Nyolcvankét éves korában elhunyt Dr. Kende János, a szociáldemokrata mozgalom kutatója. A történész hosszan tartó, súlyos betegség után távozott, 83. születésnapja előtt mindössze öt nappal. Felesége, öt gyereke, tizenkét unokája és egy dédunokája gyászolja.
Kende haláláról az MSZP Országos Központja számolt be közleményében. A történésznek több önálló kötete jelent meg, emellett számos könyvnek volt társszerzője, szerkesztője. 1994 és 1998 között az Országgyűlés elnöke, a szocialista Gál Zoltán főtanácsadójaként dolgozott.
A történész 1936. november 18-án született Budapesten. Az egyetem elvégzése után a Pest Megyei Levéltárban helyezkedett el, aztán a Párttörténeti Intézet, utána pedig a Politikatörténeti Intézet munkatársa volt. Kutatta a szociáldemokrata mozgalom történetét, de az 1918-19-es időszakot is. A Magyar Narancs három éve interjúzott vele a spanyol polgárháború magyar résztvevőiről.
A nyolcvanas években írt tisztelgő cikkeket Kun Béla, Szakasits Árpád vagy épp Münnich Ferenc előtt. Forradalomról forradalomra címmel jelentetett meg könyvet az 1918-19-es eseményekről, Borsányi Györggyel közösen pedig a magyarországi munkásmozgalom történetét dolgozta fel. Erényi Tiborral, Feitl Istvánnal és Ripp Zoltánnal közösen jegyezte 2007-ben a Demokratikus köztársaságok Magyarországon 1918, 1946, 1989 című kötetet.
„Remek történész volt, és következetesen tisztességes ember. Nemigen hajlott a kompromisszumokra, a megalkuvásra, ezért a szakmában eléggé a margóra szorult. Mondjuk, az igazán izgalmas életművek többnyire a margón, a folytonos megfelelni-akarás terrénumán túl találhatók” – írta Facebook-oldalán Konok Péter történész.
