Egy hét múlva ül tárgyalóasztalhoz Maruzsa Zoltán a pedagógusokkal

Egy hét múlva ül tárgyalóasztalhoz Maruzsa Zoltán a pedagógusokkal

Résztvevők az új pedagóguséletpálya-törvény elleni tüntetésen a Kossuth téren, a Parlament előtt 2023. június 16-án. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem egyeztettek az elmúlt időszakban a kormánnyal, december 21-én viszont újra tárgyalóasztalhoz ülnek – mondta el megkeresésünkre a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Totyik Tamástól megtudtuk, szerdán kaptak meghívót a Maruzsa Zoltánnal való beszélgetésre, amelyen várhatóan jelen lesz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is.

Totyik Tamás elmondása szerint a sztrájkkövetelésük miatt hívták össze a tárgyalást, de konkrét ígéret nincs még. Az egyeztetésnek az ad különös jelentőséget, hogy az Európai Bizottság szerdán járult hozzá a zárolt kohéziós pénzek egy részének (a teljes, Magyarországnak jutó uniós támogatások mintegy harmadának), 10 milliárd eurónak a felszabadításához. Ez – elvben – bőven elegendő lenne a tanárbérek rendezéséhez, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Blikknek arról beszélt: „Azt ígértük, hogy a pedagógusbérek elérik majd a diplomás átlag 80 százalékát, mégpedig 2025. január 1-jével. 2024. január 1-jén ez 72 százalék. Ha megkapjuk a pénzt, akkor 2024. január 1-jével meg tudjuk emelni a pedagógusok bérét. Egy nagyon jelentős emelésről van szó, közel bruttó 700 000 forintos átlagbérről beszélnénk”.

A tízmilliárd euró, amit most majd felszabadítanak, ugyanakkor nem a teljes összeg, így az érdekképviseletek sem tudják, fordítanak-e ebből majd valamennyit a pedagógusbérek emelésére. A szakszervezeti vezető úgy látja, eddig nem nagyon tett ebbe az irányba lépéseket a kormány. Ráadásul távol vannak még attól is, hogy a diplomás átlagkeresetek 64-65 százalékára emeljék a béreket, pedig elmondása szerint 2023-ban ennek kellett volna már következnie. – Jelenleg ötvenegy-néhány százalékon állunk, fényévnyi távolságra a diplomás átlagkeresettől – fogalmazott Totyik Tamás. Ráadásul azt sem tudják még, legközelebb bértömeg-növelés vagy béremelés várható. Ha előbbi, akkor differenciáltan osztják szét a béreket, ha pedig utóbbi, akkor mindenki egységesen kapja. Most szerinte az a legfontosabb kérdés, egyáltalán lesz-e emelés, átcsoportosítják-e majd erre a források egy részét.

Jelenleg a januári, tíz százalékos bértömeg-növelés tűnik biztosnak, amire Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminisztertől kaptak ígéretet. A szakszervezetek nyilván annak örülnének, ha elérnék végre a diplomás átlagbért, de ettől jelenleg nagyon messze vannak. Egy ötven százalékos béremelést már eredménynek tartanának, de még ezzel is csak az Európai Unió által javasolt diplomás átlagkereseti szint 72 százalékát érnék el.

Bár korábban folyamatosan arra hivatkozott a kabinet, hogy az uniós pénzektől függ a béremelés, most úgy tűnik, már a teljes kifizetéshez kötnék azt. Az Európai Bizottság viszont a korrupció veszélye miatt egyelőre nem akarja feloldani az uniós források fennmaradó részét. Így bár a pedagógusbéreket a most felszabadítandó nagyjából 3900 milliárd forintból lehetne emelni, valószínűleg továbbra is várni kell.

A Belügyminisztérium arról tájékoztatta az RTL Híradót is, hogy január elsejétől tíz százalékos emelés várható, további döntés pedig akkor születhet, ha már meg is érkezett az uniós pénz. Brüsszel viszont arra várhat, hogy a pedagógusbérek felvetett emelését megelőlegezze a kormány (hiszen az uniós pénz utófinanszírozásban hívható le), így csapdahelyzet alakulhat ki. A Pedagógusok Szakszervezete viszont ebben az esetben újabb sztrájkot szervezhet.