Kossuth téri tüntetéssel folytatódott a tanárok tiltakozó akciója

Kossuth téri tüntetéssel folytatódott a tanárok tiltakozó akciója

Tüntetnek a tanárok a Kossuth téren 2022. március 19-én. (Fotó: Gulyás Balázs/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Úgy tűnik, a tanárok nem hátrálnak, szombat kora délután a pedagógusok tiltakozása tüntetéssel folytatódott. A PDSZ és a Tanítanék Mozgalom 15 órára, a Kossuth térre hirdetett „A sztrájk alapjog! – nagy kockásinges találkozó szerves folytatása a szerdán indult sztrájknak, illetve a polgári engedetlenségi mozgalomnak. Utóbbira azért volt szükség, mert a kormány diktatórikus rendelete szinte teljesen lehetetlenné tette a pedagógusok számára a jogszerű sztrájkot. 

Az esemény ceremóniamestere Szűcs Tamás, a PDSZ egykori elnöke volt, aki Nagy Erzsébetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagját szólította először színpadra. Nagy elmondta, 2008 óta megállt az idő, legalábbis az alapbéreket illetően, ám „mióta sztrájkolni kezdtünk, egyre halmozódnak az ígéretek”. Arról is beszélt, hogy tömeges a pályaelhagyás a szakmában, rosszak a körülmények. A „közoktatás már rég összeomlott, azt csak a pedagógusok hivatástudata tartja össze”. 

– Bármilyen kormány jön, azonnali beavatkozásra van szükség, különben nem lesz kinek fizetésemelést adni – tette hozzá.

A szakszervezeti elnök arról is beszélt: a sztrájk alapjog, ám számos olyan eset jutott tudomásukra, amikor az intézmények akadályozni próbálták a munkabeszüntetést. – Az intézményvezetőket ráveszik, hogy tájékoztassák félre a szülőket. Vagy rendkívüli szünetet rendelnek el, hogy ne látszódjon, hányan sztrájkolnak. Megfélemlítik, megalázzák a sztrájkolókat, van, ahol elkülönítik a sztrájkolókat, hogy ne demoralizálják a többieket – fogalmazott.

– Ha nem sikerül az Alkotmánybíróság előtt megvédeni az érdekeinket, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk – mondta. Úgy látják, most nagy a szolidaritás, a szakképző intézményekben is szolidaritási sztrájk indul.

– A jövő héttől az eddigiek szerint folytatódhat a sztrájk. Ha a hét végéig nem kapunk érdemi választ, akkor ismét kreatívan reagálunk – szögezte le.

– Ne veszítsük el a hitet, hogy bármit el tudunk érni, ha összefogunk. Nagy segítséget jelentenek a támogató civil szervezetek. Köszönjük a szülők támogatását. Hatalmas köszönet a diákoknak és a hallgatóknak, akik kiálltak mellettünk, tüntetésen is – zárta beszédét Nagy Erzsébet. 

A következő felszólaló Boros Péterné – a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke, a Szakszervezetek Akciószövetsége és a FÖX tagja – volt, aki a színpadon arról beszélt: új sztrájktörvényt követelnek, mert a jelenlegi alkalmazhatatlan. 

– Szolidárisak vagyunk veletek. Átérezzük a harcotok nehézségét, hiszen hosszú ideig mi is eredménytelenül harcoltunk, majd a Kúria tette helyre az Emmit – mondta.

Azért volt sztrájk, mert nem volt érdemi egyeztetés, nem volt felhatalmazott tárgyaló, nem vették komolyan a pedagógusok követelését. – A legnagyobb gond, hogy a béreket alacsonyan akarták tartani, ezért nincs egyezség. Nem hallgatják meg a napi problémákat a kormány képviselői – panaszolta fel Boros Péterné.

– Több pénzt akarunk, emberi munkakörülményeket akarunk – szólított fel. Végül azzal zárta beszédét, hogy „tartsatok ki, hogy Magyarországnak legyen jövője”.

Zeller Judit, a TASZ jogásza szerint sok év tárgyalásai nem vezettek eredményre, ezért utolsó eszközként nyúltak a pedagógusok a sztrájk alapjogához. Ezt meglátása szerint azért tették, mert a kormány szerette volna elhallgattatni őket. Ilyesmi történt tavaly nyáron, amikor a légiirányítók sztrájkját vágta el egy kormányrendelet. – És egy hónapja is, amikor a pedagógussztrájkot próbálták ellehetetleníteni – mondta Zeller Judit. Micsoda elkeseredettség kell ahhoz, hogy a pedagógusok azt mondják, most nem tanítunk. Miután minden eszközt igénybe vettek, de sikertelenül, akkor döntöttek a sztrájk mellett. 

Szabad országot, szabad embereket csak szabad tanárok tudnak nevelni. Olyan tanárok tudnak szabad embereket nevelni, akik nem kizsigereltek. A pedagógusok a sztrájkkal is tanítanak, hogy a diákok álljanak ki elveik mellett. Zeller Judit szerint a hatalom nem tud a pedagógusok nélkül másfél millió gyereket tanítani, ezért kell teljesíteni a követeléseket.

Zeller Judit felszólalása után alkalmi pedagógus kórus énekelte el a Pál utcai fiúk dalát. A helyszínen lévő tudósítóink szerint a Kossuth tér Parlament előtti része addigra megtelt tiltakozókkal. 

Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) elnöke, a Szakszervezetek Akciószövetsége tagja arról beszélt, hogy a mesterfokú pedagógusok bére is elmarad a garantált bérminimumtól, és még számos statisztikai adatot sorolt állítása igazolására. Szerinte a tavalyi nagy állami pénzosztásban is a pedagógusok csak annyit kaptak, hogy a pótlékokat emelték 10 százalékkal. Utalt az orosz-ukrán háborúra, amely nem állt meg a határon, de a civilek, köztük a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók helyt állnak a menekültek ellátásban. – Nem kérek én sem többet, csak mutassa meg az állam a jobbik arcát a pedagógusok felé – zárta beszédét.

A FreeSZFE Egyesület szolidaritásáról biztosító videóüzeneteket játszott be az egyesület tagjaitól.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is felbukkant a kockásinges tüntetésen, fotóját a Facebookon posztolta.

Következőként felszólalt Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, a Fővárosi Közszolgáltatási és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (FÖX) tagja. Mint  kijelentette, tanítani, tanulni csak szabadon lehet, de ezt a szabadságot elvette a kormány a tanároktól. – A pedagógusok nem sztrájkolni, hanem tanítani akarnak, hiszen, aki ma a pályán van, az hivatástudatból van ott. Nem akarjuk, hogy a tanárok legyenek a legszegényebb polgárok, ezért a szakszervezet támogatja a tanárok követeléseit – mondta, mire a tömeg ütemesen skandálta, hogy elég volt. 

– Veletek vagyunk, mellettetek állunk! – ezt már Székely Tamás, a Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondta, aki úgy zárta beszédét: „Bérrendezést, tiszteletet – hajrá Magyarország, hajrá pedagógusok.”

A budaörsi Illyés Gimnázium tanárai videóban mondták el, miért sztrájkolnak, Vörös István szülőként szólalt fel, a gyerekei még jó iskolába jártak, de tart attól, hogy az unokái számára már nem lesznek megfelelő tanárok. – Ki fog tanítani? -tette fel a kérdést.

Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke arra hívta fel a figyelmet, az állam nem akarja tudomásul venni, hogy a tanárok méltó körülményeket akarnak. A diákok nem a tanulás ellen vannak, hanem az olyan hatalom ellen, amely ilyen körülmények közé kényszeríti a pedagógusokat – szögezte le. 

– Esélyegyenlőség, tanszabadság, szolidaritás! – nagy taps közepette színpadra lépett Nagy Ervin színművész. Az RTL Klubon futott sorozatra utalva arról beszélt, hogy ő csak a tévében tanár, és nem tudja, milyen hajnalban zötykölődni a villamoson, milyen áldozatokkal a tanítás. Végül A Tanár felolvasta az úgynevezett 12 felkiáltójelet az oktatásért, ezek a következők:

1. Nemzeti konszenzuson alapuló, hosszú távú oktatási stratégiát!

2. Egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz!

3. Minden gyerek lehessen olyan, amilyen!

4. Csökkenjen a tananyag, csökkenjen az óraterhelés, csökkenjen az adminisztráció!

5. Több pénzt az oktatásra!

6. Szabad tankönyvválasztást és a cenzúra eltörlését!

7. A helyi igényeknek megfelelő, decentralizált oktatást!

8. Felelős és önálló oktatási minisztériumot!

9. Versenyképes fizetést az oktatásban, nevelésben dolgozóknak!

10. Hozzuk haza az országelhagyókat, hozzuk vissza a pályaelhagyókat!

11. Vissza a sztrájkjogot!

12. Unió az Unióval!

A szervezők nevében Szűcs Tamás „Békét a világnak, békét Ukrajnának” felkiáltással búcsúzott el a tüntetőktől.

A tüntetést lapunk is közvetítette, itt követhette élőben

Arról, hogy a sztrájkban mennyi pedagógus vett részt az utóbbi napokban, továbbra sincs pontos, végleges összesítés, a sztrájk még nem ért véget, az intézményekből folyamatosan kapják az adatokat.

A kormány veszélyhelyzeti rendelete értelmében a sztrájkoló pedagógusoknak az órák 50 százalékát meg kell tartaniuk, ezért a sztrájk első szakaszát két részben hirdették meg: sokan az első három napon, szerdától péntekig beszüntették a munkát, hétfőtől szerdáig pedig szinten sztrájkolnak, de tanítanak, így biztosítják, hogy az órák felét megtartsák, de mégis észrevehetően sztrájkolhassanak a pedagógusok.

Érdekes, hogy miközben a kormány igyekszik jelentéktelennek feltüntetni a tanárok megmozdulását, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter után Kövér László, az Országgyűlés elnöke is nemrég úgy nyilatkozott: itt az ideje foglalkozni a pedagógusok követeléseivel.

A szombati tüntetésre a a Magyar Szakszervezeti Szövetség is mozgósította tagjait és tagszervezeteit, és mindenkit odavártak, aki számára fontos, hogy minőségi oktatásban részesüljenek gyermekei, illetve akinek „érdeke egy sikeres, boldog, képzett, önálló gondolkodásra képes ország”.