Felülírja a magyar jogszabályokat az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén június 26-án született előzetes döntéshozatali eljárásban hozott – c-407/18 számú – döntése. Eszerint az uniós fogyasztóvédelmi szabályokba ütközik az a Magyarországon is érvényben lévő szabályozás, amely a közjegyzők számára nem teszi lehetővé, hogy a végrehajtás elrendelésekor vizsgálják a deviza jelzálogszerződés érvénytelenségi okait – mondta a Magyar Hangnak Szepesházi Péter ügyvéd.
A korábban bíróként
dolgozó jogász felhívta a figyelmet, a végrehajtási ügyekben az EUB döntésére
hivatkozva sikerrel lehet leállíttatni a végrehajtásokat. A részletekről szólva
elmondta, a közjegyzők jelenleg nem vizsgálhatják az érvénytelenséget, sem
záradékolásnál, azaz a végrehajtás elrendelésekor, sem a záradék törlése iránti
kérelem elbírálásánál. Csak annyit vizsgálhatnak, ami végrehajtási törvényben
szerepel. Például hogy valóban közjegyzői okiratba foglalták a szerződést,
volt-e felmondás, lejárt-e a követelés, a bank be tudja-e bizonyítani az üzleti
könyvei alapján, mennyivel tartozik az adós, vagy hogy esedékes volt-e a
tartozás.
Szepesházi Péter: a devizahiteles törvények húzták ki a szőnyeget az adósok lába alól | Magyar Hang
Cikkünk annak a sorozatnak a második része, amelyet a Kúriának a devizahiteles ügyek kockázatfeltáró nyilatkozataira vonatkozó bírói gyakorlat első félévben zajló vizsgálata kapcsán indítottunk. A mostani részben az Európai Unió Bíróságának devizahiteles határozatait elemezzük, az uniós vizsgálatot kezdeményező egyik volt bíró, Szepesházi Péter segítségével.
A közjegyző végrehajtási ügyekben a vonatkozó törvény értelmében bíróként jár el, mind a záradék kiállításánál, azaz a végrehajtás elrendelésénél, mind a végrehajtás törlése iránti kérelemnél, azaz, amikor az adós úgy véli, jogtalan volt a végrehajtás elrendelése.
Vagyis ezekben az esetekben mostanáig – jogosan – azt mondták a közjegyzők, nekik nincs lehetőségük arra, hogy a szerződés esetleges érvénytelenségét vizsgálják. Ilyen esetek lehet, hogy például nem volt tisztességes az árfolyamkockázati tájékoztató, vagy árfolyamrést alkalmazott a bank. Tehát ezeket az érvénytelenségi okokat a magyar szabályozás értelmében nem vizsgálhatták, mert jogkörüket korlátozza a magyar szabályozás.
A mostani döntés – amelyet egy szlovéniai végrehajtási ügyben hozott az EUB – viszont kimondja, hogy nem felel meg az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak az a tagállami szabályozás, amely szerint az a bíró, aki elrendeli a végrehajtást, nem vizsgálhatja az érvénytelenségi okokat. S miután ezekben a végrehajtási esetekben Magyarországon a közjegyző bíróként működik, ez a szabályozás rájuk is vonatkozik. Vagyis a jövőben nem mondhatják, hogy nincs jogosítványuk az érvénytelenségi okok vizsgálatára.
A bankárok tudták, hogy össze fog omlani a forint | Magyar Hang
Tavaly decemberben jelentette be a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, hogy az idei év első felében átfogó vizsgálatot indít a devizahiteles ügyek kockázatfeltáró nyilatkozataira vonatkozó bírói gyakorlatról. Sorozatunkban ennek kapcsán a még ma is a legnagyobb társadalmi problémának tekinthető devizahitelezés legfontosabb eseményeit és jellemzőit tekintjük át.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy minden jelzáloghiteles végrehajtásnak vége. A mostani döntés értelmében ugyanis az adósnak mindössze a végrehajtás törlése iránti kérelmet kell benyújtani, s abban kifejteni, hogy jogellenesen állította ki a záradékot a közjegyző. Még akkor is, ha a magyar jogszabályok szerint járt el, hiszen a június 26-i előzetes döntéshozatali eljárás értelmében ez a gyakorlat, illetve a magyar szabályozás szembe megy az uniós fogyasztóvédelmi elvekkel
– fejtette ki Szepesházi.
A mostani döntés
jelentősége, hogy a jövőre vonatkozóan a magyar jogszabályalkotónak módosítania
kell a végrehajtási törvényt oly módon, hogy az megfeleljen az uniós jognak, és
a bíróként eljáró közjegyzőnek legyen jogosítványa vizsgálni az érvénytelenségi
okokat.
– A már folyamatban lévő
ügyekben pedig az adós által benyújtott végrehajtás törlése iránti kérelem
esetében a közjegyzőnek el kell ismerni, hogy a június 26-i döntés értelmében
most már van lehetősége az érvénytelenségi okokat vizsgálni. Amennyiben ezt nem
teszi meg, akkor a másodfokon eljáró törvényszéki bíró mondja ki, igaza van az
adósnak, töröltem a végrehajtást, az egymással szembeni elszámolás ügyében
pedig egyezzen meg a bank és az adós – foglalta össze a lényeget Szepesházi
Péter.
