Valamivel több mint két hónap alatt 69 bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések vélelmezett megsértése miatt – értesült a Magyar Hang. A pedofiltörvényként ismertté vált, homofób elemeket is tartalmazó jogszabályváltozás hatása egyértelmű: tavaly ugyanebben az időszakban tíz alkalommal tettek bejelentést.
Június 15. és augusztus 25. között összesen 69 alkalommal tettek bejelentést a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek vélelmezett megsértése miatt ‒ közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Magyar Hang megkeresésére. A szervezet tájékoztatása szerint jelenleg ellenőrzik a bejelentéseket, ha pedig ezek alapján közigazgatási hatósági eljárás indul, akkor hatvan napjuk lesz az ügyintézésre. Folyamatban lévő ügyekről azonban nem adhatnak bővebb információt, így nem tudni, hogy a bejelentők pontosan mit kifogásoltak, valamint hogy mely médiumok érintettek.
A panaszok feltehetően a pedofiltörvényként ismertté vált, homofób elemeket is tartalmazó jogszabály elfogadása miatt szaporodtak meg: az NMHH adatai szerint ugyanis tavaly ugyanebben az időszakban – június 15. és augusztus 25. között – tíz bejelentés tettek kiskorúak védelmével kapcsolatban.
A törvény alapján nemcsak a Médiahatósághoz, hanem a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi osztályára vagy a rendőrségre is érkezhetnek bejelentések. (A könyvekkel kapcsolatos esetleges kifogások például várhatóan fogyasztóvédelmi ügynek minősülnek.) Lapunk kérdéseire Budapest Főváros Kormányhivatalától nem érkezett válasz, míg az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint augusztus 9-ig nem volt olyan feljelentés, amely alapján „a gyermekpornográfia vagy a zaklatás új minősített esetei elkövetésének gyanúja miatt rendeltek el büntetőeljárást”.
„Akik eddig is homofóbok voltak, felhatalmazva érzik magukat”
‒ Várhatóan a rendőrséghez kevés feljelentés érkezik majd erre a törvényre hivatkozva. Hozzájuk legfeljebb az iskolai szexuális neveléssel kapcsolatos panaszok kerülhetnek, mert az erre vonatkozó szabályok megsértését külön szabálysértésnek minősíti a törvény. Sokkal valószínűbb, hogy a médiahatósághoz vagy a fogyasztóvédelemhez érkezik majd a legtöbb panasz ‒ mondta a Magyar Hangnak Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője.
Az LMBTQI-érdekeket képviselő szervezetnél dolgozók tapasztalatai szerint a törvény elfogadása óta nőtt az utcai, szomszédok közötti, munkahelyi konfliktusok és bántalmazások száma ‒ Akik eddig is homofóbok voltak, felhatalmazva érzik magukat, hogy ennek a véleményüknek hangot adjanak, akár erőszakos úton is – fogalmazott Dombos Tamás.
Mint ismert, június 15-én a parlament elfogadta a pedofíliát a homoszexulaitással összemosó törvényt, amely számos jogszabályt módosított. Azóta tilossá vált tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Azóta sem derült ki azonban, hogy a jogalkotó pontosan mit értett népszerűsítés alatt.
Az új szabályok rögzítik azt is, hogy a jövőben a tévék is csak tizennyolc év felettieknek ajánlhatják az ilyen tartamú filmeket, műsorokat. Emiatt az RTL Klub is tiltakozott, jelezve, csak késő este, 18 éven felülieknek lehetne olyan alkotásokat bemutatni, mint például a Billy Elliot, a Philadelphia, a Bridget Jones naplója, vagy akár a Harry Potter-filmadaptációk egyes részei, és tiltólistára kerülnének olyan sorozatok is, mint a Modern család, a Jóbarátok, vagy éppen a Szomszédok és a Barátok közt számos epizódja.
A törvény azt is kimondta, hogy az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozások nem irányulhatnak a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak népszerűsítésére.
Súlyos jogkövetkezményei is lehetnek a médiahatóság eljárásának
Az NMHH által küldött válasz szerint a médiatörvény határozza meg a szervezet által indított eljárások lehetséges jogkövetkezményeit. A gyakorlat természetesen még a következő hónapokban alakul majd ki, így nem biztos, hogy minden szankció reális veszélyt jelent a médiaszolgáltatóknak. A törvény egyik legfőbb bírálata éppen ez volt: nem egyértelmű, hogy mit tilt, és az sem, hogy a kifogásolt tettek milyen jogkövetkezményekkel járnak.
Mindenesetre a médiatörvény szerint ha az NMHH azt állapítja meg, hogy a szabálytalanság csekély súlyú és először fordul elő, akkor a jogsértés tényének megállapítása mellett figyelmeztetik a médiumot és „kötelezik a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, továbbá a jogszerű magatartás tanúsítására”.
Ismételt jogsértés esetén azonban:
- legfeljebb kétmillió forintig terjedő bírság is kiszabható a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjére;
- a jogsértőt meghatározott időre kizárhatják a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatain való részvétel lehetőségéből;
- meghatározott időtartamra felfüggeszthetik vagy törölhetik a médiaszolgáltatási jogosultságot;
- kötelezheti a jogsértést elkövető médiumot egy közlemény vagy a szabálysértésről szóló határozat közzétételére.
A jogsértőt 3-200 millió forint közötti összegre is büntethetik attól függően, hogy melyik médium-kategóriába sorolható.
- JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forint,
- az előbbi pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forint,
- országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmillió forint,
- országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió forint,
- más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmillió forint,
- internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forint,
- műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forint,
- közvetítő szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forint.
