Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Minden jel szerint vezetőt vált a Budapesti Történeti Múzeum (BTM). Az ország harmadik legnagyobb múzeumának működését az elmúlt években belső feszültségek, eredménytelen reformkísérletek és „láthatatlan” kiállítások nehezítették, és szinte kötelezően felbukkant a politikai szál is. Ezek eredőjeként Népessy Noémit, az intézményt 2019 óta irányító szakembert Csorba Lászlóra, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) korábbi főigazgatójára cserélné a fenntartó Fővárosi Önkormányzat. Bár a közgyűlés csak szeptember végén dönt az új vezető személyéről, forrásaink szerint a kérdés már a pályázat kiírásakor eldőlt.
Idén lenne száz éves az európai absztrakt expresszionizmus kiemelkedő alakja, Reigl Judit festőművész. A centenáriumot több hazai és nemzetközi múzeum is kiállítással ünnepli: a Szépművészeti Múzeumban szeptember 24-ig látható a Haláltánc című tárlat, a művész legismertebb alkotói korszakának műveiből, az 1950-es és 1980-as évek absztrakt és figuratív festményeiből válogat a berlini Neue Nationalgalerie, míg a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár október végéig látható időszaki tárlata a kettő között meghúzódó időszakot helyezi a középpontba, azt a periódust, amikor az emberábrázolás létfontosságú lett Reigl művészetében. Utóbbi kiállításon jártunk.
Bezár a II. kerületi Átrium! Mégsem zár be a II. kerületi Átrium! Mi történik az elmúlt években a főváros meghatározó kulturális intézményévé avanzsált befogadó színházzal? Cikkünkből kiderül, hogy bár a házat hat éve üzemeltető kreatív csapat, a Kultúrbrigád és cégük, a Thea Art Non-profit Kft. a jövő nyártól elhagyja az Átriumot, az intézmény tulajdonosai továbbra sem adják fel eredeti elképzelésüket, hogy minőségi kultúrát szolgáltassanak a közönségnek.
Nem véletlenül nevezik Budapestet a barlangok fővárosának: közel 60 kilométernyi járatrendszer kígyózik a talpunk alatt, és elképzelhető, hogy ennél még jóval hosszabb a felfedezésre váró szakasz. Hol várnak még meglepetések, miért zárta le a tulajdonos a Citadella-kristálybarlang bejáratát és miért nem épült meg a Belügyminisztérium 135 lakásos lakótelepe? Ezekről is kérdeztük Leél-Őssy Szabolcs geológus-barlangászt.
Akik gyakran megfordulnak az óbudai Szentendrei úton, azoknak már jó ideje feltűnhetett, hogy valami zajlik az Aquincumi Múzeum körül. A munkálatok a nyár végére fordultak a célegyenesbe, a héten pedig átadták a múzeum látványsétányát. A rozsdás vaskerítés déli része helyére egy élményfal került, a forgalmas út mellett pedig fák, cserjék, szélesebb járda és dekorpadok váltják a korábbi puritán környezetet. Illetve egy impozáns antikolt bronzkapu, amelyre rákerült a hajdan volt római polgári település ma ismert alaprajza is. Ahogy kikerült az egykor itt helytartó Hadrianus szobra is, aki később a Római Birodalom egyik legjelentősebb császára lett.
Kompromisszumok nélküli munka, szabad művészet, odafigyelés, egyenrangúság, közös értékek, együtt gondolkodás – ezek határozzák meg a Loupe Színházi Társulást, amelyet Lovas Rozi, Lengyel Tamás, Molnár Áron színészek és a rendező, Horváth János Antal alapítottak. Négy barát és kolléga szövetségeként született meg az az új, itthon ritkán látható forma, amely valahol az alternatív művészszínházi és a klasszikus kőszínházi struktúra között található. A tervekről, célokról és akadályokról Horváth János Antalt kérdeztük.
A városi autóversenyzés veszélyeiről hónapról hónapra meggyőződhetünk. A júliusi Árpád hídi tragédia – amelyben egy vétlen kerékpáros esett az utcai vetélkedés áldozatul – után ismét felmerült a jogszabályi változtatás lehetősége. Lázár János építési és közlekedési miniszter néhány nappal a baleset után bejelentette, felülvizsgálják a KRESZ-t, ezen túl azonban érdemi lépések egyelőre nem történtek. Kormányzati szinten legalábbis, mert a fővárosi kerületek a saját eszközeikkel megpróbálják elejét venni a további tragédiáknak. Óbuda-Békásmegyer sebességmérő-rendszerekkel és a Büntető törvénykönyv szigorításával venné elejét a száguldozásnak.
Az öngyilkosok jó része ma is élne, ha segélykiáltásaikra reagálna a környezetük, ha időben észrevennénk, hogy kimerültek lelki-egzisztenciális tartalékaik – mondta el a Budai Hangnak Kósa Éva pszichológus, akit a Mammut bevásárlóközpont, illetve a Fény utcai piacon történt öngyilkosságokról kérdeztünk. – Óriási a felelőssége az államnak abban, hogy valódi szociális hálót tartson az elesettek vagy éppen esni készülők alá. Támogatott krízisközpontokkal, a pszichés betegek helyzetének monitorozásával lehetne megelőzni a tragédiákat, ám ez az állami háló jó ideje lyukas. És persze megtartó erőt jelentenek az informális kapcsolatok: a család, az ismerősök, de még a szomszédság figyelme is. Vegyük észre, ha a szomszédban néni ajtaja három napja nem nyílt ki, kérdezzünk rá, ha munkatársunk láthatóan aggasztó lelkiállapotban van. Nekünk is fontos lenne, hogy fordított helyzetben legyen kihez fordulnunk – fogalmazott cikkünkben a szakember.
Budapest agglomerációjában évek óta kongatják a vészharangot, mondván: a rengeteg kiköltöző akkora terhet ró az infrastruktúrára, hogy azt már képtelenség kezelni. Csakhogy a főváros környéki települések felduzzadása a budapesti kerületek számára is rengeteg problémát tartogat. A budai önkormányzatok szakembereit arról kérdeztük, hogy miként igyekeznek felülkerekedni ezeken a nehézségeken.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a szeptember 15-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
