Az Átrium 2019-ben, a kulturális tao támogatások megszüntetése után azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kaparós sorsjegyek formájában várt működési hozzájárulást, 2022 nyarán pedig a lelkes közönség gyűjtött össze az intézmény számára egy tekintélyes összeget, és több budapesti kávézó is felajánlotta egynapi kávébevételét. Az Átrium nem először kért segítséget, de most már a civil támogatás sem elég a működéshez: jövő nyártól a házat hat éve üzemeltető kreatívcsapat, a Kultúrbrigád és cégük, a Thea Art Non-profit Kft. elhagyja az épületet.
Az eredetileg 1935-ben átadott mozi kapui hosszú zárvatartás után 2012-ben nyíltak meg újra, akkor már színházként. Először az Angol Nyelvű Színház alapítvány, majd a Kultúrbrigád üzemeltetésében. Egyebek mellett olyan előadásokat játszottak itt nagy sikerrel, mint az Alföldi Róbert rendezte Őrült nők ketrece, amely háromszáznál is több előadást ért meg. A közönségsiker azonban nem volt elég, még úgy sem, hogy a nézők nemcsak kampányszerű támogató akciókra voltak hajlandóak, hanem arra is, hogy megvásárolják Budapest legdrágább színházjegyeit. Zsedényi Balázs, az Átrium operatív vezetője azt a következtetést vonta le a történtekből, hogy ma, Magyarországon magánszínház csak állami támogatással együtt működtethető. Legalábbis az általuk megfelelőnek tartott színvonalon, a munkatársak kizsákmányolása nélkül. Úgy véli, ehhez a jegybevételen felül annyi dotációra van szükség, amelyet számos más magánszínház is megkap: 200– 300 millió forintra. – Jellemzően ekkora összegeket kaptak az elmúlt években, ezzel is elismerte az állam, hogy nem maradhat el a támogatás, mert nem létezik Magyarországon az a kulturális közeg, amely eltartaná az intézményeket – tette hozzá Zsedényi Balázs, aki szerint már eleve álságos dolog színházi piacról beszélni, hiszen az állam a színházak 90 százalékának működését finanszírozza, miközben egyes intézményektől azt várná el, hogy teljes egészében a jegybevételekből éljenek meg. Hivatalos tartalmi indoklást elmondása szerint soha nem kaptak az elutasított pályázatok után: csak feltételezhetik, hogy a döntés egyfajta értékválasztás volt, hiszen miközben az Átriumnak nem jutott forrás, más magánszínházaknak „irreálisan sok”.
Az Átrium operatív vezetője arról is beszámolt, hogy sok oka van annak, hogy fenntarthatatlanná vált a működés. Amikor kivezették a kulturális taót, azt egy úgynevezett többlettámogatási rendszerrel helyettesítette volna a kormányzat, ám ebből a keretből az Átrium 2022-ben semmit nem kapott, míg például a Turay Ida és a Karinthy Színház 300-300 millió forintot, a Játékszín pedig 200 millió forintot. Bár az energiaárak növekedése is tízmilliós nagyságrendű összeggel növelte a kiadásokat, a színház költségvetéséből a menedzser szerint elsősorban továbbra is a hozzávetőleg 200 milliós állami támogatás hiányzott. A kulturális tárcától 2022-ben mindössze 17 millió forintos támogatást kaptak.
Több önkormányzat is a színház segítségére sietett, így a XIII., a XI., a VII. és az I. kerület is beszállt az akcióba, és a II. kerület, amelynek ikonikus helyszíne az Átrium, szintén kivette részét az intézmény megmentési kísérletéből. A legnagyobb támogatást, 29 millió forintot a főváros biztosította, de a működéshez szükséges teljes összeget az önkormányzatok együtt sem tudták volna kigazdálkodni. Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere bizakodó nyilatkozatot küldött a Budai Hang megkeresésére. – Bízom benne, hogy közösen a mostani, kilátástalannak tűnő helyzetre is találunk megoldást. Budának szüksége van az Átriumra, és most az Átriumnak is a budaiakra – mi pedig nem hagyhatjuk, hogy elvegyék tőlünk a színházunkat. Mindenesetre biztosan köszönettel tartozunk azoknak, akik eddig is szívvel-lélekkel, energiájukat nem kímélve dolgoztak a szabad kultúráért, a közönségért, értünk. Ezzel Buda már biztosan gazdagabb lett – írta.
A jövőről viszont egyelőre senki nem tud biztosat mondani, Zsedényi Balázs sem. – Ha láttunk volna reális esélyt arra, hogy megmaradhat a színház, akkor azt az utat választottuk volna. Továbbra is színházzal szeretnénk foglalkozni, de nem minden áron: ha nem találjuk meg ennek a kereteit, akkor nem fogunk – nyilatkozta a lapunknak.
Az Átrium tulajdonosai közben már új üzemeltető-jelöltekkel tárgyalnak. A többségi tulajdonosok Lakatos Péter és Lakatosné Csiby Éva, a kisebbségi tulajdonos pedig Gauder Milán. Utóbbi a Budai Hangnak beszélt az érdeklődőkről: jelentkezett náluk már producer, „lelkes amatőr” és ismert társulat is. Olyan is volt, aki csak működtetné az Átriumot, de olyan is, aki saját szervezésű zenés vagy színházi produkciót hozna a falak közé. Annak ellenére, hogy a magánszínházi működés nehézségei nyilvánvalóvá váltak az elmúlt években, Gauder optimista abban a tekintetben, hogy a jövőben színházként tudják hasznosítani az épületet. – Azért vettük meg ezt a házat, hogy kulturális helyszínt kínáljunk a lakosságnak, és ez már tizenkettedik éve működik, annak ellenére, hogy későn jelentünk meg a piacon, és a többi szereplő állami támogatásból is gazdálkodik – mondta Gauder, aki hangsúlyozta: bár azóta sok víz lefolyt a Dunán, továbbra is ugyanazt tekintik küldetésüknek, mint korábban: megmutatni, hogy a minőséget eltartja a közönség.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/37. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg szeptember 15-én.
