Pálinkás József: Félelemből fakad a kormánypárti sajtó nőellenes kampánya

Az utóbbi hetekben nőellenes megnyilvánulások sokaságával találkoztunk. A közbeszédben mindig jelen volt és van a primitív durvaság. De sajnos sokszor eljön az a pont is, amikor a beszéd gyűlöletkeltéssé válik, fenyegetéssé aljasul. Láttuk, látjuk ennek számos szánalmas, de sajnos veszedelmes megjelenését is. Az utóbbi hetek ocsmány nőellenes megnyilatkozásai ebbe a veszedelmes fenyegetéssé aljasult kategóriába tartoznak – írja egy blogbejegyzésben Pálinkás József, atomfizikus, akadémikus. 

Az első Orbán-kormány oktatási minisztere szerint a kormányzati sajtó olyan elfogadhatatlan kirohanásai, amelyek a képviselőnőket „eszelős, habzó szájjal gyűlölködő fúriáknak”, Szabó Tímeát egy „organizmus”-nak, Angela Merkelt egy „Honecker szagú NDK-s konfekciókosztümben feszülő megkeseredett kudarc”-nak nevezik, egyértelműen a félelemből fakadnak. 

– Gyenge, elbizonytalanodott férfiak kisebbrendűségi érzéséből fakad ez a feltoluló gyűlöletet kiváltó félelem – írja. – Férfiak, akik a férfiasságukban, intellektusukban és érzelmi intelligenciájukban való bizonytalanságukat kompenzálják ezekkel az agresszív támadásokkal. Mert erős, fizikailag, szellemileg és érzelmileg egészséges, magabiztos férfiak nem félnek a nőktől, és nem bántják őket, sem szóval, sem tettel. 

Az akadémikus felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt száz évben hatalmas változáson ment át a nők társadalmi elismertsége, és ennek eredményeként a jóléti társadalmakban a nők saját jogukon, egyenrangú félként vehetnek részt a munkamegosztásban munkahelyükön és a családjukban is. Ideje lenne végre belátni ezt.

Majd hozzáteszi, „vannak közösségek, országok, ahol ezt már belátták. Ahol a férfiak nem próbálják fenntartani megalapozatlan előjogaikat ostobaságok skandálásával. Nem igyekeznek megőrizni státuszukat puszta erőfölénnyel vagy gyűlöletkeltés révén.”

Végül reményét fejezi ki, a férfiak többsége itthon is belátja, hogy nem félni kell a nők megjelenésétől a társadalmi élet mind több területén, hanem örülni annak. Ez lehet a huszonegyedik század nagy lehetősége.