Magyarországon naponta több mint 200 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés biztosan történik a 2016/17-es európai vizsgálat szerint – írja a Napi.hu egy szerdai, Nemzeti Népegészségügyi Központ által szervezett szerdai konferencia beszámolója alapján.
Mivel ez csak a mikrobiológiai
vizsgálattal alátámasztott fertőzések száma, minden bizonnyal az adatok még
ennél is megdöbbentőbbek. Ez összességében éves szinten így is legalább 340
ezer többletápolási napot jelent. Ugyan a kórházi fertőzések számát soha,
egyetlen kórházban vagy országban nem lehet nullára lecsökkenteni, becslések
szerint 20-50 százalékuk azért megelőzhető. Oroszi Beatrix, a központ szakmai
vezetője szerint az 50 százalék kissé elrugaszkodott cél is, de egy részük
bizonyosan elkerülhető, és ezért mindent meg is kell tenni.
A hatékony megelőzést számos akadály hátráltatja, közte a kórházi csapatok közötti együttműködés, valamint egymás megértésének a hiánya, a betegközpontú szemlélet helyett a szolgáltató egészségügyi felfogás előtérbe helyezése. Hiányzik, noha kiemelten fontos lenne az infekciókontroll önálló finanszírozása és az ezzel kapcsolatos tevékenységhez fűződő ösztönzők bevezetése.
Döntött a Kúria: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat | Magyar Hang
A Társaság a Szabadságjogokért többéves pereskedés után juthat hozzá az Emmi által eltitkolt információkhoz.
A szakértő szerint minden
intézménynek szüksége van saját, konkrét célokkal megfogalmazott szakmai
programra, amit monitorozni kell és folyamatosan felülvizsgálni a prioritásait.
Fontosak az evidenciákon alapuló útmutatók, amiket szintén állandóan
fejleszteni szükséges a szakember szerint.
A cikk szerint kulcskérdés az infekciókontrollban részt vevő szakszemélyzet létszámának nagymértékű növelése, csakhogy a szakemberek hiánya miatt ez nem könnyű. Nagy az elmaradás az alkoholos kézfertőtlenítő használatában – az uniós átlag 1000 ápolási napra 24 liter, szemben a magyarországi 8,1 literrel. Japánban 36 liter jut 1000 ápolási napra – amit minden betegellátási ponton biztosítani kell.
Az uniós átlaghoz képest alacsony az egyágyas kórtermek aránya, ennek a fejlesztésére leginkább az új kórházépítéseknél nyílik lehetőség. Emellett az ellenálló baktériumok is nagyobb arányban vannak jelen Magyarországon, mint az unióban, aminek a visszaszorításához az antibiotikum használatot kell újraszabályozni. Kevés az epidemiológiai szakápoló és rosszul állunk az egészségügyi fertőzések diagnosztizálása terén.
Nem túl olvasóbarát a kórházi fertőzésekről szóló jelentés | Magyar Hang
A TASZ szerint a dokumentum titokban került fel az ÁNTSZ oldalára.
A konferencián elhangzott, a
humán erőforrás hiánya többek között a szakma alacsony presztízsére is
visszavezethető, az egészségügyön belül sincs nagy becsülete az
infektológusoknak. Kevés a szakápoló, de az általános ápoló hiány is növeli a
fertőzések előfordulását. Amíg a nővér-beteg arány nem javul, addig nem
csökkennek érdemben a kórházi fertőzések, s nem csak létszámban, de a képzésen
is javítani kell.
A központ vezetője szerint fontos lenne a jelentőszolgálat rendbetétele is, vagyis az, hogy a kórházak jelentsék a fertőzéseket, ezeket erősítsék meg mikrobiológiai vizsgálatokkal, illetve a fertőzésben elhunytaknál a halál okaként ne az alapbetegséget, hanem a fertőzés tényét tüntessék fel.
