Talán a kamasz korosztálynál látni leginkább, hogy megnőtt a sürgősségi pszichiátriai esetek száma – erről beszélt Baji Ildikó, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia igazgatója a Magyar Hang megkeresésére. Az intézmény november elején közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy továbbra is romlik a gyerekek mentális állapota. Bár már két és fél éve, hogy kitört a covid-járvány, a mai napig komoly hatást gyakorol a gyerekek mentális állapotára. Az azóta eltelt időszakban a drámai helyzet nem változott, sőt, ha lehet, még nagyobb nyomás alatt működik az intézmény.
Baji Ildikó szerint nem is maga a járvány, hanem az amiatt megváltozott élethelyzet viselte meg a gyerekeket. – Ilyet korábban még senki sem élt át, a szülők és a gyerekek is magukra maradtak a problémáikkal. Olyan tanulási formába kényszerültek a diákok, amit korábban nem ismertek – fejtette ki. Ez ugyan a szorongósabb, nehezebben kapcsolatot teremtő gyerekeknél bizonyos helyzetekben könnyebbséget jelentett, de megnehezítette, hogy megtanulják a kapcsolatok fenntartását.
A sürgős esetek száma az elmúlt évekhez képest jelentősen megnőtt a Vadaskertben. Bár még most is vannak napok, amikor egyetlen ilyen esetet sem szállít hozzájuk a mentő, máskor azonban 6–8 azonnali ellátást igénylő gyerek érkezik egy ügyelet alatt. A kórházba kerülő serdülők tünetei között kiemelkedően gyakori az önsértés, a depressziós hangulat, a szuicid késztetések megjelenése. Baji Ildikó úgy fogalmazott: az önsértés a felgyülemlett feszültség levezetési formája, amihez egy fiatal akkor nyúl, amikor az őt elárasztó érzésekkel nem tud mit kezdeni. – Nem tudja, hogyan csökkentse a szorongását, és egy erős fájdalomérzet az, ami elmozdítja ebből a feszült állapotból. Ez azért veszélyes, mert előszobája lehet a szuicid magatartásnak – tette hozzá.
A kórházigazgató kiemelte: a pszichés problémák megelőzését segíti a kiegyensúlyozott környezet – otthon és az iskolában egyaránt. – Jó lenne, ha a gyerekeknek olyan közösségi programjaik lennének, amelyek legalább annyira lekötik őket, mint az online világ. A hozzánk forduló gyerekek jelentős része ugyanis a számítógép előtt tölti idejének jelentős részét, nem szívesen nyilvánulnak meg mások előtt. Ha azonban kamaszként nem tanulnak meg megfelelően kommunikálni a kortársakkal, akkor ez a későbbiekben csak nehezebb lesz – hívta fel a figyelmet.
És hogy mi jelezheti, ha nincs jól a gyermek? Leginkább az, ha észrevehetően megváltozik a viselkedése. Például nem olyan kedvvel csinál dolgokat, mint korábban, elzárkózik, nem alszik olyan jól, megváltozik az étvágya vagy a hangulata. Intő jel lehet az is, ha morcos, durcás lesz, mindenre ugrik, vagy éppen sokat panaszkodik arra, hogy nem olyan jó, mint a többi gyerek. – Ha ezeket tartósan tapasztalják a szülők, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni – javasolta Baji Ildikó.
A cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/46. számában jelent meg november 11-én.
