Egy friss tanulmány szerint a Golf-áramlat összeomlása sokkal közelebb lehet, mint eddig gondolták. A Golf-áramlat sorsa rendszeresen előkerül a médiában is, évtizedek óta ismert ugyanis az áramlat lassulásának problémája. Az, hogy Közép-Európában kellemesebb az éghajlat, mint a világ más, hasonló szélességi fokon elhelyezkedő részein, a Golf-áramlattal érkező langyos levegőnek köszönhető, amely északabbra is érezteti hatását: Murmanszk kikötője például a Golf-áramlat hatása miatt nem fagy be. Az vita tárgya lehet a tudományos életben, hogy mikor jön el az a pont, amikor visszafordíthatatlanok lesznek a folyamatok, abban azonban egyetértés van, hogy eddig semmiképpen nem kellene eljutni. Az idei nyár nem csak az árvizekkel sújtott Németországban vagy a tornádó áldozatául esett Csehországban, hanem Magyarországon is nyilvánvalóan megmutatta a klímaváltozás hatásait Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse szerint.
Már így is az elmúlt 1600 év leglassabb tempójában viszi a vizet, de most már közel került ahhoz, hogy teljesen leálljon. Ha ez megtörténne, az globális katasztrófát okozna – írja a Guardian, a cikket a 24.hu szemlézte.
Globális katasztrófát okozna egy ilyen esemény, emberek milliárdjainak életadó esője kerülne veszélybe Indiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában, Európában pont lehűlne a hőmérséklet és még pusztítóbb viharok kerekednének, Észak-Amerika keleti partjainál pedig megnőne a tengerszint. Még az amazonasi esőerdőkre és az antarktiszi jégpáncélra is hatással lenne a Golf összeomlása, és ez a mezőgazdaságot is tönkretenné.
Azt, hogy a Golf-áramlat leállásával Európa lehűlne, több ezer éves távlatban kell érteni, nem pedig úgy, ahogy ezt a hollywoodi filmekben szokták ábrázolni. (Például a Holnapután című 2004-es katasztrófafilm is a Golf-áramlás elképzelt leállását mutatja be, ami miatt gyakorlatilag az egyik napról a másikra beköszönt egy új jégkorszak. Ilyentől a valóságban azért nem kell tartani).
A globális felmelegedéssel a lehűlés nem áll ellentmondásban, az átlaghőmérséklet növekedése ugyanis nem azt jelenti, hogy a Föld különböző pontjai azonos mértékben melegednek, hanem azt, hogy az átlaghőmérséklet emelkedik. Ennek a folyamatnak része lehet az, hogy bizonyos területek elsivatagosodnak, miközben az áramlások fűtő hatásának megszűnése akár olyan hatást is kiválthat, hogy más területeken hidegebb lesz, mint korábban.
Ha túlhajtjuk a hintázást, nagyot eshetünk
A Golf-áramlat a trópusokon kezdődik, ahol a víz nemcsak felmelegszik, de a párolgás miatt megnő a só koncentrációja is. Ez a víz az Egyesült Államoktól indulva észak-kelet felé, Európa felé folyik. Miközben folyamatosan hűl, egyre sűrűbb lesz, Grönlandhoz érve pedig már annyira sűrű, hogy mélyen a felszín alá süllyed.
A tanulmány szerint amíg a szükséges hőmérséklet és sótartalom megvan, addig a keringés a fizikai törvényszerűségek miatt nem fog leállni. Az éghajlatváltozás miatt azonban felborulhat az egyensúly. Niklas Boers, a potsdami klímakutató intézet tudósának hasonlatával a Golf-áramlat olyan, mint egy szék két lábán hintázni: ha túlhajtjuk a hintázást, nagyot eshetünk.
A kutatásból az derül ki, hogy nem bizonyos, de az adatokból valószínűsíthető, hogy az az atlanti meridionális áramlási rendszerben (AMOC), amelynek a Golf-áramlat is része, az elmúlt évszázadban tapasztalt gyengülés azt jelenti, hogy az áramlási rendszer veszített dinamikus stabilitásából.
A potsdami kutatóintézet több okot is megnevez, amelyek hozzájárulhatnak a jelenséghez. Többek között a grönlandi jégréteg olvadásából keletkező édesvízmennyiség és a növekvő csapadékmennyiség is ilyen. Az édesvíz könnyebb, mint a sós víz, ezért az Atlanti-óceán felszínéről a víz kevésbé tud lesüllyedni nagyobb mélységekbe, ami befolyásolja az áramlatok működését.
– Nem gondoltam volna, hogy a növekvő édesvíz-mennyiség, amely az elmúlt évszázad során az óceánba került, máris ilyen hatást vált ki az AMOC-ban – mondta a kutatás vezetője, aki szerint az áramlat alakulását előrejelző modelleket sürgősen össze kellene hangolni e kutatás megfigyeléseivel, hogy kiderüljön, hogy milyen messze lehet az áramlat a kritikus ponttól. Leszögezte: bár az okok jelentőségét még vizsgálni kell, azok biztosan az ember okozta klímaváltozással állnak kapcsolatban.
Egy ponton visszafordíthatatlanná válhat
– Az, hogy a Golf-áramlat áramlása gyengül, évtizedek óta ismert információ, és azzal is tisztában lehettünk, hogy le is állhat. De minden olyan kutatásnak, amely arra a következtetésre jut, hogy a leállás időpontja közel lehet, figyelmeztető jellege van, ezért fontos – mondta el a Magyar Hangnak Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Az tudományos vita tárgya lehet, hogy konkrétan mikor érheti el az áramlat azt a pontot, ahonnan a folyamat már visszafordíthatatlanná válik. Ez sok más, klímaváltozással kapcsolatos tényező kapcsán is kérdés lehet. Ilyen például a légkör felmelegedése, a sarki jég olvadása vagy a tenger vízszintemelkedése – mondta Perger András.
A Golf-áramlat leállása nyilvánvalóan súlyos következményekkel járna az éghajlat szempontjából, a klímaváltozás következményei azonban már most is érzékelhetőek Európában. Ezt az idei nyár Perger András szerint nyilvánvalóan megmutatta: azok a jelenségek voltak láthatók, amelyekre a klímaváltozással foglalkozó szakemberek már jó ideje előrejeleztek. – Két brutális hőhullámot is tapasztalhattunk ezen a nyáron. Régóta mondjuk, hogy ez lesz: hosszú, hetekig tartó hőhullámok, amelyeket durva, heves viharok, esőzés, jégverés, szélvihar és villámárvizek szakítanak meg, majd megint hőhullám következik. Idén pontosan ezt láttuk Magyarországon is, még akkor is, ha nem pusztított tornádó, mint Csehországban, és olyan mértékű villámárvíz sem, mint Németországban, Belgiumban és Hollandiában. Hasonlókra számíthatunk a jövőben is – szögezte le Perger.
