Család- és művészetterapeutákat  veszélyeztet a „kuruzslótörvény”?
Jóslás (Fotó: www.piqsels.com)

A szakemberek egyetértenek a sarlatánok kiszorításának céljával, de hiányolják a fogalmak pontos meghatározását, ami jogbizonytalanságot okozhat.

Február 15-én lép hatályba az a salátatörvény, amelyet egyszerűen csak kuruzslótörvényként emlegetnek. Lényege, hogy minden eddiginél szigorúbban büntetnék a csodadoktorokat. Az új szabályozás azonban több alapvető kérdést sem tisztáz, így nem világos, hol húzódnak meg a pszichoterápia határai – hívja fel a figyelmet a Hvg.hu cikke.

A portál idézi a Büntető Törvénykönyv vonatkozó passzusait: „aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen a) az orvosi gyakorlat, b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Ez azt jelenti, hogy míg eddig „csak” a kuruzslóktól védték az orvosi szakmát, ezentúl azokat is szigorúan, akár elzárással is büntethetik, akik egészségügyi vagy klinikai szakpszichológusi végzettség nélkül alkalmaznak pszichoterápiát, illetve alternatív gyógymódokat. A pszichológus szakma látva az elfogadott törvényszöveget, felhördült.

A Hvg megszólaltatta Szigeti Ildikó pszichológust, aki azzal egyetért, hogy meg kell tisztítani Magyarországot a sarlatánoktól, az önjelölt álpszichológusoktól, ám erre szerinte a mostani törvénymódosítás nem alkalmas. Szerinte művészet-, család- vagy gyászterapeuták kerülhetnek veszélybe, csak azért, mert a „cégérükben” ott a szó: terapeuta.

Mások is aggódnak, a Facebookon szerveződött Mental-For Csoport A Mentális Segítők Jogbiztonságáért nemrégiben konferenciát is szervezett a témában, Pánik vagy helyzet címmel. Ezen – írja a portál – Kadlót Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának címzetes docense kifejtette: a gond az, hogy a törvény szövegéből nem derül ki, pontosan mely tevékenységek jogosulatlan végzését büntetnék.

„Azáltal, hogy a módszereket nem tudjuk, a gyakorlatot nem tudjuk, semmit sem fogunk tudni megfogni egy büntetőeljárásban, így eléggé esetlegessé válik az ítélkezés” – hívta fel a figyelmet.

Az egészségügyi törvény is általánosságban beszél módszerekről. Kadlót Erzsébet úgy látta, az orvosok, meg a szakpszichológusok közül kikerülő igazságügyi szakértőkkel „ásatják meg a saját sírjukat”, mert velük mondatják ki, hogy valami tudományos vagy sem, terápia volt vagy sem.

A legnagyobb probléma szerinte az, hogy az új törvényszöveg eseti szakértői kérdéssé degradálta a helyzet megoldását, ahelyett, hogy lenne egy normatív fogalom. „Ez jogi definíciók hiányában, szemforgatás, nem büntetőjogi védelem” – hangoztatta.

Ambrus István, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának docense pedig arról beszélt a Hvg.hu összefoglalója szerint, hogy a salátatörvény értelmezésénél a miniszteri indokolásnak lesz kiemelt jelentősége, csakhogy az egyes bíróságok eltérő jogértelmezése a jogbiztonságot veszélyeztetheti. Szerinte ezért a Kúria iránymutatására vagy jogszabály-módosításra lehet szükség.

Közben a salátatörvényért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményt adott ki, ebben azt írták, a sajtóhírekkel ellentétben a Büntető Törvénykönyv 2019 decemberében elfogadott módosítása nem fenyegeti, hanem megvédi a munkájukat szabályszerűen végző pszichológusokat és mentális segítőket.

„Ugyanakkor a társadalom jogos elvárása, hogy gyógyításra képzettséggel nem rendelkező személyek ne kezelhessék félre a hozzájuk fordulókat, ne élhessenek vissza a szakma iránti bizalommal, ne súlyosbíthassák a beteg emberek baját, legyen az testi vagy a lelki fájdalom” – olvasható a közleményben.

Hangsúlyozzák, hogy a törvénymódosítás nem helyezett törvényen kívül eddig jogszerűen gyakorolt szakmákat, a pszichológusok és más mentális segítők a saját szakmájuk szabályai szerint ezután is gyakorolhatják hivatásukat. Azokat a tevékenységeket és kezeléseket ugyanakkor, amelyeket egészségügyi szakképesítésen kívül más képzettséggel, végzettséggel is jogszerűen lehet végezni, a jogalkotó ezen szakmák képviselői – pl. pszichológusok, mentális segítők – számára továbbra sem tiltja és ennek nincs is ilyen szándéka – zárul a dokumentum.