Nincs könnyű helyzetben az, aki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásának lényegét szeretné összefoglalni a magyar külügyminiszter és az uniós külügyi főképviselő beszámolója alapján. Míg Szijjártó Péter közösségi oldalán mondandójának jelentős részét az illegális migráció elleni küzdelemnek szánta, addig Josep Borrell egyetlen szóval sem említette ezt a témát. Amivel mindketten foglalkoztak, bár teljesen eltérő hangsúllyal, az Oroszországgal szemben uniós fellépés szükségessége és mértéke volt.
A magyar álláspont szerint stratégiai együttműködést kell folytatni az oroszokkal, az EU pedig eközben egy sokkal szigorúbb politikát hirdetett meg – utóbbihoz egyébként Magyarország is hozzájárult. Josep Borrell azt mondta a tárgyalás után, hogy az EU külügyminiszterei egyhangúan úgy döntöttek, hogy szankciós intézkedéseket fognak bevezetni az Alekszej Navalnij „letartóztatásáért, elítéléséért és üldözéséért felelős személyekkel szemben”. Meg nem erősített információink szerint négy emberről lesz szó, az orosz büntetés-végrehajtás, a Nyomozó Bizottság és a nemzeti őrség vezetőjéről, valamint az orosz főügyészről. Velük szemben egy héten belül születhet olyan döntés, amelynek értelmében kitiltják őket az EU területéről és befagyasztják bankszámláikat – ha rendelkeznek ilyennel az unióban.
Josep Borrell szerint az EU külügyminiszterei azzal is egyetértettek, hogy „Oroszország egy autoriter állam felé sodródik és távolodik Európától”, sőt, csak az unióval való konfrontáció érdekli. Az EU három követelést támaszt Oroszországgal szemben: tartózkodjon az emberi jogok megsértésétől, fejezze be az EU elleni dezinformációs és kibertámadásokat és vegyen részt a közös problémák kezelésében. A külügyi főképviselő jelezte, hogy elmozdulás várható az EU és Oroszország kapcsolatában, a jövőben ugyanis az Európai Unió nagyobb mértékben fogja támogatni „az oroszországi politikai és polgári szabadságjogokat védőket”.
Ugyanakkor fontos európai politikusok ezt kevésnek tartják. Guy Verhofstadt, belga liberális vezető azt mondta, hogy négy tisztviselő szankcionálása teljes mértékben elégtelen, mert ez csak egy szimbólum és nem stratégia arra, hogy megállítsák Putyint. Verhofstadt azt javasolja, hogy vegyék elő a Putyin körüli oligarchákat, hogy lássák, komolyak az EU szándékai.
Szijjártó lemaradt egy megbeszélésről az amerikai külügyminiszterrel
Visszatérve Szijjártó Péterhez, az orosz napirendi pont után tartott Facebook-beszámolójában a magyar
külügyminiszter meg sem említette az előbbieket, holott ő is jóváhagyását adta a szankciókra és a
határozottabb uniós fellépésre. Ehelyett ezt mondta: „az Európai Unió folyamatosan az úgynevezett Navalnij-ügyet tartja napirenden, nekünk az az álláspontunk, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti együttműködésre stratégiailag kell rátekinteni, egy stratégiai megközelítésre van szükség az Európai Unió részéről, ami nem egyszerűsíthető le sem szankciókra, sem a Navalnij-ügyre”.
Szijjártó ezt követően repülőgépre ült, mert sietnie kellett Budapestre, ahol a veszélyhelyzetről szóló
szavazáson az ő voksára is szükség volt a kétharmad biztosításához. Így aztán a magyar
külügyminiszter lemaradt arról a megbeszélésről, amelyet az uniós tárcavezetők folytattak az új
amerikai külügyminiszterrel, Antony Blinkennel.
