Magyarország kilép az előző nap szankcionált Nemzetközi Beruházási Bankból
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelye (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

A szerdai amerikai szankciós bejelentések után a kabinet áttekintette az Nemzetközi Beruházási Bank helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a delegáltjait – értesült először a Vg.hu. A nap folyamán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium külön közleményben is megerősítette az értesülést.

Mint írták, a kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette. „Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből”.

David Pressman amerikai nagykövet alig egy napja közölte, hogy az Egyesült Államok szankció alá vonta a bank három felsővezetőjét és magát a pénzintézetet is, amelynek a központja Budapesten van. A szankcionált vezetők közül ketten orosz állampolgárok, egy pedig magyar: Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.

Pressman azzal indokolta a döntést, hogy Magyarország nem vette komolyan azokat az amerikai aggályokat, amelyek szerint a bankot az oroszok nyomásgyakorlásra használhatják, véleményük szerint ez is arra utal, hogy a kormány Oroszország pártját fogja. A szankciókkal pedig azt próbálják elérni, hogy a bank kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. A diplomata arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok több mint ötven intézményre (köztük az NBB-re) és személyre vetett ki szankciókat, mert véleményük szerint „Oroszország pártját fogják”. 

Pressman hozzátette, az USA nem ért egyet azzal, hogy „Magyarország vendégül látja” a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek. Ez szerinte olyan probléma, amelyet muszáj megoldani.

A magyar kormány állásfoglalása mindenképpen váratlan, főleg azok után, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán még azt üzente a Hír TV-ben: „illő tisztelettel üzenjük a nagykövet úrnak, hogy nem fogunk változtatni az álláspontunkon, mi a béke pártján állunk”.

Szankciókkal sújtja az Egyesült Államok az orosz „kémbank” vezetőit
Lukács Csaba

Szankciókkal sújtja az Egyesült Államok az orosz „kémbank” vezetőit

Hétfő óta lehet tudni, hogy készülnek valamire az amerikaiak.

A nemzetközi lapok sem igazán látták előre ezt a lépést: lapszemlénkből kiderül, hogy szépen sorra vették az amerikai-magyar viszony megromlásának stációit, de igazából egyik sem számított ilyen jellegű lépésre. 

Mit lehet tudni az orosz „kémbankról”?

Az NBB-t 1970-ben alapították és eredetileg a KGST-országok bankja volt, a tagországok vállalatait hitelezte. A lap szerint jelenlegi fő tevékenységei szerint kis- és középvállalkozásokat támogat a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában vesz részt. Az NBB székhelye 2019 óta Budapesten van. Ennek előzménye, hogy 2018 végén a kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a költözést. Ukrajna Oroszország általi lerohanása után azonban Románia, Csehország és Szlovákia kilépett, a bolgárok augusztus 15-től megszüntetik a részvényesi tagságukat, így az EU-tagok közül lényegében egyedüliként már csak Magyarország volt benne. Az NBB-ben van még Kuba, Mongólia és  Vietnám, a részesedésük 2,83, 1,8 , illetve 1,26 százalék. 

Boros Imre, aki az első Orbán-kormány minisztere volt, eddig pedig az NBB igazgatósági tagja, szerdán este szintén a Hír TV-ben még arról beszélt, hogy jó ideje Magyarország az első számú részvényes, és ezt azzal egészítette ki, hogy valójában a magyar tulajdoni hányad nagyobb az orosznál. Ugyanakkor a Hvg.hu szerint bonyolult megoldással elérték azt, hogy hivatalosan a magyar hányad 25,27 százalék, az orosz pedig 45,44, vagyis kisebb az orosznál. A portál azt is felidézi, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az ukrajnai háború kitörésekor azt mondta: „a kilépésünket akkor kellene megfontolni, ha a bank bármilyen európai szankciós listára felkerülne”. A mostani szankciók ugyan nem uniósak, hanem amerikaiak, de ezek szerint már ez lehetett az utolsó döfés a banknak. 

Ugyanakkor a VG információiból vagy a kormány közleményéből az nem derül ki, hogy ettől függetlenül az NBB megmarad-e, illetve továbbra is Budapesten lesz-e a székhelye vagy sem.