Immár végleges: február 26-án választják meg az új köztársasági elnököt

Immár végleges: február 26-án választják meg az új köztársasági elnököt

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszéde elmondása előtt a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen az Országház Főrendházi üléstermében 2023. május 25-én (Fotó:
MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A köztársasági elnököt február 26-án választja meg az Országgyűlés – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a házbizottság pénteki ülését követően a Facebookon.

Államfőjelölt érvényes ajánlásához az összes képviselő egyötödének aláírása szükséges, ami 40 főt jelent – fejtegette a politikus. Mint hozzátette, az ellenzéki pártok ezúttal nem állítanak közös jelöltet, ahogy 2022-ben Róna Péter esetén tették. Kitért arra is, hogy az LMP Hack Pétert, a Mi Hazánk Csath Magdolnát javasolta, de ezek a frakciók nem rendelkeznek a jelöléshez szükséges számú képviselővel, a többi ellenzéki frakció pedig jelezte, hogy nem kíván részt venni a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában. – Tekintettel a ma reggeli Házbizottságon elhangzottakra, az államfő megválasztására február 26-án kerül sor a magyar Országgyűlésben – zárta bejegyzését Kocsis Máté. 

A politikus korábban a Fidesz-KDNP államfőjelöltjét, Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét a következőképpen méltatta: „Ő a legmegfelelőbb ember. Sok jelöltről lehetett volna beszélni, de mi a legmegfelelőbb jelöltet akartuk”. Az Alkotmánybíróság elnökét Orbán Viktor javasolta a kormánypárti frakcióknak. Az már  Kövér László parlamenti leveléből derült ki, hogy hétfő reggel 9 óráig lehet benyújtani a jelöléshez szükséges aláírásokat. Miután egyedül Sulyok neve szerepel majd a szavazólapon, neki lesz lehetősége egy 15 perces felszólalásra. 

A többi ellenzéki párt egyébként azért nem vesz részt az államfőválasztásban, mert azt követelik, hogy – a Novák Katalin lemondásához vezető pedofilbotrány után – a választók közvetlen válasszák meg az új köztársasági elnököt. Több párt is alaptörvény-módosítást nyújtott be emiatt, de petíció is indult, vasárnap délutánra pedig a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd hirdetett közös tüntetést a Kossuth térre.