Nem hogy Ausztriát, de Lengyelországot sem fogjuk utolérni, amíg nem lesz valódi piaci verseny Magyarországon – mutatott rá Zsiday Viktor befektetési szakember pénteki blogbejegyzésében.
Az elmúlt 15 évben Magyarországon a munkaerő termelékenysége csupán körülbelül éves 1 százalékkal nőtt, ami borzasztóan kevés – szögezte le bejegyzése elején. „Mi okozza ezt az alacsony ütemet? Valószínűleg számos tényező, de ha csak egyet, a legfontosabbat kellene kiemelnem, akkor azt gondolnám, hogy ez a tényező a verseny hiánya” – tette hozzá.
Majd pontokba szedve közölte is, hogy mit ért ez alatt:
• A magyar kormányzat számtalan módon, és jellemzően nehezen kiszámíthatóan, ad-hoc jelleggel avatkozik be a piacba, ami rendkívüli megnehezíti a normális működést (egy nap alatt változó, időnként visszamenőleges, vagy azonnal bevezetendő szabályozások, különadók, stb.).
• Ehhez járul, hogy a hazai intézményrendszer függetlensége és gyorsasága is gyakran megkérdőjelezhető. Független, szakszerűen és gyorsan működő intézmények nélkül nincs jól működő piacgazdaság.
• Bizonyos szektorokban csak néhány, jellemzően államközeli szereplő van, ide betörni szinte lehetetlen.
• Más szektorokban a kormányzat egyes szereplőket támogat, másokat büntet, jellemzően a szocializmus logikájához hasonlóan a hatékonyabbaktól elvéve és a kevésbé versenyképesek felé átcsoportosítva.
• A gazdaság szereplői számára az EU-s és állami források megszerzésére optimalizálás gyakran jóval jövedelmezőbb, mint a piaci versenyben helytállni, ez nyilván torzítja számukra az ösztönzőket: ha pályázatírásban, lobbizásban, neadjisten korrupcióban kell jónak lenni, akkor nem a piaci működésre fogok koncentrálni. Ez egyfajta „resource-curse”.
• A gazdaságpolitika bizonyos elemei is a hatékonyság növelése helyett a gyengén működő szereplők kisegítésére irányulnak, ezek kiváló példája a forint állandó leértékelgetése, ami rövid távon segít az exportőrökön, de hosszútávon káros.
Szerinte a kérdés az, hogy a fenti tényezőkben lesz-e, várható-e változás a következő években. Amennyiben nem, akkor 5-10 éves távon a múltbeli 1 százalékos termelékenység-növekedésnél több nem elvárható, és nem is realisztikus. 1-2 éves távon természetesen fel lehet pörgetni a gazdaságot, akár még az áhított 3-6 százalékos sávba is, de hosszabb távon ebben a struktúrában szinte lehetetlen – tette hozzá. Ismert, Orbán Viktor adta ki a jelszót, hogy 3-6 százalékos gazdasági növekedést kell elérni a következő években.
