Minden rendelkezésre áll itthon a betegek ellátáshoz, és európai összevetésben is jól állunk – mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs pénteki tájékoztatóján. Felsorolta, hogy a fertőzöttek számát illetően az alsó harmadban, míg a halálozásokat tekintve a középmezőnyben vagyunk Európában, Belgium, Csehország, Spanyolország és Franciaország is „előttünk jár”. Naponta hangoztatott optimizmusát azonban az adatok nem támasztják alá.
A rendelkezésre álló eszközök, ágyak és főként személyzet kapcsán a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) csütörtöki, online kongresszusa lehet irányadó. Az eseményen Lovas András, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályának vezetője elárulta, az egészségügyi ellátó rendszer már túlcsordult.
Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a Népszavának adott interjújában hangsúlyozta, ha a járvány növekedési ütemét nem sikerül a kormánynak szigorú intézkedésekkel lassítania, akkor nem hónapokon, hanem inkább heteken belül bekövetkezhet a tavaszi olasz helyzethez hasonló. Hasonló véleményen volt Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, aki szerint Magyarországon legfeljebb 1200 intenzíves ágy áll rendelkezésre.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor a közrádióban pénteken arról beszélt, hogy december 10-ére 30-32 ezer kórházi ápolt lehet, és közülük 4480 beteg szorulhat intenzív ellátásra. Vagyis közel nagyjából négyszer annyian, mint ahány ágy Kunetz Zsombor szerint rendelkezésre áll.
A legriasztóbb azonban talán mégis maga Müller Cecília volt, aki miután elmondta, hogy minden rendben az egészségügyi rendszerrel, bejelentette, hogy a nem sürgős műtéteket el fogják halasztani országszerte, hogy ezzel is növeljék a kapacitást. Mert bár mindenből van elég, még sokkal több szakemberre van szükség, hiszen a legrosszabb forgatókönyvre készülnek.
Az európai összehasonlítás is csak első látásra tűnik olyan kedvezőnek, ahogy azt Müller Cecília szándékozta lefesteni. A fertőzések tekintetében az alsó harmadban vagyunk – mondta az országos tiszti főorvos, ám ennek az adatnak azért nincs semmi jelentősége, mert a magyar hatóságok nagyon keveset tesztelnek, 1000 emberre vetítve csak Észtországban készül kevesebb laborvizsgálat. Amint bővítik a kapacitást, látványosan megugrik a fertőzöttek száma. Erről beszélt október elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője, Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus is. – Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás – fogalmazott.
Ennek fényében az alsó harmad nem különösebben releváns. Ráadásul még a kirívóan alacsony kapacitás ellenére sem feltétlenül igaz az alsó harmad, hiszen inkább már a középmezőnyhöz tartozik Magyarország, vagyis olyan országokat is lehagytunk a lakosságarányos fertőzöttség tekintetében, ahol lényegesen több tesztet végeznek.
A legnehezebben védhető tévedés, vagy csúsztatás azonban a halálozások számának magyarázata. Bár a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa a közmédia műsorában hangsúlyozta, nem érdemes összehasonlítani a különböző országok halálozási adatait, hiszen míg Magyarországon mindenkit, aki akkor hal meg, amikor fertőzött volt, a koronavírus áldozatának tekintenek, külföldön előfordul az is, hogy ha valaki a betegség kezdete után egy héten belül nem hal meg, akkor már nem a koronavírus áldozataként könyvelik el. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor éppen az életek megóvását jelölte ki legfőbb célként, ahogy fogalmazott, ez a védekezés sikerének mércéje. A halálozási adatok a személyes tragédiákon túl ezen egyértelmű vállalás miatt váltak kritikussá.
Magyarországon újabb és újabb szomorú rekordok születnek a járvány során. Péntekre összesen 103 ember vesztette életét, köztük a 40-es, 50-es korosztályhoz tartozók, és több olyan, akiknek nem volt ismert alapbetegségük. Európai összehasonlításban Csehország és Belgium valóban előttünk áll, mindkét országban tragikus a helyzet, az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került, máshol – így a Müller Cecília által említett Franciaországban és Spanyolországban – azonban nem olyan súlyosak a számok, mint Magyarországon. Ami nem azt jelenti, hogy ne lenne rossz a helyzet Dél-Európában, hiszen mindkét említett ország, Olaszországgal kiegészülve, elkeseredett harcot folytat a járvánnyal, és egyre szomorúbb adatokat közölnek, de a számok alapján itthon még súlyosabb a járványhelyzet. Péntekre az egymillió főre vetített halálozások tekintetében lehagytuk Spanyolországot és Franciaországot is, és Belgiumhoz közelítünk.
Azért sem szerencsés Müller Cecília összehasonlítása, mert miközben Magyarországon egymillió főre vonatkoztatva az elmúlt napokban 7 fölötti az elhunytak száma, a Baltikumban, vagy Skandináviában ez a szám 0 és 2 között mozog.
Mindeközben Zsiday Viktor befektetési tanácsadó arról írt a blogján, hogy Orbán Viktor a látszat ellenére nem kezeli félre a vírusválságot, hanem szándékosan nem hoz szigorú intézkedéseket. – Nem feltétlenül arra optimalizál, hogy kevesen haljanak meg. Mint politikus, a fő célja a hatalomban maradás, ahhoz pedig a kulcs a gazdaság életben tartása, és a járvány mielőbbi magunk mögött tudása. Ezért nincsenek valós korlátozások – írta Zsiday, aki szerint Orbán célja a részleges nyájimmunitás elérése, és a gazdaság minél előbbi beindítása, hogy a 2022-es választásokra már gazdasági fellendülés alakuljon ki. Ennek 10 ezer magyar élet az ára a tanácsadó szerint.
