Amikor a szakemberek előrejelzése szerint gyorsulnia kellett volna a járványnak, Orbán Viktor szigorításokra vonatkozó bejelentését követően váratlanul lelassult, most azonban, hogy a korlátozásoknak lassan meg kellene látszódniuk a napi adatokon, a miniszterelnök már arról beszélt, hogy nem lát biztató jeleket, és bár két hétig stagnált a kórházban ápoltak száma, hamarosan több ezren kerülhetnek ismét egészségügyi intézményekbe. Úgy tűnik, hogy a hazai járvány a saját útját járja, sem a matematikai modelleket, sem a környező országok eseményeit nem követi. Mintha a szigor kihirdetése nagyobb hatással lenne a vírusra, mint maga a szigor. Ez pedig teljesen átláthatatlanná teszi a védekezés rendszerét, és lehetetlenné az előrejelzéseket.
Felettébb különösen alakul a járvány Magyarországon, és a számok értelmezésén nem segít, hogy esetenként komoly ellentmondás mutatkozik a különféle adatok között, amit a hivatalos kommunikáció üzenetei sem oldanak fel. A szakemberekre hivatkozva korábban Orbán Viktor és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is decemberi-januári tetőzéssel számolt, a miniszterelnök november 9-i bejelentését követő két hétben – egy kiugróan magas számtól eltekintve – 4 és 5 ezer között mozgott a napi új fertőzöttek száma, és sem a kórházban ápoltak, sem az elhunytak esetében nem következett be az a drasztikus felfutás, amire a kutatók figyelmeztettek korábban. Ekkor már Müller Cecília országos tiszti főorvos is arról beszélt, hogy kedvezőnek tűnnek a számok, ám ahogy a járvány lassulása megjelent a hivatalos kommunikációban, a helyzet ismét romlani látszik.
A látszólagos javulást semmi sem indokolta, még a kormány tagjai is arról beszéltek, hogy 3-4 (vagy akár 6) hét is kell, hogy a korlátozó intézkedések eredményei megmutatkozzanak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a szennyvízben folyamatosan emelkedik, vagy emelkedett szinten stagnál a koronavírus koncentrációja, ami szintén a járványhelyzet súlyosbodását feltételezné. A november 13-án publikált adatok alapján jelentősen meg kellett volna ugrania a fertőzöttek számának a múlt hét végére, ehhez képest hétfőre az elmúlt három hét legkevesebb betegét regisztrálták.
Megfigyelhető ugyan, hogy a hét elején általában visszaesik az új betegek száma, de például éppen egy hete ilyenkor jelentették a járvány kitörése óta a legtöbb napi fertőzöttet. Az is hozzájárulhatott a kedvezőnek tűnő adathoz, hogy nagyon keveset teszteltek, kicsivel több mint 15 ezer laborvizsgálat készült, miközben az elmúlt egy hétben jellemzően 20 körül mozgott a tesztek száma, 17-én pedig 27 ezernél is több készült.
Ugyancsak lassulásnak indult a kórházi, illetve intenzív kezelésre szoruló betegek számának növekedése. Ez azért kulcsfontosságú, mert az elmúlt hetekben immár nem csak a vészharangot kongató szakemberek, de a kormány számára is nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán Viktor korábbi ígéretével szemben, messze nem állnak korlátlanul rendelkezésre a védekezéshez szükséges eszközök. Intenzív ágyból, és főként annak ellátására alkalmas, hozzáértő ápolóból és orvosból van nagyon kevés.
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő korábban azt mondta, Magyarországon legfeljebb 1200 intenzíves ágy áll rendelkezésre, és hasonló eredményre jutott Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt szakpolitikusa is. Kásler Miklós szerint ugyanakkor december közepén 4000 intenzíves ágyra lehet szükség. Ami, különösen miután Orbán Viktor is alig több mint 1600 rendelkezésre álló intenzíves ágyról beszélt, tragikus képet vetített előre.
A Magyar Hang részletesen beszámolt róla, milyen állapotok uralkodnak az intenzív osztályokon, A jelenlegi helyzetben megmutatkozik az egészségügyi rendszer minden hibája, hiányossága, a szakemberhiány, a szervezetlenség és a felkészületlenség – derül ki az egyik központinak számító Covid-intenzív osztály aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvosa beszámolójából. Ebben a helyzetben pedig drasztikusan csökkenthet a betegek túlélési esélye.
Az elmúlt hetek számai azonban örömteli módon cáfoltak rá Kásler Miklós jóslatára, hiszen amíg a november 9-ét megelőző két hétben megduplázódott a kórházban ápoltak, és csaknem megduplázódott a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma, a 9-ét követő két hétben ez a folyamat jelentősen lelassult – ami a kórházi ápoltak esetében látványosan érvényes, de a lélegeztetőgépen lévők száma sem növekedett olyan mértékben, mint korábban.
A járvány legtragikusabb, az elhunytakra vonatkozó számai is megtorpanni látszottak. Bár Magyarországon a második hullámban európai összevetésben nagyon sokan haltak meg, közel sem annyian, mint például Csehországban, ami a járvány terjedésének dinamikáját látva korábban nem tűnt irreális forgatókönyvnek itthon sem. A szakemberek e tekintetben is igen sötét képet festettek, decemberre már 200 fölött napi áldozattal, azonban egyetlen kiugró értéktől eltekintve, e téren is úgy tűnt, nem válnak valóra a sötét jóslatok.
Müller Cecília országos tiszti főorvos ugyanakkor mindenkit óva intett a hamis reményektől, mint mondta, a megtorpanást bármikor újabb felfutás követheti. Az elmúlt két hét számai azonban egyelőre mégis a járvány lassulásáról árulkodnak. Ami abból a szempontból is különösen érdekes, hogy a kormány szigorító intézkedései még nem lehetnek hatással a járványra, hiszen azok eredményét 4-6 hetes távlatban várták.
És ugyan nem példa nélküli a járvány lassulása, ezt látjuk a korábban a két legrosszabb helyzetben lévő ország, Belgium és a már többször hivatkozott Csehország esetében is.
Csakhogy a járvány mégsem követte azt a kommunikációs mintát, amelybe a hatóságok és a kormány óvatosan belehelyezkedett. Csütörtökön ismét 6 ezer fölé emelkedett az újonnan azonosított betegek száma, és bőven száz fölé az elhunytaké, pénteken pedig mindkét adat szomorú csúcsot döntött. És bár a fertőzöttekre vonatkozó adatot az országos célzott szűrés eredményeivel magyarázzák, a szociális és egészségügyi, valamint a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók tesztelése nem ad magyarázatot arra, hogy az átmeneti lassulás után ismét egyre többen halnak meg a fertőzés következtében.
Az Új Világ Néppárt is reagált a különös mintázatra, mint írták, minden másként alakul, mint az orvosbiológiai, matematikai tudásuk alapján várható volt. Összevetették a magyar adatokat az osztrák laborral és a járvány által leginkább sújtott cseh modellel, és megállapították, hogy a magyar görbék mindkettőtől lényegileg eltérnek, unortodoxok. A kórházba kerültek száma már azelőtt elkezdett csökkenni, hogy a korlátozó intézkedéseket bevezették volna, míg Ausztriában ehhez még két hétre volt szükség. A lélegeztetőgépen lévők száma pedig már egy hét múlva csökkenni kezdett, míg erre Ausztriában és Csehországban két hétre volt szükség.
Nem csak az osztrák és a cseh, de a régió többi országának vírushelyzete is egyformán különbözik a magyartól. Ha a statisztikákat összevetjük a szigorító intézkedésekkel, pontosan nyomon követhető, hogy a korlátozások bevezetését követő 2-3-4 hétben hogyan változtak az adatok: lassulásnak indult a járvány. Ezt látjuk Horvátország és Szlovénia esetében, és fordított előjellel ugyan, de Szerbia és Bulgária esetében is. Utóbbi esetében a fertőzöttek számának emelkedését követte az elhunytak számának drasztikus növekedése is, a szigorítások hatása pedig egyelőre az új megbetegedéseknél érezteti a hatását. Szerbiában az elmúlt hetekben robbant be igazán a járvány, a naponta regisztrált több ezer fertőzött miatt bevezetett, vagy bevezetendő szigorítások pedig még nem vezettek eredményre.
Nem könnyű értelmezni tehát az aktuális járványhelyzetet. Különösen akkor nem, ha az egészségügyi szakértők, vagy az NNK jóslatát a kormány előrejelzésére vetítjük, és az egészet nyakon öntjük a napi adatokkal. Magyarázatot adhatna a helyzetre a kaotikus információközlés, ami miatt esetenként (és egyre gyakrabban) a fertőzöttek és az elhunytak adatai is késve, vagy pontatlanul jelennek meg a hivatalos tájékoztató oldalon, és ezeket utólag igyekeznek helyre tenni. Nem feledkezhetünk el az Új Világ Néppárt által is említett jelenségről, a többlethalálozásról, ami szeptembertől már statisztikailag is kimutatható. Október végére ugyanis hetente 300-zal többen haltak meg, mint amennyire a jelentett Covid-halálozások magyarázatot adnak.
Orbán Viktor pénteki rádió interjúja sem oszlatta el a kételyeket. Azok után, hogy az operatív törzs napi tájékoztatói jellemzően a járványgörbe kedvező alakulásáról szóltak az elmúlt napokban, a miniszterelnök most úgy fogalmazott, hogy a kórházakban nem lát egyelőre biztató jeleket, ezért továbbra is tartani kell a szigorú szabályokat, így a kijárási tilalmat is. Szerinte ugyanis hamarosan el fogja érni a 10 ezret a kórházban ápolt betegek száma.
Ez utóbbi kijelentése tovább bonyolítja a már amúgy is átláthatatlannak tűnő helyzetet. Jelenleg 7591 koronavírusos beteget ápolnak kórházban. Ez a szám tíz napja alig változik, úgy, hogy az azt megelőző tíz napban csaknem kétezerrel nőtt. Ennek fényében minden eddigi várakozásra, matematikai modellre, és a józan észre is rácáfolna a járvány magyar változata. Hiszen így a korlátozások bevezetését követően 3-4 héttel ugrana meg a kórházban ápoltak száma.
Ebben a narratívában a november 9-i miniszterelnöki bejelentésnek nagyobb hatása lenne, mint maguknak a korlátozásoknak. Hiszen a járvány a korlátozások kihirdetését követően lassult le, és a hivatalos kommunikáció szerint éppen akkor robbanna be újra, amikor a szigorítások hatásának már meg kellene látszódnia a számokon.
