Szepesházi Péter: Meg lehet állítani a devizahiteleseket fenyegető végrehajtásokat

Szepesházi Péter: Meg lehet állítani a devizahiteleseket fenyegető végrehajtásokat

Tiltakozás egy kőbányai kilakoltatásnál (Fotó: Vörös Anna/Város Mindenkié)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Felülírja a magyar jogszabályokat az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén június 26-án született előzetes döntéshozatali eljárásban hozott – c-407/18 számú – döntése. Eszerint az uniós fogyasztóvédelmi szabályokba ütközik az a Magyarországon is érvényben lévő szabályozás, amely a közjegyzők számára nem teszi lehetővé, hogy a végrehajtás elrendelésekor vizsgálják a deviza jelzálogszerződés érvénytelenségi okait – mondta a Magyar Hangnak Szepesházi Péter ügyvéd. 

A korábban bíróként

dolgozó jogász felhívta a figyelmet, a végrehajtási ügyekben az EUB döntésére

hivatkozva sikerrel lehet leállíttatni a végrehajtásokat. A részletekről szólva

elmondta, a közjegyzők jelenleg nem vizsgálhatják az érvénytelenséget, sem

záradékolásnál, azaz a végrehajtás elrendelésekor, sem a záradék törlése iránti

kérelem elbírálásánál. Csak annyit vizsgálhatnak, ami végrehajtási törvényben

szerepel. Például hogy valóban közjegyzői okiratba foglalták a szerződést,

volt-e felmondás, lejárt-e a követelés, a bank be tudja-e bizonyítani az üzleti

könyvei alapján, mennyivel tartozik az adós, vagy hogy esedékes volt-e a

tartozás.

Szepesházi Péter: a devizahiteles törvények húzták ki a szőnyeget az adósok lába alól | Magyar Hang

Cikkünk annak a sorozatnak a második része, amelyet a Kúriának a devizahiteles ügyek kockázatfeltáró nyilatkozataira vonatkozó bírói gyakorlat első félévben zajló vizsgálata kapcsán indítottunk. A mostani részben az Európai Unió Bíróságának devizahiteles határozatait elemezzük, az uniós vizsgálatot kezdeményező egyik volt bíró, Szepesházi Péter segítségével.

A közjegyző végrehajtási ügyekben a vonatkozó törvény értelmében bíróként jár el, mind a záradék kiállításánál, azaz a végrehajtás elrendelésénél, mind a végrehajtás törlése iránti kérelemnél, azaz, amikor az adós úgy véli, jogtalan volt a végrehajtás elrendelése. 

Vagyis ezekben az esetekben mostanáig – jogosan – azt mondták a közjegyzők, nekik nincs lehetőségük arra, hogy a szerződés esetleges érvénytelenségét vizsgálják. Ilyen esetek lehet, hogy például nem volt tisztességes az árfolyamkockázati tájékoztató, vagy árfolyamrést alkalmazott a bank. Tehát ezeket az érvénytelenségi okokat a magyar szabályozás értelmében nem vizsgálhatták, mert jogkörüket korlátozza a magyar szabályozás. 

A mostani döntés – amelyet egy szlovéniai végrehajtási ügyben hozott az EUB – viszont kimondja, hogy nem felel meg az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak az a tagállami szabályozás, amely szerint az a bíró, aki elrendeli a végrehajtást, nem vizsgálhatja az érvénytelenségi okokat. S miután ezekben a végrehajtási esetekben Magyarországon a közjegyző bíróként működik, ez a szabályozás rájuk is vonatkozik. Vagyis a jövőben nem mondhatják, hogy nincs jogosítványuk az érvénytelenségi okok vizsgálatára.

A bankárok tudták, hogy össze fog omlani a forint | Magyar Hang

Tavaly decemberben jelentette be a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, hogy az idei év első felében átfogó vizsgálatot indít a devizahiteles ügyek kockázatfeltáró nyilatkozataira vonatkozó bírói gyakorlatról. Sorozatunkban ennek kapcsán a még ma is a legnagyobb társadalmi problémának tekinthető devizahitelezés legfontosabb eseményeit és jellemzőit tekintjük át.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy minden jelzáloghiteles végrehajtásnak vége. A mostani döntés értelmében ugyanis az adósnak mindössze a végrehajtás törlése iránti kérelmet kell benyújtani, s abban kifejteni, hogy jogellenesen állította ki a záradékot a közjegyző. Még akkor is, ha a magyar jogszabályok szerint járt el, hiszen a június 26-i előzetes döntéshozatali eljárás értelmében ez a gyakorlat, illetve a magyar szabályozás szembe megy az uniós fogyasztóvédelmi elvekkel

– fejtette ki Szepesházi.

A mostani döntés

jelentősége, hogy a jövőre vonatkozóan a magyar jogszabályalkotónak módosítania

kell a végrehajtási törvényt oly módon, hogy az megfeleljen az uniós jognak, és

a bíróként eljáró közjegyzőnek legyen jogosítványa vizsgálni az érvénytelenségi

okokat.

– A már folyamatban lévő

ügyekben pedig az adós által benyújtott végrehajtás törlése iránti kérelem

esetében a közjegyzőnek el kell ismerni, hogy a június 26-i döntés értelmében

most már van lehetősége az érvénytelenségi okokat vizsgálni. Amennyiben ezt nem

teszi meg, akkor a másodfokon eljáró törvényszéki bíró mondja ki, igaza van az

adósnak, töröltem a végrehajtást, az egymással szembeni elszámolás ügyében

pedig egyezzen meg a bank és az adós – foglalta össze a lényeget Szepesházi

Péter.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.