A 2024-es költségvetésről vitáztak kedden a parlamentben a kormánypártok és az ellenzék. A Momentum szerint rövid távú hatalomtechnikai megfontolások jellemzik a jövő évi költségvetési javaslatot, a kormány magára hagyja az embereket, a saját szavazóit, a háztartásokat, a vállalkozásokat, és az önkormányzatokat egyaránt. Lőcsei Lajos, az ellenzéki párt vezérszónoka felrótta: az önkormányzatok működési támogatása csökken, a fővárost egyenesen a falhoz állítják.
Az MTI által is idézett ellenzéki politikus szóvá tette, hogy nem tervezték be a közszféra tisztviselőinek béremelését, a pedagógusok és az egyetemi oktatók bérének rendezését, nem biztosítanak megfelelő forrást a rászorulók támogatására, a szociális juttatásokra. „Érdemi béremelés nem lesz, van helyette munkavállalói jogcsorbítás, megfélemlítés és különböző bosszútörvények” – összegzett. Lőcsei összetákoltnak nevezte a jövő évi büdzsét, és kijelentette: felelős képviselő nem támogathatja a felelőtlen, kifejezetten káros ipar- és gazdaságpolitikát, a természetrombolást, az érzéketlen szociálpolitikát, a közoktatás lezüllesztését, a jövő generációk életesélyeinek rombolását.
– Nem lehet egyetérteni a büdzsé tervezetével, mert az „gondolattalan; ez a költségvetés a semmittevés költségvetése” – ezt már Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka mondta a vitában. A volt miniszterelnök úgy értékelt, nem támogatható a költségvetés mögött álló politika: a vívmányok megőrzésének ígérete „az ország többségének kevés”, a büdzsé tervezete pedig nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek elmozdulást mutatnának a Demokratikus Koalíció által kívánatosnak tartott irányba.
Szerinte mind az oktatás, mind az egészségügy területén romlik a hazai helyzet, egyre nagyobb vagyonhányad összpontosul a leggazdagabbak kezében, miközben az elmúlt tíz évben egyre kevesebb lett a munkabérből származó és több a tőkejövedelem, valamint a vállalati nyereség, így „az embereknek a közteherviselésben nagyjából hatszor-nyolcszor nagyobb szerepe van, mint a vállalatoknak”.
Jobbik: a családtámogatási rendszer nem inflációkövető és nem tudta elérni a demográfiai célokat
– Magyarország sikerét az hozhatná el, ha mindenki a szülőföldjén tudna boldogulni, megszülethetnének a vágyott gyerekek és a kényszerből távozó százezrek helyén nem jelennének meg százezrével a harmadik világ egyelőre ideiglenesen itt tartózkodó munkavállalói – mondta a vitában a Jobbik vezérszónoka. A költségvetés elkészítésének időpontját bíráló Z. Kárpát Dániel kijelentette, a tényszámokhoz akkor lehet közelebb kerülni, ha minél kisebb a büdzsé elfogadása és a költségvetési időszak kezdete közötti idő.
– A családtámogatási rendszer nem inflációkövető és nem tudta elérni a demográfiai célokat, nem volt trendforduló – jelentette ki az ellenzéki politikus. A kormánypártoknak azt javasolta, hogy ha szeretnének javítani a helyzeten, akkor haza kellene csábítani a kényszerből külföldön élőket. A vezérszónok külön kiemelte, hogy a költségvetési javaslatban a lakástámogatási soron található összeg 382 milliárdról 181 milliárdra csökken. Leszögezte, hogy a bérkérdés mellett a lakhatás a kulcsa a szülőföldön való boldogulásnak és a demográfiai problémák megoldásának. A képviselő elmondta, támogatná a családi pótlék megduplázását, de azt úgy kellene végrehajtani, hogy az emelt összeget csak a gyermekek érdekében lehessen elkölteni. „A Jobbik ehhez bevezetné a családi kártyát” – tette hozzá. Z. Kárpát Dániel a családi adókedvezmény rendszeréről is kijelentette, hogy az sem inflációkövető, ezért kérte, hogy legalább a gyermeknevelési cikkek áfáját csökkentsék nullára.
Tóth Bertalan értékelése szerint a Ház előtt lévő javaslat nem költségvetés, mert egy költségvetés tényekre és reális számításokra épül, amit viszont a Fidesz benyújtott, az egy fikció, „ábrándok, vágyak kusza összevisszasága”, amely nyomokban sem tartalmazza a valóságot. „Az indítvány a 2022-es zárszámadás hiányában, a tényszámok ismerete nélkül készült el, így számos tételnél még maga a kormány sem tudja, hogy mi várható. A javaslatot súlytalanná teszi továbbá az Európai Bizottsággal való megegyezés késlekedése, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kormányzati optimizmus és a forint esetleges újabb mélyrepülésének valós veszélye” – mondta az ellenzéki politikus.
Az MSZP ezért követeli, hogy kormány vonja vissza a költségvetési törvényjavaslatot, majd október 31-ig újra nyújtsa be először az adótörvények, majd azok elfogadása után a költségvetés új tervezetét. Az ellenzéki párt javasolja továbbá, hogy a parlament alkossa meg a „biztonság költségvetését”, a közkiadásokat az uniós átlag szintjére emelve, az egészségügyre a GDP 7 százalékát, szociális támogatásokra 18, oktatásra pedig 6-6,5 százalékát költve.
Mi Hazánk: kizárólag az Orbán-kormányok felelőssége a visszacsúszás
– A jövő évi is a visszafogások költségvetése lesz – vélekedett Mellár Tamás, a Párbeszéd egyik vezérszónoka. Hozzátette: ez nem az ukrajnai háború vagy a brüsszeli szankciók miatt van, hanem mert „óriási mértékben túlfűtötté vált ez a gazdaság” a tavaly tavaszi választás előtt. Bírálta a javaslat korai benyújtását, majd arról beszélt: a kormány nem vezeti ki a rendkívüli adókat, jelentős adónövekedésekre lehet számítani, ennek célja a bevételek növelése és „egyfajta szelekciót” végrehajtani a piac helyett. Megjegyezte: kiadási oldalon nagyon szerény a növekedés, a kivételt a honvédelem jelenti, holott az oktatás és az egészségügy esetében nem visszafogásra, hanem a ráfordítások növelésére volna szükség.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője úgy fogalmazott, stratégiailag hibás a kormány gazdaságpolitikája. „A vendégmunkások tudatos betelepítésével gyakorlatilag bebetonozzák az alacsony béreket, a büdzsé nem alkalmas az életszínvonal és az életminőség javítására, és a multik pénzszivattyúja erősödhet” – mondta. Hozzátette: a kormány család- és gazdaságpolitikája nem volt alkalmas arra, hogy a demográfiai fordulat megtörténjen Magyarországon.
– Az alacsony béreket a kormány gazdaságpolitikája következményének nevezte, és a magyar minimálbér már a második legalacsonyabb az EU-ban. Az Eurostat szerint már csak Bulgária van mögöttünk – jelezte, hozzátéve: „a szocialisták idején, 2008-ban még nyolc országot előztünk meg abban, hogy hol olcsóbb egy munkavállaló a munkáltatóknak, most azonban már csak hárman vannak mögöttünk”. Dúró Dóra szerint ez is azt mutatja, hogy kizárólag az Orbán-kormányok felelőssége a visszacsúszás.
ÁSZ: megalapozott a büdzsé
– A 2024-es költségvetésben nem arra költünk, amire szeretnénk, hanem arra, amire a háborús körülmények között muszáj, ugyanakkor a büdzsé megőrzi a 2010 óta elért eredményeket – hangsúlyozta Hargitai János, a KDNP vezérszónoka. „Háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a fizikai és gazdasági biztonságot, megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, és fenntartja a rezsivédelmi rendszert” – erről már a Fidesz vezérszónoka beszélt. Bánki Erik úgy fogalmazott: az elhúzódó háború, az instabil világgazdasági környezet és az elhibázott brüsszeli politika szankciós hatásai Magyarországot is komoly kihívások elé állították. „Az eddig elért eredményeket a kormány nem hagyja veszni, ezért a költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem áll” – fogalmazott.
Az Állami Számvevőszék elnöke megalapozottnak nevezte a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amelynek bevételi előirányzatait is teljesíthetőnek tartja. Hozzátette, a 2024-es büdzsé további takarékosságra kényszeríti a központi költségvetési szerveket és az önkormányzatokat. Szólt arról, hogy a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bank veszteségessé válása miatti térítési kötelezettsége jövőre várhatóan eléri a 430 milliárd forintot, azaz a GDP mintegy 0,5 százalékát.
