Három hónap telt el, mióta a Belügyminisztérium február elsején élesítette a gyermekeket bántalmazó szexuális bűnözők adattárát, közkeletű nevén a „pedofil adatbázist”. A homofób törvény farvizén létrehozott, civilek számára is látogatható adattárat nyolcvanmillió forintból készítették el és igen csak drága projektnek tűnik ahhoz képest, hogy saját honlapja sincs, a magyarország.hu kormányzati portál aloldalaként érhető el.
Lapunk kíváncsi volt rá, hogy az eltelt időszakban hányan nyitották meg az oldalt, hány keresés történt rajta és hányan éltek vissza a honlapon talált személyes adatokkal – vagyis az elkövetők fotójával, születési és tartózkodási adataival, az elkövetett bűntény és az ítélet leírásával.
Kérdéseinkkel a BM-hez fordultunk, ám egyelőre csak az Országos Rendőr-főkapitányság küldött választ, a visszaélések kapcsán.
Az ORFK közléséből kiderült, hogy gyakorlatilag már az első nap visszaélt valaki a keresőfelület kínálta lehetőségekkel. Egy 29 éves Szabolcs megyei, kéki férfi február elsején rákeresett egy idősebb ismerősére az adatbázisra. A folyamatot mobillal rögzítette, majd a keresésről készült videót továbbította barátainak, sőt, feltöltötte a Youtube-ra is. A célkeresztbe került ismerős valóban szerepelt a nyilvántartásban, egy húsz évvel ezelőtti bűncselekmény miatt; mikor ez közismertté vált, az elítélt ellen valóságos virtuális lincselés kezdődött, többen üzentek neki közösségi fiókjain.
A rendőrök gyorsan azonosították a videó készítőjét, aki ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni részlege indított eljárást, személyes adattal való visszaélés gyanújával. A fiatal férfi beismerő vallomást tett kihallgatásán - tudtuk meg az ORFK-tól.
Bár az ügy a rendőrség szempontjából eredményesen zárult, a „pedofil adatbázis” még mindig sok lehetőséget kínál a visszaélésekre. A felület ügyfél kapus hozzáféréssel, néhány kattintás után elérhető, és az életkori szűrőt leszámítva semmilyen védvonalat nem alkalmaz az illetéktelen kíváncsiskodókkal szemben. Az oldalt hivatalosan csak gyerekek és fiatalkorúak családtagjai, felügyelői látogathatják, a gyermek biztonsága érdekében, ám gyakorlatilag bárki kutakodhat rajta. A felület nem kér másodlagos azonosítókat, és az sem egyértelmű, hogy az adatigénylés jogosultságát ellenőrzi a BM, ha igen, milyen formában. A név szerinti keresés elterjedt neveknél ráadásul olyan elkövetők profilját is kidobhatja, akikre nem voltunk kíváncsiak és akik bűnösségéről jogszerűen nem is tudhatnánk.
A Belügyminisztérium egyelőre nem árulta el, hogy az oldalt hivatalos elindulása óta hányan keresték fel. Ha kormányzati szerv mégis válaszolna a Magyar Hangnak, frissítjük cikkünket.
