Egy felmérés szerint nyolcszázezer nyugdíjas jelezte, hogy rugalmas feltételekkel újra dolgozna – mondta Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnöke hétfőn Debrecenben.
A politikus – aki a debreceni 1. számú választókerület kormánypárti képviselőjelöltje – hozzátette azt is, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti forma biztosítja az idős embereknek a munka világába való, önkéntes alapon történő visszaintegrálását. 2017 óta 165 nyugdíjas szövetkezet alakult százezer taggal, tavalyi nettó árbevételük elérte a 11 milliárd forintot. A nagyobb múltra visszatekintő, 160 ezer taggal működő 96 diákszövetkezet nettó árbevétele 61 milliárd forint volt a múlt évben, miközben 2021-ben hat kismama szövetkezet is alakult az országban.
Kósa Lajos emlékeztetett rá, hogy a második világháborút megelőzően a szövetkezet népszerű foglalkoztatási forma volt Magyarországon. Példaként a Hangya szövetkezetet említette, amely az 1930-as években a térség legerősebb vállalkozói csoportja volt. Mint mondta, a kommunizmus éveiben „a marxista ideológia rákövesedett” a szövetkezeti mozgalomra, ezért volt nehezebb itthon újrakezdeni ezt a foglalkoztatási formát. Ugyanakkor az önfoglalkoztatást megvalósító szövetkezet speciális társas vállalkozási forma, amely egyre népszerűbbé kezd válni.
A politikus szerint a szövetkezeteknek társadalompolitikai jelentősége is van: a diákok a munkára szocializálódhatnak, a nyugdíjasok az aktívabb életre kapnak lehetőséget, a kismamák nem szakadnak el teljesen a munka világától.
A Foglalkoztatási tapasztalatok a nyugdíjas szövetkezeti rendszer keretében címmel tartott rendezvényen bemutatták a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) támogatásával megvalósított közérdekű nyugdíjas szövetkezetekhez kapcsolódó fejlesztéseket, kiadványokat. Réti Mária, a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. ügyvezetője a társadalmak elöregedéséről beszélt, jelezve, hogy 2050-re várhatóan 9,8 milliárdos lesz a világ népessége, ebből kétmilliárd lesz a 60 év felettiek száma.
A 60-65 felettiek száma a magyar társadalomban is jelentős, arányuk növekszik, ugyanakkor kutatásaik szerint 68-70 százalékuk jelezte, hogy szeretne tovább dolgozni. Ennek feltételei között említették a rugalmas foglalkoztatási lehetőséget, az élethelyzetüknek megfelelő személyes közreműködést és az ehhez igazodó arányos jövedelmet. Réti Mária szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti forma a vagyoni előnyök mellett szociális előnyöket, oktatási, képzési, kulturális, illetve közösségteremtő és közösségfejlesztő lehetőségeket is biztosít a tagjainak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szövetkezeti tagok teljes mértékben megtarthatják a nyugdíjukat, a szövetkezetben személyes közreműködésükkel szerzett pénzbeli jövedelmüket pedig csak 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, de természetbeni juttatást is igénybe vehetnek. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek rugalmas és biztonságos lehetőséget nyújtanak tagjaiknak az igényeiknek és kondíciójuknak megfelelő munkához, miközben tapasztalt humánerőforrást biztosítanak a munkaerőpiac részére – hangzott el a debreceni tanácskozáson.
(MTI)
