Tavasz végére, nyár elejére lehet olyan átoltottság, ami valóban védelmet jelent a közösségnek

Tavasz végére, nyár elejére lehet olyan átoltottság, ami valóban védelmet jelent a közösségnek

Az első egészségügyi dolgozó beoltása a Pfizer/Biontech Magyarországra érkezett vakcinájával Budapesten, 2020. december 26-án (Fotó: Kásler Miklós Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Minél több embernek akarják beadni az első koronavírus elleni oltást, ezért változik a Pfizer-Biontech és az AstraZeneca vakcinája esetében a második oltás időpontja – közölte Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője a közmédiában.

Mint mondta, az oltási stratégia eddig az volt, hogy – az alkalmazási előiratnak megfelelően – minden esetben betartották az első és a második oltás közötti időintervallumot. Mostantól – annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus terjedését –, igyekeznek minél több embernek beadni az első oltást, hiszen már az is ad egy alapvédelmet a fertőzés ellen. A klinikai, tudományos és szakmai ismeretek alapján igyekeznek kitolni a második oltás időpontját. Egyúttal megerősítette, hogy a Pfizer vakcinánál a 21. napról a 35. napra tolják a második oltást, míg az AstraZeneca vakcinánál az alkalmazási előirat szerinti maximális időtartamot kihasználva, a 12. héten adják be a második vakcinát. A Moderna, valamint az orosz és a kínai vakcinák esetében egyelőre nem változtatnak a két oltás közötti oltási sémán.

Galgóczi Ágnes azt mondta: bíznak abban, hogy már az első oltás beadásával kialakítható lesz olyan védelem, amely megakadályozza a fertőzés terjedését. – Így talán tavasz végére, nyár elejére olyan átoltottságot érnek el, ami valóban védelmet jelent a közösségnek – közölte.

Eddig már több mint 670 ezer embert oltottak be Magyarországon és az NNK osztályvezetője úgy tapasztalja, hogy növekszik az oltás iránti bizalom.

A szakember kitért arra is, hogy eddig három nagyobb, a brit, a dél-afrikai és a brazil mutánstípust azonosítottak. Ezek a fertőzés terjedésében, illetve a vírus tulajdonságaiban hoztak jelentős változást. Ezek közül Magyarországon eddig a brazil mutánst nem azonosították. Már a dél-afrikai mutánst is kimutatták, míg a brit mutációt, már több mint 400 embernél azonosították, az már közösségben is terjed Magyarországon. Mivel a brit mutáns gyorsabban terjed, a következő időszakban várhatóan tovább fog emelkedni az új fertőzöttek és a kórházban kezeltek száma is.

Jelenleg az ország legtöbb nagyvárosában stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, Salgótarjánban és Szombathelyen mértek emelkedést. Mint kiderült, a szennyvízmintákban is kimutatták a brit mutánst.

(MTI)