Mi lesz a Radetzky-laktanyával? A helyieket teljesen kizárták a döntésből

Mi lesz a Radetzky-laktanyával? A helyieket teljesen kizárták a döntésből

A Radetzky-laktanya 2016-ban, amikor bontani kezdték (Fotó: Magyar Hang / Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a Bem téri Radetzky-laktanya átépítését a kormány augusztusban. A II. kerületi önkormányzat, amely így minden szabályozási lehetőséget elveszített a beruházással kapcsolatban, aláírásgyűjtést indított, és arra szólítja fel a beruházót, hogy a lehető legjobban vegye figyelembe a műemlékvédelmi szempontokat, és tegye nyilvánossá a terveket és a hatástanulmányokat, mivel a környéken lakóknak nem mindegy, mi épül a Bem téri történelmi épület helyén.

A műemlékvédelmi szempontok és az itt élők véleménye a döntés következtében partvonalon kívül került. Azt szeretnénk elérni, hogy maximálisan vegyék figyelembe a történelmi, kulturális, nemzeti örökség szempontjait, az UNESCO ajánlásait, szabályait, és ne kerüljék ki egy kormányhatározattal azt, hogy meghallgassák az itt élők véleményét az épület és a beruházás sorsáról. Egy Magyar Közlönyben megjelent határozat nem zárhatja ki az itt élőket abból, hogy beleszólásuk legyen, elmondhassák az aggályaikat – mondta szombati Bem téri sajtótájékoztatóján Őrsi Gergely (MSZP), a kerület polgármestere.

A Radetzky-laktanya épületét 2018-ban vette meg a Blue Urban Elegant Kft., amelynek ügyvezetője és végső tulajdonosa Scheer Sándor, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. vezérigazgatója. Az épület azután került a Fidesz-közeli beruházók tulajdonába, hogy az előző tulajdonos, a szlovákiai hátterű HB Reavis ingatlanfejlesztő cég kudarcot vallott az épület teljes átalakításával járó terveinek megvalósításával, amelyek jelentős közfelháborodást is kiváltottak. A bíróság úgy ítélte meg: a beruházó nem építhet a korábban kapott építési engedély alapján. Az ügy a Kúriára került, amely eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette az ítéletet, és új eljárást kezdeményezett. Ez azonban nem zárult új ítélettel, mivel a peres felek 2018-ban kérték az ügy szüneteltetését, aztán a HB Reavis eladta az ingatlant.

Őrsi elmondása szerint az önkormányzat a beruházással kapcsolat hatástanulmányok, döntéselőkészítő anyagok, a tervek és az ütemezés teljes nyilvánosságra hozatalát követeli, és ezek bemutatását az itt élőknek – az elkövetkező hetekben ígérete szerint az önkormányzat megteremti majd a fórumot ehhez az egyeztetéshez, amelyre a beruházót és a kormányt is várják.

Beszélt arról is: a kiemelt beruházássá nyilvánítással az önkormányzat minden maradék építéshatósági jogköre elveszett. – Ez lehetővé teszi, hogy figyelmen kívül hagyják a kerületi építési szabályzatot, ami az épületmagasságot, beépítési sűrűséget, a zöldterületi mutatót szabályozza, és településképi eljárást sem kell lefolytatni – mondta a Magyar Hangnak a polgármester.

Ennyit kell megtartani a Radetzky-laktanyából - szállodaberuházásról szólnak a tervek | Magyar Hang

Mint arról a Magyar Hangnak korábban is írt, év elején a beruházó egyszer már felkereste az önkormányzatot, bemutatott terveket, és elindult egy egyeztetés. – Kezdettől kértük, hogy a Radetzky-laktanyával úgy semmi ne történjen, hogy az itt élőket nem tájékoztatják. Nekik nem mindegy, hogy bevásárlóközpont, irodaház, szálloda vagy lakóépület lesz az épületből. A Vízivárosban vagyunk, ahol az autóforgalom, a parkolás, a zajszennyezés fontos kérdés, és a közelben lakóknak az sem mindegy, milyen magas lesz egy épület, és meddig tart a beruházást megvalósítani – mondta Őrsi Gergely.

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester sajtótájékoztatója a Radetzky-laktanya ügyében 2020. szeptember 19-én (Fotó: Malatinszky Dávid/Magyar Hang)

Ahogy a Magyar Hang korábban megírta, a polgármester elmondása szerint az év elején bemutatott terv szállodáról és irodaházról szólt, azt azonban nem tudni, az elmúlt hónapokban változtak-e ezek a tervek. – Ha mi megkapjuk a részletes terveket és hatástanulmányokat, azokat nyilvánosságra hozzuk, de azt szeretnénk, ha a beruházó is itt lenne, és válaszolna a lakosság kérdéseire. Szívesen állítunk színpadot, és összehívjuk a lakosságot – tette hozzá a polgármester.

A műemlékvédelmi szempontok maximális figyelembe vétele, az átláthatóság és a lakosság véleményének meghallgatása érdekében aláírásgyűjtést is indítanak, és az épület történelmi múltját is bemutatják az elkövetkező időszakban.