Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
– A gyermekvédelmi törvény jellegzetesen magyar, kétfedelű jogszabály. Amiről a politikusok beszéltek, az is vitatéma, hogy kell-e olyan mesekönyvet olvasni a hároméves kisgyereknek, amelyben két apukája van a főhősnek? De a törvényben nem erről van szó. Hanem arról, hogy a 17 éves sem veheti meg Szapphó verseit. Mivel ez így egy végrehajthatatlan jogszabály, ezért nem is hajtja végre senki – fogalmaz a Budai Hangnak adott interjújában Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, könyvkiadó, kommunikációs szakember, akivel a könyvpiac helyzetéről, Demszky, Tarlós és Karácsony fővárosáról beszélgettünk, és a versről, amelyben a „meleget” „magyarra” cserélték egy szöveggyűjteményben.
Mi az: a színe kék-vörös, hat lába van, és legalább 2,5 méter magas? A választ már tudhatják, akik gyakran sétálnak a budai hegyekben, de szívesen eláruljuk a Budai Hang túrát nem kedvelő olvasóinak is. Márciustól kék-vörös egyenruhás készenléti rendőrök kezdték meg lovas szolgálatukat a II. és III. kerület leginkább látogatott erdőiben. Cikkünkből kiderül, miért volt szükség a hatlábú járőrökre, miben segíthet a jelenlétük, és milyen reakciók érkeztek az erdőjáró közönség részéről?
A Magyar Posta tavaly októberben jelentette be, hogy az energiaárak rohamos növekedése miatt országosan 366, jellemzően alacsony forgalmú posta működését szünetelteti. Ez Budapesten első körben 35, majd további 22 hivatal bezárását jelentette. Bár eleinte azt tervezték, hogy csak ideiglenesen zárnak be, később kiderült, hogy csak akkor nyithatnak újra – és akkor sem mindegyik –, ha az üzemeltetés költségeiből az önkormányzatok is részt tudnak vállalni. Hogyan érinti mindez a budai kerületeket, kinek hiányoznak leginkább a bezárt fiókok, és mit tehetnek az önkormányzatok az ügyben?
Legyen a Horváth-kertben Budán / Szombaton este fél nyolc után – az egykori Budai Színkör helyszínét idézi az örökzöld sláger, a város azon részét, ahová nyaranta tömegek zarándokoltak el. Története öt évvel a pesti Nemzeti Színház 1837-es felépülte utánra nyúlik vissza, amikor a temesvári színigazgató, bizonyos Huber Ignác fejéből kipattant az ötlet, hogy város túlpartján is kellene színielőadásokat tartani. Hamarosan fel is épült a Budai Színkör: a kalandos – gyakran tragikus – sorsú épületben 180 évvel ezelőtt indult el a színjátszás.
A budavári zsidóság története nyolc évszázadra nyúlik vissza, a közösség emlékét több, ma is látható helyszín őrzi. Közép-Európa legnagyobb, egykor itt állt középkori zsinagógájának maradványait közel hatvan éve fedezték fel, de a romok még mindig eltemetve várják a feltárást. Mikor épült, mi volt a különlegessége, hogyan pusztult el, miként őrződött meg, és miért nem sikerült a mai napig feltárni. Az eltemetett zsinagógáról, régészt, a feltárásért küzdő civileket és a budavári polgármestert kérdeztük – valamint a munkálatokat rejtélyes okokból hátráltató I. kerületi Fideszt is, tőlük azonban nem érkezett válasz.
Amellett, hogy enyhülést hoznak a rekkenő hőségben, harmincszor sűrűbbek, tízszer gyorsabban nőnek és nagyobb biológiai sokféleséget mutatnak, mint a hagyományos telepítésű erdőségek: ezek a Miyawaki-erdők, amelyekből már Budapesten is egyre többen találunk.
Néhány strand már a pünkösdi hétvégén megkezdte a szezont, mások még kivárnak, de idén is mindenképpen érdemes lesz Budán strandolni, hiszen a főváros nagy múltú strandjai találhatóak itt. És a termálfürdőket sem kell feltétlenül elfelejteni azért, mert elmúltak a hűvösebb napok. Összegyűjtöttünk néhány trükköt is, amellyel spórolhatunk: az I., II. és III. kerületi lakosok előnyben vannak, hiszen számos fürdő és strand található itt, az önkormányzatok pedig besegítenek a jegyvásárlásba, főleg a nyugdíjasok esetében.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a június 16-án megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
.
