A magyar kormány tiltakozása ellenére is végigvihetik az uniós médiaszabályozást

A magyar kormány tiltakozása ellenére is végigvihetik az uniós médiaszabályozást

Orbán Viktor a Magyar Nemzet logóját viselő Magyar Időket olvassa az átlogozás napján

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyarországi médiaviszonyokra reagálva készül egy olyan uniós jogszabály, amelynek célja, hogy az állam ne tudja kézvezérléssel irányítani a sajtót. Ez persze nem hoz azonnal megoldást és nem teremti meg a kiegyensúlyozott tömegtájékoztatás feltételeit, de legalább megmutatja, hogy az Európai Unión belül mi kell a sajtó függetlenségéhez és szabadságához. A Fidesz tiltakozik a javaslat ellen.

Néhány napja az Európai Parlament nagy többséggel fogadtak el az álláspontját az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályról. Ez azt jelenti, hogy - miután a tagállamok már rendelkeznek tárgyalási mandátummal 0ľ megindulhatnak az egyeztetések a parlament és a tanács között, így pár hónapon belül véglegesíthetik és kihirdethetik az új törvényt. A parlamenti állásfoglalásban a képviselők leszögezik: elvárják a tagállamoktól, hogy gondoskodjanak a nézőpontok minél szélesebb körének nyilvánosságot adó tömegtájékoztatásról, és védjék meg a média függetlenségét a kormányzati, politikai, gazdasági vagy magánérdekű beavatkozástól.

A képviselők elutasítják a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját és a külső nyomásgyakorlást. Véleményük szerint nem szabad az újságírókat forrásaik felfedésére kényszeríteni, titkosított tartalmaikhoz hozzáférni, vagy kémprogramokat bevetni a megfigyelésükre. „A kémprogramok használata egyébként is csak végső eszközként, eseti alapon lehet indokolt, ha valamilyen súlyos bűncselekmény, például terrorizmus vagy embercsempészet kivizsgálásához egy független igazságügyi hatóság ezt elrendeli” – szól még egy üzenet Magyarországnak.

Ahhoz, hogy fel lehessen mérni a médiafüggetlenség állapotát, átlátható tulajdonviszonyokra van szükség. A parlament ezért minden médiacéget, még a mikrovállalkozásokat is arra kötelezné, hogy hozzák nyilvánosságra tulajdonosi szerkezetüket. Az állami hirdetésekre és az állami pénzügyi támogatásokra vonatkozó információk szintén nélkülözhetetlenek az átláthatósághoz. A képviselők elvárnák, hogy a médiavállalkozások, köztük az online platformok és keresőmotorok ezekről is maradéktalanul számoljanak be, és ne csak az uniós tagországok vonatkozásában.

Ugyancsak tartalmazzák a parlamenti elvárások, hogy a közszolgálati média számára „megfelelő, fenntartható és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani többéves költségvetési tervezéssel”. Azt javasolják, hogy egy adott médiaszolgáltató, online platform vagy keresőmotor ne kaphasson többet az állami hirdetésekből egy tagországon belül, mint az ottani hatóság által a hirdetésekre elkülönített teljes költségvetés 15 százaléka. Ezzel el lehetne kerülni az állami megrendelésektől való függőséget. A közpénzek kiosztásának feltételei pedig legyenek nyilvánosak. Az előterjesztett jogszabályjavaslatban szerepel egy új független szerv, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület, amely figyelemmel követi az előírások érvényesülését.

„Az Európai Parlamentben elfogadott rendeletjavaslat arra irányul, hogy Brüsszel kézivezérlésűvé tegye a tagállami tömegtájékoztatást is, megtörje a véleményszabadságot, biztosítsa, hogy kizárólag a Brüsszel által helyesnek tartott tartalmakat sugározzák. Ez teljesen abszurd! Mi kiállunk a véleményszabadság és média szabadsága és pluralitása mellett. Nem engedünk a szuverenitásunkból“ – ez már nem a többségi, hanem a kisebbségi vélemény, mégpedig Bocskor Andrea fideszes képviselőtől, aki közleményben tiltakozott a szavazást követően, mivel a Fidesz képviselői nemmel szavaztak. A negyvennyolcas hősöket is megidézte Bocskor Andrea, amikor ezt írta: „Mi, magyarok már 1848-ban is tudtuk, mi a sajtószabadság. Hiszen már akkor is a magyar sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését kívánták a márciusi ifjak a 12 pontos követelésükben. Ma sincs ez másként, ha a médiaszabadságról vagy szabad véleménynyilvánításról beszélünk”.
 
Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy szerinte a magyarok nem kérnek a külső beavatkozásból, „a brüsszeli propagandából, hogy a háború jó dolog, hogy a migránsáradat fellendíti és szebbé teszi országunkat, hogy nincs is annál haladóbb, mint ha a gyermekeinket gender aktivisták érzékenyítik, hogy újságíróknak mutatkozó Soros aktivistákat emeljenek a törvények fölé. Mi végsőkig kiállunk az újságírók védelme és a szabad véleménynyilvánítás mellett!”

A jogszabály végső formája még változhat az intézményközi tárgyalások során, de a lényeges elemek meg fognak maradni. Ez azt jelenti, hogy az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló törvényt hamarosan kihirdetik majd. Akkor is, ha a magyar kormány képviselője majd a tanácsban ugyancsak nemmel voksol – ez a döntés ugyanis nem igényel egyhangúságot, vagyis nincs vétójog. Viszont a szabályozást kötelező lesz betartani Magyarországon is. Ha ennek a magyar kormány nem tesz eleget, akkor kötelezettségszegési eljárásra, elmarasztaló bírósági döntésre, végső soron pénzbüntetésre számíthat – csakúgy, mint eddig számos más esetben.