végső soron pedig a magyar embereket.
Arról, hogy ez mit okozna a fővárosi önkormányzatoknál, Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese beszélt. Úgy fogalmazott, hogy ha meglépi a kormány az elvonást normatív kompenzáció nélkül, 40 milliárd forint bevételtől esnek el a budapesti önkormányzatok. A Fővárosi Önkormányzat esetében pedig ez 20-22 milliárd forintos bevételkiesést jelentene. Ezért az iparűzési adóbevétel elvételét elfogadhatatlannak tartják, ha ez kompenzáció nélkül valósul meg.
Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével egyetértenek, már csak azért is, mert a magyarországi bérszínvonal a környező országokhoz képest alacsony. Emlékeztetett, hogy a főváros a 2021-2024 közötti időszakra béremelési megállapodást kötött a szakszervezetekkel. 2021-ben nem történt béremelés, ennek elmaradása miatt a dolgozók reálbércsökkenést szenvedtek el. 2022-ben 15 százalékos béremelésre lenne szükség. Kiss Ambrus szerint az elvont pénz éppen a tervezett emelésnek a fedezete. Szerinte ha a kormány valóban elvonja az iparűzési adót, akkor le kell ülni a szakszervezetekkel tárgyalni, hogy megbeszéljék, hogyan tudják rákényszeríteni a kormányt, hogy ez ne valósuljon meg, illetve hogy megváltozzon a kormány önkormányzati politikája.
File Beáta, az MKKSZ Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy a kormány nem tiszteli az önkormányzati dolgozókat. Ennek jele, hogy az előző négy-öt évben nem történtek olyan jogszabály-módosítások, amelyek révén javultak volna az önkormányzati dolgozók kereseti lehetőségei. Ezeken csak az országgyűlés és a kormány tud változtatni, nem az egyes képviselő-testületek. A problémák közül kiemelte, hogy az önkormányzati dolgozókra vonatkozó illetménytábla alja nem igazodik a minimálbérhez, ahogy a bértábla teteje sincs hozzáigazítva.
Ezért azt követelik, hogy a garantált bérminimumot 301 ezer forintra, a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők bérminimumát 391 ezer forintra, míg a diplomás bérminimumot 508 ezer forintra emeljék. A közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2008 óta változatlan, 38 650 forint. File Beáta azt mondta, hogy már a 60 ezer forint is kevés lenne, hogy rendezze a béreket, és a munkavállalók megélhetése biztosítva legyen. Emellett egységes, legalább 400-450 ezer forintos cafetériát is szeretnének, mivel a közalkalmazottnál ez nem létezik, csupán a köztisztviselőknél, de ott is kevés.
Hozzátette, jelenleg az önkormányzatok működési kiadásaira sem elég a finanszírozási keret, nem hogy az önként vállalt feladatok ellátására, vagy tesületi hatáskörben meghozható béremelésre. Követelik továbbá az egységes közszolgálati nap visszaállítását is – emelte ki más követelések mellett File Beáta.
Boros Péterné arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány sem minimálbér, sem garantált bérminimum, sem a 2021, sem a 2022-es közszolgálati keresetek növeléséről nem tárgyalt az érdekképviseletekkel, ahogy az állami szektorra vonatkozó kötelező oltások elrendeléséről szóló jogszabály is a semmiből került elő.
