Májustól mélyebben kell a zsebébe nyúlniuk a Debrecenben helyi tömegközlekedéssel utazóknak, miután érvénybe lép a tarifaemelésről szóló új, átlagosan 14,7 százalékos emelést tartalmazó díjszabás. Ez több eddigi kedvezményes bérletfajta megszűnésével és a pótdíjak jelentős emelésével is jár. Eközben a helyi közlekedést bonyolító, önkormányzati tulajdonú DKV Zrt.-nek évről évre nagyobb veszteségkompenzációt kell nyújtania az önkormányzatnak, a finanszírozás érdekében 10 ingatlant értékesít a város. Papp László (Fidesz-KDNP) egy közgyűlési vitában jelezte: vitájuk van az állammal a helyi közlekedés finanszírozásáról.
Az újabb jegyáremelést az önkormányzati tulajdonú DKV helyi közlekedési vállalat szorgalmazta. Rövid időn belül ez egyébként a második tarifanövelés, miután 2022-ben is végrehajtottak egy közel 10 százalékos viteldíjemelést. Ennek ellenére a közlekedési cég tavaly ősszel és idén januártól egyaránt komolyan megvágta a szolgáltatását. Előbb jelentősen ritkította járatai sűrűségét, az új évre pedig leállította a trolibuszok közlekedését, a hétvégékre pedig a villamosokat is az ország második legnépesebb városában. Helyettük autóbuszok jártak a felsővezetékes vonalakon. A DKV akkor egyébként az inflációval, az üzemanyag- és energiaárak emelkedésével indokolta a járatritkításokat, és a villamosközlekedés részleges leállítását. Mint akkor írták, az üzemanyag beszerzési ára 86 százalékkal növekedett és az elektromos energia árának komoly növelésével is kalkuláltak 2023-ra.
460 forint lesz a menetjegy
A viteldíjak újabb növeléséről még a márciusi ülésén döntött Debrecen közgyűlése, az új tarifaszabás pedig május elsejétől, hétfőtől érvényes. A mostani átlagosan 14,7 százalékos emelés szükségességét a DKV a Magyar Nemzeti Bank idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésével indokolta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyszerű menetjegy a jelenlegi 400 forintról 460 forintra, a 11 darabos tömbjegy ára 4000 forintról 4600-ra emelkedik (vagyis többe kerül egy-egy jegy, mint a Budapesten). Egy teljes árú havi bérlet 7500-ról 8650 forintra, a tanuló bérlet pedig 4400 forintról 4990 forintra drágul. Visszaállítják viszont a villamosközlekedést hétvégére is, továbbá bevezetik az éveken át elutasított 30 napra érvényes hóközi bérletet.
Vége a kiegészítő bérleteknek a megyebérletek miatt
Eközben megszüntetik viszont az ingázók által kedvelt kiegészítő bérlettípust. Ezek olyan bérlettípusok (voltak), amelyet a helyközi utazási bérletekhez lehetett kedvezményesen megvásárolni. A kiegészítő bérletek konstrukciójának érdekes története van: 2009 előtt – amikor még az állami Hajdú Volán üzemeltette a debreceni buszközlekedést – más rendszerben léteztek kiegészítő bérletek. Az ingázó utasoknak elég volt a város közigazgatási határáig szóló buszbérletet megvásárolniuk, ha vettek hozzá helyi buszbérletet. Miután azonban a DKV átvette a városi buszhálózat üzemeltetését, ez a konstrukció megszűnt (a „bejáróknak” így jelentősen drágult az utazási költsége). Később lakossági igényre visszavezették a kiegészítő bérleteket, oly módon, hogy a helyközi bérlettel rendelkező utasok olcsóbban válthattak helyi tömegközlekedési bérletet – emlékeztetett a konstrukció múltjára Jónás Zoltán, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (Derke) elnöke.
A DKV a kiegészítő bérletek kivezetését egyébként a szintén május 1-jétől érvénybe lépő megye- és országbérletek bevezetésével magyarázta, mondván az „jelentős kedvezményt biztosít a vidéken élő, Debrecenbe érkező utasok számára”. A megye- és országbérlet nem köthető Debrecenhez, valamint az érvényességi idő szempontjából sem összeegyeztethető, így a kiegészítő helyi bérlettel nem lesz használható. Továbbá a megyebérlettel rendelkezők Debrecenen belül a távolsági járatokon korlátlan utazásra jogosultak, mellyel részben kiváltható a helyi közösségi közlekedés számukra – fogalmaztak.
Jónás Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet: a kiegészítő bérlet megszűnésével egy dolgozói bérletet vásárló utasnak az igen olcsó országos vagy csak hajdú-bihari helyközi bérlet ellenére is többet kell majd fizetni az utazás egészéért, mint május 1-je előtt.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy egy-egy hónapban hány kiegészítő bérletet adott el a DKV, de a még május 24-én elküldött kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkeztek meg az adatok, további türelmünket kérték.
Milyen a debreceni tömegközlekedés?
Szintén változik Debrecenben a pótdíjak összege, egyes bírságok 50-100 százalékkal is drágulnak (a helyszíni bírság 4000 forintról 6000-re nő, de például egy 11 napon túli befizetés már 18 ezer forintba fog kerülni). Jónás Zoltán erre azt mondta: ez azért kevéssé gond, mert az elrettentés a célja. – Olyan kritika akadt, hogy legalább egy fizetési ciklust célszerű lenne hagyni a pótdíj kiegyenlítésére. Tavalyelőtt mintegy 25 milliós bevétele volt a cégnek a pótdíjakból, amely elenyésző a más bevételeihez képest – mutatott rá.
– A helyi és az elővárosi közlekedésben az ehhez igénybe vett eszköz megválasztásánál nem az ár a meghatározó, hanem az eljutási idő – jelentette ki a Derke elnöke, amikor a helyi közlekedés színvonaláról kérdeztük. – Emiatt használnak sokan autót, mert jelenleg a gépjárművel történő eljutást rugalmasabban és gyorsabban tudják megoldani. Debrecenben a tavaly ősszel bevezetett járatritkítás jelentősen megnehezítette az utasok dolgát. Azóta akadnak akár másfél órás eljutási idők a városon belül. Ez akár a 20 perc autós, vagy a félórás kerékpáros eljutási időkkel nem versenyképes szolgáltatás, ennél jóval többre lenne szükség – mondta Jónás Zoltán.
Közel 10 milliárdot kell betolni
A DKV-nál ezidőtájt különösen meg kell fogni minden fillért, amelynek finanszírozása egyre többe kerül a debreceni önkormányzatnak. A helyi közlekedés üzemeltetési költségeinek ugyanis csupán 30 százalékát teszik ki az utasok által megfizetett menetdíjak. A költségek fennmaradó részének 65 százalékát az önkormányzat állja, és 5 százalékot térít az állam. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester a közgyűlésen azt szorgalmazta, hogy az állam vállaljon nagyobb szerepet a helyi közlekedés finanszírozásában. – Merthogy a helyi közösségi közlekedésben is rengeteg olyan kedvezmény van, amelyet nem az önkormányzat döntése alapján kell biztosítani, de a finanszírozást a fenntartó önkormányzatoknak kell állniuk. E tekintetben nem értünk egyet a kormánnyal. Ha van központi döntéssel megállapított kedvezmény, akkor azt fizesse, kompenzálja az állam – jelentette ki a városvezető.
Az elfogadott költségvetés szerint egyébként a villamos, autó- és trollibuszos hálózatot működtető közlekedési vállalatba mintegy 10 milliárd forintot kell beraknia az önkormányzatnak. Ennek egy jelentős részét ingatlaneladásból fedezi a helyhatóság.
A szóban forgó ingatlanok értékesítéséről egyébként legutóbbi, csütörtöki ülésén szavazott a közgyűlés. A város tócóvölgyi részében 10 beépítetlen területet adnak el, az ingatlanok együttes forgalmi értékét 4,2 milliárd forintra értékelték fel. A versengő ajánlatkérés útján piacra dobott ingatlanok vételárat a DKV-nak adja az önkormányzat veszteségkompenzációs kötelezettsége nyomán.
Nem időszerű, hogy ingyenes legyen
A DKV áremeléséről szóló előterjesztés és az önkormányzati vállalat támogatása egyébként márciusban jelentősebb közgyűlési vitát hozott. Merthogy a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője azt javasolta, hogy tegye a város ingyenessé a debreceni tömegközlekedést. Erre Papp László debreceni polgármester azt felelte, hogy erre nincs lehetőség, az ellenzéki párt javaslatát politikai bonmot-nak minősítette. 10 éves távlatban viszont sor kerülhet arra, hogy bizonyos városi szolgáltatások térítésmentessé váljanak.
