Rainer M. János: a Fidesz mindenféle politikai célzattal csűri-csavarja az 1956-os forradalom emlékezetét

Rainer M. János: a Fidesz mindenféle politikai célzattal csűri-csavarja az 1956-os forradalom emlékezetét

Rainer M. János történész (Fotó: Végel Dániel)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szánalmas, ügyetlen, cinikus, nemtörődöm erőlködések, amik mögött semmiféle meggondolás, politikai ideológia nincs – így jellemezte a 444-nek adott interjújában Rainer M. János történész a fideszes politikusok és megmondóemberek utóbbi hetekben tett, 1956-al kapcsolatos nyilatkozatait. A beszélgetésben, amelyet a Telex szemlézett, a történész azt mondta, elszomorítja, ahogy a kormánypárt kendőzetlenül, mindenféle politikai célzattal csűri-csavarja és használja az 1956-os forradalom emlékezetét.

A történész szerint 1956 csupán „arra szolgál, hogy egy éppen aktuális üzenet argumentációja, ennek az alárendelt része legyen. Ha azután az üzenet nem ér célba, mérges reakciók jönnek, ha 0,5 százalékkal visszaesik a Fidesz népszerűsége, akkor kiigazítják.” Elmondása szerint a jelenlegi politikai vezetésnek a történelmi tények a legkevésbé sem érdekesek.

Rainer M. János szerint a Fidesz már a kilencvenes évek közepétől próbálja kisajátítani az 56-os forradalmat. A történész kiemeli, amikor a Fidesz az alternatív-liberálisról átállt a nemzeti konzervatív vonalra, egy programszövegben felmerült, hogy ötvenhat polgári forradalom volt. Nagy Imrét és a reformkommunistákat pedig megpróbálták kiítrni a forradalmból, mondván, hogy nem ők voltak a szabadság hívei, csupán „jó börtönőrök, akik szerették volna leváltani a rossz börtönőröket, Rákosiékat”. A történész szerint azonban „a forradalom sok minden volt, csak nem polgári.”

A párt azóta képviselt emlékezetpolitikája szerint a nemzeti oldal az 56-os forradalom örököse, az általa elmondottak jelentik az egyetlen igazságot a forradalommal kapcsolatban a baloldalt pedig a forradalom leverőinek örököseként pozicionálták. „Ez történetietlen ugyan, de még akkor sem mentek le ennyire kutyába, a napi vulgáris beszéd színvonalára, mint most” – mondta a történész az interjúban.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának szeptember végi, nagy port kavart kijelentésére – miszerint Magyarország az 56-os forradalom tapasztalatából okulva Ukrajna helyében nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben – Rainer M. János úgy reagált: „A kádárista elit, a hatalmi centrum nagyon örült ennek a lemondó, önfelmentő, önsajnáló, erkölcsi szempontból mélységesen igazságtalan ítéletnek. Ma ez olyan, mintha Orbán Balázs nagypapájának generációja szólalt volna meg a kádárizmus mélyéről.” A történész azt mondta, a forradalom után egyszer már megszületett a narratíva, amely szerint „értelmetlen »hőbörgők« csinálták a forradalmat, »szél ellen nem lehet«, nem kellett volna, az egész semmire nem volt jó.”
Orbán Viktor 2022-es kijelentését, miszerint a forradalom célja a tűzszünet és a béketárgyalás kikényszerítése volt, Rainer M. János a „legnagyobb szamárságok egyikének” nevezte. „Semmiféle béketárgyalásról nem volt szó, a céljuk az volt, hogy menjenek ki az oroszok. Teljes képtelenség az egész.”
A történész szerint az a sokat hangoztatott narratíva sem igaz, hogy a Nyugat csapdába csalta vagy elárulta volna Magyarországot, mert nem segített. „Nagyon mások voltak a körülmények, mint a mostani orosz–ukrán háborúban. A világot a hidegháborús szembenállás, szorongás uralta, a Nyugatnak nem volt semmiféle programja arra, hogyan szabadítsa fel a szovjet uralom alatt álló országokat. Úgy vélték, a segítség egyenlő lett volna az atomháborúval.” – mondta Rainer M. János, aki szerint 56-ban senki nem beszélt nyílt katonai segítségről, fegyverekről vagy önkéntesekről.