Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Magyarországon a nőket ma ismét visszaterelnék a konyhába és a gyerekszobába, de ez senkinek se szegje kedvét – mondta a Budai Hangnak Pataki Ági, aki szerint egyetlen nő sem engedheti ki a kezéből az önrendelkezés jogát. Az egykori modellel, producerrel arról beszélgettünk, hogy veszteségként élte-e meg az idő múlását, mi fontosabb a fiatalság látszatának fenntartásánál, illetve hogy milyen hatással van a ma közvetített propaganda az aktuális nőképre; de szó esett a magyar film helyzetéről, a NER területfoglalásáról és az elnyomó rendszerek végéről is.
A hagyományok szerint éppen százötven évvel ezelőtt, 1873. november 17-én „született meg” a magyar főváros. Hosszú volt az utazás Pest-Budáról Budapestre, de az egyesítés hosszú távon végül minden városrésznek jót tett. A Budapest születésnapjáról megemlékező cikkünkből kiderül, hogy mitől féltek a budaiak, miben tévedett a pesti főpolgármester, hogyan trükközött a korabeli statisztikai hivatal, és miért őrizte meg a Lánchíd helyett saját magát felrobbantó ezredese portréját Ferenc József?
A három egyesített város nem azonos pozícióból indult, és Óbudának volt leglátványosabb a hátránya. Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy az egykori mezővárosban milyen körülmények uralkodtak az egyesítés idején, mit hozott az összevonás a településnek, és mikor lett egyenrangú partnere Pestnek és Budának?
Budapest Divatváros – ezt a szlogent az 1930-as években hirdették meg, azzal a céllal, hogy a főváros ne csak Magyarország, de Közép- és Kelet-Európa divatcentrumává is váljon. Noha nagyra törőnek tűnt az elképzelés, de mégsem volt előzmény nélküli, hiszen Budapest ugyan nem diktálta a divatot, de már a kiegyezést követő években, különös tekintettel a millenniumi ünnepségek idejére, meghatározó szereplővé vált ebből a szempontból. De később, a huszadik század évtizedeiben is sokszor akadtak a divat szempontjából meghatározó időszakok a város életében. Ezeket a momentumokat villantja fel a főváros egyesítésének 150. évfordulójához kapcsolódva a Kiscelli Múzeum november 17-én nyílt, „Divat & Város” című kiállítása. A tárlat 1873-tól 2023-ig követi nyomon a hazai öltözködéskultúra állomásait, reflektálva a főváros történelmi-politikai eseményeire, változásaira, a textil- és ruhaipar múltjára és a technológia fejlődésére. A kurátor, Szatmári Judit Anna segítségével mutatjuk be a tárlatot.
Húsz éve egy fogatos kocsi bukkant elő egy római temetőben Óbudán: a Bécsi út változatos és gazdag leletanyagot produkált a gyerekjátékoktól a vízvezetékig. Lapunk szerzője maga is részese volt a valószínűtlen felfedezésnek: valami olyasmi kerül elő a földből, amelyre a modern kori régészeti feltárások elmúlt 150 évében szinte sehol máshol nem bukkantak még egy rómaiak által kiparcellázott és általuk használt „nagyvárosi” temetőben. Hogy miért volt kivételes a lelet és mi lett a évezredek óta a mélyben pihent fogat sorsa, az kiderül a cikkből.
A H5-ös HÉV-vonal hosszú ideje vár a fejlesztésre: a kormány ígéretet tett, Óbuda-Békásmegyer támogatja az ötletet, de sok még nyitott kérdés. A tervek szerint a beruházás finanszírozásához uniós hitelkeretet venne igénybe az állam. Ha ezt sikerül megoldaniuk, akkor a kivitelezéshez kapcsolódó közbeszerzés várhatóan 2024 első felében indulhat meg, a munkálatok pedig 2026 közepére fejeződhetnek be.
Új értelmet adott a családbarát kormányzás fogalmának a Fővárosi Kormányhivatal vezetője, Sára Botond, amikor a III. kerületi nehéz sorsú családokat megvédte az önkormányzat támogatásától. Óbuda-Békásmegyer vezetése szeptember elején hirdette meg, hogy anyagilag is segíti az egyszülős családokat: utalványokkal tennék könnyebbé a karácsonyi időszak bevásárlásait azok számára, akik egyedül nevelik gyermekeiket. A program megvalósításához az önkormányzatnak ismernie kellett a kedvezményezetti kört, ezért a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordultak, hogy jóváhagyásukkal kikérhessék a Magyar Államkincstártól (MÁK) a kerületben élő egyszülős családok adatait. Ekkor nem várt akadályba ütköztek: személyesen Sára Botond főispán akasztotta meg a folyamatot, aki adatvédelmi aggályok miatt utasította vissza a kerületi kérelmet. Cikkünkből egyebek mellett az is kiderül, hogy ezt miért nem tehette volna meg, és hogy mit lép az önkormányzat.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a november 17-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
