Több mint harmincezren várólistán

Több mint harmincezren várólistán

Műtét közben. Képünk illusztráció! (Forrás: unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több mint 30 ezer beteg sorakozik a műtéti várólistákon: a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra, annak ellenére sem, hogy a kormány évente több milliárd forintot költ a várakozás csökkentésére. 

Az Átlátszó cikkéből kiderül, hogy egyes beavatkozásokra nem ritkán több mint 200 napot kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens. 

Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusuk van, a kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot – írja a portál, amely szerint a betegek több mint fele kétféle műtétre vár. Az Átlátszó felidézi, hogy 2023. áprilisában negyvenezer beteg volt a várólistákon. Akkor a betegek száma 103 százalékkal volt magasabb, mint a pandémia előtt. Megírták azt is, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra valaki. Ekkor a leghosszabb, átlagos várakozási idő a térdprotézis (230 nap), csípőprotézis (130 nap), valamint gerincműtétek (223 nap) esetében volt.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30 ezer 416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak. A betegek fele térdprotézis-műtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.

Az elmúlt félévben közel 25 ezer beavatkozást végeztek el állami intézményekben, ebből majdnem 10 ezer szürkehályog műtét volt. Csípőprotézis-műtétből nagyjából 5 ezret, térdprotézisből pedig kevesebb mint 4 ezret végeztek, ami jóval kisebb szám, mint ahányan jelenleg sorban állnak a beavatkozásra várva.

Az Átlátszó utánanézett annak is, mennyi időt kell várni egy-egy műtétre, illetve hogy hol mennyit kell várakozni, a területi különbségek ugyanis nem elhanyagolhatók. A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak abban, hogy mikor kerül sorra egy-egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, az átlagos várakozási idő 324 nap, vagyis gyakorlatilag egy év. Több mint félév várakozással kell számolniuk azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre, vagy szaruhártya-műtétekre várakoznak.

Azonban nemcsak a műtét típusától függ a várakozási idő, még egy konkrét beavatkozásnál is óriási eltérések lehetnek attól függően, hogy az ország mely pontján kerültünk fel a várólistára. A különbség nemcsak hónapokban mérhető: van, ahol akár több mint egy év is lehet az eltérés a várakozási időben. A portál szerint Somogy megyében és Kiskunhalason kell a legtovább, 616 napig várni térdprotézis-műtétre, e műtétfajtánál a budapesti Uzsoki Kórház áll a legjobban, 154 nappal.