Minden rendelkezésre áll itthon a betegek ellátáshoz, és európai összevetésben is jól állunk – mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs pénteki tájékoztatóján. Felsorolta, hogy a fertőzöttek számát illetően az alsó harmadban, míg a halálozásokat tekintve a középmezőnyben vagyunk Európában, Belgium, Csehország, Spanyolország és Franciaország is „előttünk jár”. Naponta hangoztatott optimizmusát azonban az adatok nem támasztják alá.
A rendelkezésre álló eszközök, ágyak és főként személyzet kapcsán a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) csütörtöki, online kongresszusa lehet irányadó. Az eseményen Lovas András, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályának vezetője elárulta, az egészségügyi ellátó rendszer már túlcsordult.
Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a Népszavának adott interjújában hangsúlyozta, ha a járvány növekedési ütemét nem sikerül a kormánynak szigorú intézkedésekkel lassítania, akkor nem hónapokon, hanem inkább heteken belül bekövetkezhet a tavaszi olasz helyzethez hasonló. Hasonló véleményen volt Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, aki szerint Magyarországon legfeljebb 1200 intenzíves ágy áll rendelkezésre.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor a közrádióban pénteken arról beszélt, hogy december 10-ére 30-32 ezer kórházi ápolt lehet, és közülük 4480 beteg szorulhat intenzív ellátásra. Vagyis közel nagyjából négyszer annyian, mint ahány ágy Kunetz Zsombor szerint rendelkezésre áll.
A legriasztóbb azonban talán mégis maga Müller Cecília volt, aki miután elmondta, hogy minden rendben az egészségügyi rendszerrel, bejelentette, hogy a nem sürgős műtéteket el fogják halasztani országszerte, hogy ezzel is növeljék a kapacitást. Mert bár mindenből van elég, még sokkal több szakemberre van szükség, hiszen a legrosszabb forgatókönyvre készülnek.
Az európai összehasonlítás is csak első látásra tűnik olyan kedvezőnek, ahogy azt Müller Cecília szándékozta lefesteni. A fertőzések tekintetében az alsó harmadban vagyunk – mondta az országos tiszti főorvos, ám ennek az adatnak azért nincs semmi jelentősége, mert a magyar hatóságok nagyon keveset tesztelnek, 1000 emberre vetítve csak Észtországban készül kevesebb laborvizsgálat. Amint bővítik a kapacitást, látványosan megugrik a fertőzöttek száma. Erről beszélt október elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője, Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus is. – Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás – fogalmazott.
Orbán Viktor: December 10-én 4480 intenzíven ápolt beteggel számolnak
Hamarosan döntés születhet arról, hogy a halasztható egészségügyi beavatkozásokat átütemezik.
Ennek fényében az alsó harmad nem különösebben releváns. Ráadásul még a kirívóan alacsony kapacitás ellenére sem feltétlenül igaz az alsó harmad, hiszen inkább már a középmezőnyhöz tartozik Magyarország, vagyis olyan országokat is lehagytunk a lakosságarányos fertőzöttség tekintetében, ahol lényegesen több tesztet végeznek.
A legnehezebben védhető tévedés, vagy csúsztatás azonban a halálozások számának magyarázata. Bár a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa a közmédia műsorában hangsúlyozta, nem érdemes összehasonlítani a különböző országok halálozási adatait, hiszen míg Magyarországon mindenkit, aki akkor hal meg, amikor fertőzött volt, a koronavírus áldozatának tekintenek, külföldön előfordul az is, hogy ha valaki a betegség kezdete után egy héten belül nem hal meg, akkor már nem a koronavírus áldozataként könyvelik el. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor éppen az életek megóvását jelölte ki legfőbb célként, ahogy fogalmazott, ez a védekezés sikerének mércéje. A halálozási adatok a személyes tragédiákon túl ezen egyértelmű vállalás miatt váltak kritikussá.
Magyarországon újabb és újabb szomorú rekordok születnek a járvány során. Péntekre összesen 103 ember vesztette életét, köztük a 40-es, 50-es korosztályhoz tartozók, és több olyan, akiknek nem volt ismert alapbetegségük. Európai összehasonlításban Csehország és Belgium valóban előttünk áll, mindkét országban tragikus a helyzet, az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került, máshol – így a Müller Cecília által említett Franciaországban és Spanyolországban – azonban nem olyan súlyosak a számok, mint Magyarországon. Ami nem azt jelenti, hogy ne lenne rossz a helyzet Dél-Európában, hiszen mindkét említett ország, Olaszországgal kiegészülve, elkeseredett harcot folytat a járvánnyal, és egyre szomorúbb adatokat közölnek, de a számok alapján itthon még súlyosabb a járványhelyzet. Péntekre az egymillió főre vetített halálozások tekintetében lehagytuk Spanyolországot és Franciaországot is, és Belgiumhoz közelítünk.
Nem derült ki, mi Orbán Viktor járványügyi haditerve, de úgy tűnik, egyelőre kudarcot vall vele
Aki megbetegszik, meg fogják gyógyítani – ígérte egy hónapja a miniszterelnök. Azóta közel 400 ember hunyt el, és egyre többen kerülnek kórházba. A kevés teszt miatt pedig már a kormány tanácsadói is aggódnak.
Azért sem szerencsés Müller Cecília összehasonlítása, mert miközben Magyarországon egymillió főre vonatkoztatva az elmúlt napokban 7 fölötti az elhunytak száma, a Baltikumban, vagy Skandináviában ez a szám 0 és 2 között mozog.
Mindeközben Zsiday Viktor befektetési tanácsadó arról írt a blogján, hogy Orbán Viktor a látszat ellenére nem kezeli félre a vírusválságot, hanem szándékosan nem hoz szigorú intézkedéseket. – Nem feltétlenül arra optimalizál, hogy kevesen haljanak meg. Mint politikus, a fő célja a hatalomban maradás, ahhoz pedig a kulcs a gazdaság életben tartása, és a járvány mielőbbi magunk mögött tudása. Ezért nincsenek valós korlátozások – írta Zsiday, aki szerint Orbán célja a részleges nyájimmunitás elérése, és a gazdaság minél előbbi beindítása, hogy a 2022-es választásokra már gazdasági fellendülés alakuljon ki. Ennek 10 ezer magyar élet az ára a tanácsadó szerint.
