Kannibálok, Fekete Sereg és a NER búvárai – Megjelent a januári Budai Hang

Kannibálok, Fekete Sereg és a NER búvárai – Megjelent a januári Budai Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A népességnövekedés és a klímaváltozás miatt rendkívül aggodalmas, a külvilág felé azonban nem szeretne pesszimizmust sugározni, mert nagyon fontos, hogy a fiatal generáció ne tegye magáévá a pesszimista alapállást a jövő megítélésében – mondta a Budai Hang januári számában megjelent interjújában Juhász Árpád geológus, televíziós műsorvezető, a II. kerület díszpolgára. Kifejtette: a bolygó hamarosan már nem lesz képes eltartani a hatalmasra duzzadó emberiséget. – Ráadásul a hozzáférhető természeti erőforrások sem állandók, hanem egyre csökkennek. Ez meglehetősen drámai jövőképet vetít előre.

Jövőképként a múltat vetíti előre a kormány által százmilliárdokkal kitömött alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium új központja. A Gellért-hegy I. kerület felé eső oldalában, a Munkásőrség egykori parancsnoksága helyén épülő hatalmas székház azonban nem a közel- vagy félmúlt eseményeire tekint, hanem a reneszánszba, Mátyás király korába repíti vissza látogatót. A Napur Architect tervezte épület sok egyéb mellett a Fekete Sereg előtt is tiszteleg, kertjében pedig a korabeli növényzettel teremt reneszánsz hangulatot. – Jogi szempontból nincs beleszólásunk az ügybe, a személyes véleményem szerint ugyanakkor a megvalósuló tervek szétfeszítik a rendelkezésre álló telek méreteit – fogalmazott a Budai Hangnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás kapcsán Csány Éva, az I. kerület főépítésze. A tervek szerint 2025-re elkészülő székház akár 32 méteresre is megnőhet, ez egy tízemeletes panelház magasságának felel meg.

Megmenekült a beépítéstől a foltos szalamandrák budai élőhelye, a Jegenye-völgy – adta hírül tavaly decemberben a II. kerület. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy a fővárosi védettség miként óvja meg a természeti értékeket a durva beavatkozástól, és kiderült az is, hogy miért nem zárható ki teljesen a károkozás. Budai természetvédelmi körkép egy magányos szőlőtőkétől a Róka-hegyi bányáig.

Egyedülálló természeti kincset rejt a Budai-hegység gyomra, a Molnár János-barlang mégsem a különleges adottságai, hanem a kutatásával és használatával kapcsolatos különös ügyek miatt lehet hungarikum. Ahogy azt korábbi számunkban megírtuk, a világ legnagyobb hévizes barlangja található a II. kerületben, amelyet a 2000-es évek elejétől tártak fel. Az immár több mint hat kilométer hosszan ismert természeti képződményből tíz éve kitiltották a feltárást végző, és a barlangot a József-hegy felé megnyitó szakembereket is, ma búvárközpontként funkcionál a páratlan kincs: 2029-ig szóló szerződéssel „Orbán Viktor miniszterelnök testvérének búvároktatója üzemelteti”. 

A kormány elfogadta az Európai Unióval közösen kidolgozott Budapesti agglomerációs vasúti stratégiát (BAVS) – közölte 2021 végén a Facebook-oldalán Fürjes Balázs. A húszéves terv első 1500 milliárd forintja már garantált európai uniós forrás 2027-ig, és azt is, hogy az elképzelések szerint a Kelenföldet, a Déli és a Nyugati pályaudvart vasúti alagúttal kötik össze. Nem tudni, ezek után mi lesz a sokszor lebontásra szánt Déli pályaudvar sorsa. Az épületegyüttest azonban – bár mai lelakott állapotában ez kevésbé érzékelhető –jelentős értékei miatt nagy hiba lenne elpusztítani. Hogy mik ezek az értékek? Sétára indultunk a Déli jelenében és múltjában.

A választások közeledtével egyre több téma válik túlfűtött politikai viták tárgyává. Ezek közé tartozik a III. kerületben található Mocsárosdűlő és az Óbudai-sziget fejlesztése, értékeinek védelme is. A kormány és a kormánypárti média azt állítja, a főváros és Óbuda-Békásmegyer vezetése zöld utat adott a felbecsülhetetlen természeti értékekkel bíró városrészek beépítésének, Kiss László, a III. kerület polgármestere azonban ezt nemtelen támadásnak érzi, és azt hangsúlyozta a Budai Hangnak, hogy a terület ma már sokkal jelentősebb védettséget élvez, mint a korábbi városvezetések idején. Erről beszélt Bardóczi Sándor, fővárosi főtájépítész is, aki elmondta, a jelenlegi önkormányzati vezetés volt az első, amelyik a nyolcvanas évek óta beépítésre szánt Mocsárosdűlőből szerkezeti terv szintjén kiemelt egy hatalmas részt, és természetközeli területként, valamint közparkként szabályozta. – Ez a lépés lehetőséget ad arra, hogy elkezdjünk gondolkodni a terület rendbe tételén – fogalmazott Bardóczi Sándor. 

Mindez a legújabb Budai Hangban, a január 21-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg