Régi, személyes hagyományát elevenítette fel Hadházy Ákos, amikor kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez: mit sikerült elérni a Microsoft-botrány nyomozásában. Kíváncsisága érthető, ugyanis 2019 augusztusában éppen az ő feljelentése nyomán kezdődött vizsgálat a magyar minisztériumokat, sőt, rendvédelmi és pénzügyi szerveket is érintő korrupciós ügyben.
Mindig ugyanaz a válasz
Hadházy legutóbb 2020 decemberében kérdezett rá a nyomozás állására – Polt Péter legfőbb ügyész pedig tavaly pont ugyanazt válaszolta neki, mint most, december 30-án: a Központi Nyomozó Ügyészség továbbra is vizsgálódik, házkutatásokat és lefoglalásokat végeztek, gyanúsítotti kihallgatásra azonban még nem került sor.
Ez azt jelenti, hogy Polt hivatala két éve és négy hónapja nem talált gyanúsítottat egy olyan ügyben, amiben a Microsoft amerikai központja és magyar leánycége már rég elismerte felelősségét, és peren kívül 25 millió dolláros bírságot fizetett ki az Egyesült Államokban.
Polt válaszában arra is emlékeztetett, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017 XC. törvény szerint a nyomozás határideje a gyanúsított kihallgatásától számított két év. Ebből következik, hogy a kihallgatásig gyakorlatilag gumiszerűen nyújtható a procedúra időtartama (még ha a törvény szerint a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kellene zárni). Várhatóan az sem gyorsítja meg az eljárást, hogy az ügyészség jogsegélykérelemmel fordult az ír és amerikai társhatóságokhoz, ez pedig hosszan tartó, döcögős diplomáciai folyamatnak számít.
A Microsoft-botrányról korábban lapunk is több cikkben beszámolt: lényege, hogy 2013 és 2015 között a Microsoft hazai leányvállalata a közvetítőcégekkel és állami hivatalok ügyintézőivel összejátszva adott el szoftverlicenszeket magyar minisztériumoknak, sőt, rendvédelmi szerveknek. A közvetítők a magyar leánycégen keresztül kedvezményes áron vettek szoftvert az ír Microsofttól – ők viszont egy harmadik piaci szereplőnek adták el a licenszeket. Az állami vevőnek már ez a harmadik, közbeiktatott forgalmazó értékesítette a termékcsomagokat; persze az ír Microsofttól kapott kedvezményt már „elfelejtették” érvényesíteni. Az így lenyelt haszonból pedig szépen jutott a folyamatba bevont állami tisztségviselőknek is.
A magyar modell
A botrány azután robbant ki, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozta a történteket. Mivel nemzetközi méretű visszaélésről volt szó, a magyar eset csak csepp volt a tengerben, viszont olyan csepp, amivel az egész korrupciós sémát modellezni lehetett: a DoJ és a SEC nevek említése nélkül, de dátumok alapján jól beazonosíthatóan írta le az ORFK és a NAV több százmilliós liszencszerződéseit.
Tegyük hozzá: a hvg.hu cikke szerint a problémásnak talált beszerzések időszakában, 2013-2015 között vásárolt Microsoft-licenszeket a Legfőbb Ügyészség is, a központosított keretszerződés részeként több mint 200 millió forintért vásároltak ilyen termékeket. Azaz, jelenleg saját beszerzéseik ügyében is vizsgálódhatnak. A korrupciógyanús ügyben már 2018-ban, Hadházy Ákos beadványa előtt is érkezett feljelentés. Polt Péter hivatala akkor még bűncselekmény gyanújának hiányában utasította el a nyomozást.
