Felújítják a Pátkai víztározót. Vagy újat építenek helyette. Vagy kikerülik.

Felújítják a Pátkai víztározót. Vagy újat építenek helyette. Vagy kikerülik.

Döglött hal a Pátkai víztározó partján (Fotó: Grimm Balázs/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Velencei-tó ideális vízszintje a 130 és 170 centiméter közötti tartományban van a vízügyi szakemberek szerint. Tavaly májusban 107 centi volt a tó vízállása, most (május 27-én) 93. Nem tudni, milyen lesz az idei nyár, de ha olyan, mint a tavalyi, akkor a helyzet már most drámai. Becslések szerint a tó vizének több mint 40 százaléka tűnt el az elmúlt két évben, ám a kormány tavaly nem fogadta el a vízpótlásról szóló, 40 milliárd forintos költségvetésű tervet, mert túl drágának találta azt.

A volt köztársasági elnök, Áder János által létrehozott, közpénzmilliárdokkal kistafírozott Kék Bolygó Alapítvány a közelmúltban Javaslat a Velencei-tó fenntartható vízpótlására címmel javaslatot dolgozott ki és tett közzé, ami alapján megmenthető a tó. A „közelmúlt” kifejezés azért indokolt, mert a jelentésen nem tüntették fel annak megjelenési dátumát. Ahogyan a szerzők nevét sem. A linkben egy áprilisi dátum szerepel. 

„A szakmai munkacsoport alapvetése, hogy elsősorban a vízgyűjtőn eredő/lefolyó víz biztosítsa minél teljesebb mértékben a tó vízutánpótlását. A tó vizének akadálytalan, természetes, kellő minőségű, fenntartható utánpótlását kell lehetővé tenni. Külső vízpótlást csak akkor és olyan mértékben kell és szabad használni, amikor és amilyen mértékben a tó vízhasználatának teljes körű biztosítása a természetes vizekből kellő biztonsággal nem garantálható” - olvasható a 35 oldalas tanulmányban.

Ami a Pátkai víztározóra vonatkozó javaslatokat illeti, elvégzendő a „vízpótlási feladatellátáshoz szükséges a vízkormányzást biztosító egyesített műtárgy teljes körű felmérése és a rekonstrukció megtervezése. A műtárgy állapota leromlott, valószínűsíthetően teljes rekonstrukciója szükséges, ezért megfontolandó egy teljesen új műtárgy építése.” Azután szó esik még többek között a meglévő tározó mederkotrásának és az oldaltöltés betonba rakott kőburkolata újra fugázásának szükségességéről is.

– Azt szeretnék elérni, hogy legyen párbeszéd az ügyről. Szakemberekkel is, társadalmi szinten is – mondta a Kék Bolygó javaslatára reagálva Nagy Dániel, Pátka polgármestere. Hozzátette, azért küzdenek, hogy a tó a régi fényében megmaradva szolgálhassa a Velencei-tó vízpótlását és a római kori múlt feltárásra és bemutatásra kerülhessen. A polgármester mindemellett több ponton kifogásolja az elkészült javaslatot. Nagy a dolgozatot minden észrevétele és hiányérzete mellett is egy pozitív kezdeményezés részének tartja, ami kiindulási vitaalapként tekinthető. Azonban ahhoz, hogy a leírtakat döntéshozatalnál hasznosítani lehessen, a teljes átdolgozását javasolja a szerzőknek. 

Az első és legfontosabb észrevétele, hogy a szerzők kiléte a javaslatból nem derül ki. A szerzők nevének hiányában viszont a javaslat tudományos értéke rögtön megkérdőjeleződik – mondta. A dokumentumból teljes mértékben hiányzik az irodalomjegyzék, így a megnevezett adatokat nem lehet vizsgálni, nem derül ki, van-e a javaslatban új adat, ha van, azt milyen módszerrel dolgozták ki. A forrásokra nagyon kevés helyen hivatkoznak. (Érdekesség az is, hogy a 35 oldalas tudományos dolgozatban összesen három lábjegyzet van, ebből az egyik egy újságcikk. – GB) 

Nagy Dániel szerint a forrásmegjelölések is érdekesek. Ezekből több is van a javaslatban. Az egyik hivatkozás például egy Soproni egyetemi oldal, ami a Vértes mint tájegység hidrológiájával foglalkozik, és itt az adatok nem a tavakra hangsúlyozódnak, hanem a teljes tájegységre erdőtől a mezőig, természetesen benne az élővizekkel is.

Érdekes megállapítások is olvashatók a polgármester szerint a javaslatban. Ilyen a pákozdi Bella-tó vízhasználatáról szóló rész, ahol a szerzők leírják, hogy a tó településtörténeti, jóléti, tájképi érdeket képvisel. Ezt a római korban épített közel kétezer éves Pátkai tározóról még csak meg sem említik ugyanezen az oldalon. Nagy Dániel úgy véli, az eddig elkészült anyagok vitairatként értelmezhetőek, amelyekre alapozva el lehet kezdeni a műszaki, meteorológiai, biológiai kutatásokat, elemzéseket.

A Velencei-tó a gárdonyi Holdfény strandnál (Fotó: Grimm Balázs/Magyar Hang)

A Velencei-tó a gárdonyi Holdfény strandnál 2021-ben (Fotó: Grimm Balázs/Magyar Hang)

A polgármester minden észrevételét nincs hely leírni. Annyit esetleg még érdemes megemlíteni, hogy a javaslat előbb jutott el a horgászokhoz, mint az önkormányzathoz. Nagy azt is elmondta, egy új, a tanulmányban nem szereplő javaslat szerint a Pátkáról a Velencei-tóba vizet szállító Császár-víz medrét áthelyeznék, így a tározók nem jelentenének további problémát. 

Nagy Dánielék kerekasztal-beszélgetést kezdeményeztek, amelyre meghívták az összes érintettet. A beszélgetést jövő pénteken (június 3.) tartják. A Kék Bolygó Alapítvány már jelezte, tőlük senki nem megy el a találkozóra, mert az ő feladatuk csak a tanulmány megírása volt.

– Összességében azt gondolom, hogy a jelentés egy kezdeti, nagyon kezdeti állapotnak jó, mert egyébként összefoglalja azt, hogy milyen vízügyi tevékenységeket lenne szükséges ellátni a Velencei-tó kapcsán, tehát az egész vízgyűjtő területen. Felvillant minden olyan dolgot, ami szóba jöhet egyáltalán – nyilatkozta a Magyar Hangnak Horányi Tibor környezetvédelmi mérnök, az Alba Natura Civil Alapítvány vezetője. Hozzátette, az negatívum, hogy nem látni konkrét tanulmányokat. Mert a leírtak nagyon távoli, kezdetleges elképzelések. A szakember szerint konkrét megvalósítási tervekre lenne szükség, forrás hozzárendeléssel, hogy mi mennyibe kerül. 

Konkrét példát említve Horányi Tibor a dunai vízpótlás lehetőségét említette. A tanulmányból nem derül ki, miként oldható meg, mert nem lehet megtudni belőle, hogy például a tanulmány készítői megnézték-e, 20 éves viszonylatban a Duna vízhozama elegendő-e a feladathoz, vagy hogy például a csövek lefektetése mennyibe kerül.

Horányi örül, hogy a jelentés alternatív megoldásokat is felvillant a Velencei-tó vizének pótlására, mint például a karsztvíz, a Duna-víz, meg a saját vízgyűjtő terület rendbetétele. A tanulmány szerzői is ez utóbbit helyezik prioritásba, de erre sincsenek részletes tanulmányok kidolgozva. Nincs vízminőség vizsgálat, nincs terület vizsgálat, nincsen  időrend (timelene) sem. 

– Az a baj, hogy mind megy előre az idő. Az például egy érdekes dolog, hogy amikor esik az eső, mert mostanában azért voltak esős időszakok, a pátkai tározó vízszintje folyamatosan emelkedett, a Velencei-tóé folyamatosan csökkent, tehát egyre jobban nyílt az olló. Ez azért van – mondta a környezetvédelmi mérnök –, mert már most elkezdődött a nyári párolgási időszak. Mind a két vízfelület párolog, de miközben Pátka hozzájut a vízgyűjtő területről érkező vízhez, a Velencei-tó nem. Mert Pátkánál megállítják. Pedig Pátkát 370 centiméteres vízszintig le kellene engedni a Velencei-tóba. 

A Velencei-tó 2021. október 3-án (Fotó: Grimm Balázs/Magyar Hang)

 A Velencei-tó 2021. október 3-án (Fotó: Grimm Balázs/Magyar Hang)

Mindent összevetve a legjobb megoldás az volna, ha a vízgyűjtő területről származó víz visszajuthatna Velencei-tóba. Ugyanakkor fontos dolog – tette hozzá –, hogy a vízügyi szabályzatban, és ez egy logikus szabályzatnak tűnik, az van, hogy mindenek felett a Velencei-tavat kell védeni, megőrizni.

Az ügyben megkerestük Tessely Zoltán országgyűlési képviselőt (Fidesz-KDNP), a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosát. Többek között az érdekelt volna bennünket, hogy megvalósítják-e a javaslatot. Ha igen, mikor. Ha nem, miért nem. Mint Velencei-tó ügyében eddig minden egyes alkalommal, Tessely Zoltán most is válasz nélkül hagyta a kérdéseinket.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben