Csak magukra számíthatnak a kerületek az agglomerációs problémák megoldásában

Csak magukra számíthatnak a kerületek az agglomerációs problémák megoldásában

Felújítás a Szilágyi Erzsébet fasoron (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Naponta 26 ezer autó dübörög keresztül a Szilágyi Erzsébet fasoron, amely így az egyik legfontosabb budai útvonal, az állapota azonban – a hazai gyakorlatnak megfelelően – fordítottan arányos a forgalmi jelentőségével: alig járható. Mivel sem a főváros, sem a Budapest Közút, sem a szomszédos Hegyvidék nem lépett az ügyben, a II. kerület magára vállalta az útszakasz felújítását. A beruházáshoz támogatókat várnak, településeket éppúgy, mint cégeket és magányszemélyeket. A fasor helyzete az agglomerációs közlekedés súlyos problémáira világít rá, a felújítás pedig arra, hogy az önkormányzatok nem számíthatnak a kormány segítségére.

Aki érezte már a talpa alatt a Szilágyi Erzsébet fasor aszfaltjának rapszódiáját – bármilyen járműben utazva – annak nem kell bizonygatni, hogy a II. és a XII. kerület határán, a Széll Kálmán tértől a Budagyöngye bevásárlóközpontig futó útszakasz megérett a felújításra. A vesekőrepesztéstől a tengelytörésig széles a fasor szolgáltatásának palettája, ami az egyik legfontosabb budai útvonal lévén jelentősen befolyásolja több városrész közlekedését is. Az agglomerációs forgalom jótékony hatásaként naponta csaknem 26 ezer autó zúdul keresztül az érintett szakaszon, a burkolat állapota a kényelem mellett ezért biztonsági szempontból sem elhanyagolható kérdés. Ezért is fontos, hogy július végétől megújul a fasor legrosszabb állapotban lévő része.

– Ahogy ígértük, nem mutogatunk másra, ha szükséges, elvégezzük a feladatot akár mások helyett – írta június végén, a Facebook-oldalán Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester. A mások helyett végzett munkára azért van szükség, mert bár a Szilágyi Erzsébet fasor közigazgatásilag a XII. kerületben van, tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat, kezelője pedig a Budapest Közút Zrt., a felújítás érdekében eddig egyik szereplő sem tett érdemi lépéseket. – A Fővárosi Önkormányzat a forráselvonások miatt nehéz helyzetbe került, ezért nem tudja elvégezni az útfelújítást. Mivel az út állapota egyre romlik, és az erre közlekedők érdekét az útfelújítás szolgálja, ezért a II. Kerületi Önkormányzat elkezdi a Szilágyi Erzsébet fasor felújítását saját erőből, így a legkritikusabb útszakaszok helyreállítása megtörténhet, és biztonságosabban, komfortosabban utazhatnak az erre közlekedők – írta Őrsi Gergely.

Mielőtt kitérnénk a beruházásra, vessünk egy pillantást a probléma forrására, a gépjárműforgalom mértékére. A Budapest körüli települések népességszámának robbanásszerű növekedését nem követték sem megfelelő infrastrukturális fejlesztések, sem a közlekedési helyzet megoldását célzó intézkedések a kormány részéről. Az elmaradt döntések hatását a nyári vízkorlátozásokban éppúgy tetten érhetjük, mint a nagy forgalmú utak sajtreszelőszerűvé lyuggatott aszfaltjában. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy több helyen korábban elképzelhetetlennek tűnő megoldáshoz folyamodtak: különféle eszközökkel korlátozzák a kiköltözést. Legutóbb Érd tette ki a „megtelt”-táblát: július 15-étől nem indulhat új építkezés a városban (az ipari zóna és a város közepén lévő lakótelep kivételével). A rendelkezés a korábbinál sokkal szigorúbb új építési szabályzat elkészültéig marad érvényben.

A települések a nyárra ígért új építési törvénytől várták a megváltást, mert reményeik szerint a Lázár János építési és közlekedési miniszter felügyelte frissített szabályozás nagyobb mozgásteret biztosít majd az önkormányzatok számára a településképi változások engedélyezésében. Hiába fogadták el azonban a törvényt július 4-én, Novák Katalin köztársasági elnök nem írta alá azt, és az Alkotmánybírósághoz küldte felülvizsgálatra. Erre tehát még várni kell. Ahogy az infrastrukturális és közlekedési fejlesztésekre is.

Ennek következtében a fővárosi kerületek – különösen az ellenzéki vezetésűek – aligha számíthatnak kormányzati segítségre. És jelen pillanatban a fővárosi támogatás is valószínűtlennek látszik, hiszen ahogy arról Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy július közepi sajtótájékoztatón beszélt, jelenleg mínusz 1,1 milliárd forint van a főváros számláján, így Budapest hitelből működik. S bár az államnak 5,5 milliárd forintos lejárt tartozása van a főváros felé, ezzel a pénzzel a jelenlegi politikai légkörben nem érdemes számolni. A kerületi önkormányzatok magukra maradtak.

A Szilágyi Erzsébet fasor esetében ez a magány pikáns színezetet kapott, hiszen az útszakasz, ahogy arra már utaltunk, a XII. kerület közigazgatási területén van, a Pokorni Zoltán vezette Hegyvidéki Önkormányzat azonban nem kíván részt venni a munkálatokban. – A háború okozta gazdasági válság valamennyi budapesti kerület önkormányzatát nehéz helyzetbe hozta, ám egyik sem ment csődbe, és mindegyik képes és hajlandó ellátni a kötelező feladatait. Ez alól a jelek szerint csak a Fővárosi Önkormányzat a kivétel. Bízunk benne, hogy a főváros is mielőbb rendezi a sorait, és nekilát a kötelező feladatai ellátásának, köztük az olyan fontos utak rendbetételének, mint a Szilágyi Erzsébet fasor – írták az Indexnek küldött válaszukban. A felújításban való szerepükre nem tértek ki, de mára egyértelművé vált, hogy a fasort egyedül a II. kerületnek kell rendbe tennie.

– Ez a városrész egyik legrosszabb útszakasza, amely ugyan a XII. kerületben halad, de a közlekedők jelentős része II. kerületi – indokolta a beruházás elindítását a Budai Hangnak Őrsi Gergely. – Mentők, tűzoltók és autóbuszok közlekednek erre, a felújítás halaszthatatlanná vált. A főváros, bár szerepelt a tervei között, jelezte, hogy belátható időn belül képtelen elkezdeni a rekonstrukciót, ezért döntöttünk úgy, hogy saját erőből, és nagyon intenzív támogatói gyűjtéssel elindítjuk a munkálatokat. Nem a teljes útburkolatot cseréljük, de a legrosszabb állapotban lévő szakaszok megújulnak, mintegy négyezer négyzetméteren – árulta el a polgármester. Az adományozás is szerves része lett a beruházásnak, az önkormányzat várja a cégek, vállalatok, felajánlásait; örömmel látnák, ha autógyárak vagy teherfuvarozók is csatlakoznának az akcióhoz, de környékbeli települések önkormányzatainak támogatását is szívesen fogadják. Emellett elindították a „Fogadjunk örökbe egy méter utat”-számlát, ahová bárki elutalhatja felajánlását. – Remeteszőlős Önkormányzata például százezer forinttal támogatta a felújítást, ami nagyon szép gesztus a kis településtől – mondta Őrsi Gergely. – Számos magánszemély és több cég is jelezte már, hogy csatlakozna a kezdeményezéshez, segítségüket egy hirdetőtáblán tesszük majd közzé, hogy a közlekedők láthassák, ki járult hozzá a fasor megújulásához. Az autógyárak jelentkezésének azért örülnénk különösen, mert szerepük hangsúlyos az útburkolatok állapotának romlásában. A finanszírozásért cserébe hirdetési felületet biztosítunk számukra a fasor melletti zöld sávban. Reklámjaikat naponta legkevesebb 26 ezer ember látná, mindenkit arra biztatnék, hogy éljen ezzel a marketinglehetőséggel.

A polgármester hangsúlyozta, azért döntöttek a beruházás idei elindítása mellett, mert jelenleg is zajlik az 56-os és 61-es villamos vonalának korszerűsítése – így szeptembertől már azon a szakaszon is járnak az alacsony padlós CAF-járművek –, és szerették volna a két felújítást egyszerre elvégezni, hogy ne kelljen kétszer megbénítani a kerület közlekedését. Megbénulni a kettős rekonstrukció idején sem fog a városrész, fennakadások azonban lehetnek. – A nyári szabadságok és az iskolaszünet miatt szeptemberig lényegesen kisebb a forgalom a fasoron, a villamosvonal és az útszakasz együttes munkálatai azonban így is nagy kreativitást és kooperációt igényelnek a szakemberektől. Reményeink szerint úgy hangolják majd össze a felújítást, hogy az útszakasz folyamatosan mindkét irányban járható lesz. A munkálatok az iskolakezdésig tartanak, vagyis szeptembertől újra teljes szélességében járható lesz a Szilágyi Erzsébet fasor. Amit a másfél hónapos időszakban nem sikerül felújítani, arra a kerület reményei szerint a 2024-es tavaszi szünetben, illetve jövő nyáron keríthetnek majd sort.

Közért a közért
Az agglomerációs forgalom csillapításának hatékony eszköze lehet a P+R parkolók létesítése is, hiszen így a Budapest környéki településekről érkezők a város határában letehetik a járművüket, és tömegközlekedéssel utazhatnak tovább. A II. kerület ebben az ügyben is fontos döntést hozott: nagy kapacitású, akár 100 autót fogadni képes parkoló létesülhet a Hűvösvölgy végállomással szemben. A terület az ALDI diszkontáruházlánc tulajdonában van, előzetes egyeztetések alapján az új üzletük nyitásával együtt komoly P+R kapacitás építésében is partner lenne a cég. – Sajnos a gazdasági helyzet jelenleg nem kedvez az ilyen típusú beruházásoknak – írta Facebook-oldalán Őrsi Gergely. A polgármester szerint az, hogy a Pest megyei agglomerációs, elővárosi parkolók fejlesztését felfüggesztették, azt jelzi, hogy a kormányzat nincs jelenleg abban a helyzetben, hogy nagy mennyiségben építsen ilyen létesítményeket. Ezért fontos a piaci szereplők bevonása, „a közt szolgáló együttmŠködés formájában”. – Ha a kerületiek támogatják a P+R parkoló és az üzlet létrejöttét, arra kérjük a kormányt, hogy ne gördítsen bürokratikus akadályt a projekt elé – írta a polgármester.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/29. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg július 21-én.