A szerdai amerikai szankciós bejelentések után a kabinet áttekintette az Nemzetközi Beruházási Bank helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a delegáltjait – értesült először a Vg.hu. A nap folyamán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium külön közleményben is megerősítette az értesülést.
Mint írták, a kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette. „Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből”.
David Pressman amerikai nagykövet alig egy napja közölte, hogy az Egyesült Államok szankció alá vonta a bank három felsővezetőjét és magát a pénzintézetet is, amelynek a központja Budapesten van. A szankcionált vezetők közül ketten orosz állampolgárok, egy pedig magyar: Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.
Pressman azzal indokolta a döntést, hogy Magyarország nem vette komolyan azokat az amerikai aggályokat, amelyek szerint a bankot az oroszok nyomásgyakorlásra használhatják, véleményük szerint ez is arra utal, hogy a kormány Oroszország pártját fogja. A szankciókkal pedig azt próbálják elérni, hogy a bank kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. A diplomata arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok több mint ötven intézményre (köztük az NBB-re) és személyre vetett ki szankciókat, mert véleményük szerint „Oroszország pártját fogják”.
Pressman hozzátette, az USA nem ért egyet azzal, hogy „Magyarország vendégül látja” a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek. Ez szerinte olyan probléma, amelyet muszáj megoldani.
A magyar kormány állásfoglalása mindenképpen váratlan, főleg azok után, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán még azt üzente a Hír TV-ben: „illő tisztelettel üzenjük a nagykövet úrnak, hogy nem fogunk változtatni az álláspontunkon, mi a béke pártján állunk”.
A nemzetközi lapok sem igazán látták előre ezt a lépést: lapszemlénkből kiderül, hogy szépen sorra vették az amerikai-magyar viszony megromlásának stációit, de igazából egyik sem számított ilyen jellegű lépésre.
Mit lehet tudni az orosz „kémbankról”?
Az NBB-t 1970-ben alapították és eredetileg a KGST-országok bankja volt, a tagországok vállalatait hitelezte. A lap szerint jelenlegi fő tevékenységei szerint kis- és középvállalkozásokat támogat a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában vesz részt. Az NBB székhelye 2019 óta Budapesten van. Ennek előzménye, hogy 2018 végén a kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a költözést. Ukrajna Oroszország általi lerohanása után azonban Románia, Csehország és Szlovákia kilépett, a bolgárok augusztus 15-től megszüntetik a részvényesi tagságukat, így az EU-tagok közül lényegében egyedüliként már csak Magyarország volt benne. Az NBB-ben van még Kuba, Mongólia és Vietnám, a részesedésük 2,83, 1,8 , illetve 1,26 százalék.
Boros Imre, aki az első Orbán-kormány minisztere volt, eddig pedig az NBB igazgatósági tagja, szerdán este szintén a Hír TV-ben még arról beszélt, hogy jó ideje Magyarország az első számú részvényes, és ezt azzal egészítette ki, hogy valójában a magyar tulajdoni hányad nagyobb az orosznál. Ugyanakkor a Hvg.hu szerint bonyolult megoldással elérték azt, hogy hivatalosan a magyar hányad 25,27 százalék, az orosz pedig 45,44, vagyis kisebb az orosznál. A portál azt is felidézi, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az ukrajnai háború kitörésekor azt mondta: „a kilépésünket akkor kellene megfontolni, ha a bank bármilyen európai szankciós listára felkerülne”. A mostani szankciók ugyan nem uniósak, hanem amerikaiak, de ezek szerint már ez lehetett az utolsó döfés a banknak.
Ugyanakkor a VG információiból vagy a kormány közleményéből az nem derül ki, hogy ettől függetlenül az NBB megmarad-e, illetve továbbra is Budapesten lesz-e a székhelye vagy sem.
