Az Európai Unióban mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól, néhány kívánságát ő terjeszti a tanács elé – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés készítője, Gwendoline Delbos-Corfield. A zöldpárti politikus elmondta azt is, hogy mi a baja a Európai Bizottság hatására hozott magyar vállalásokkal. Az EP-képviselőt strasbourgi irodájában kérdeztük a szankciókról, az energiaválságról és a felállítandó korrupcióellenes hatóságról.
– Mit gondol a korrupcióellenes hatóságról, amelyet az Orbán-kormány az Európai Bizottság igényeinek megfelelően hoz létre, annak érdekében, hogy hozzájuthasson az európai forrásokhoz?
– A korrupcióellenes hatóságon kívül tudható az is, hogy előkészületben vannak a közbeszerzésről szóló új törvényjavaslatok is. Miközben kritizálhatjuk, hogy mindez egyelőre nyilvános konzultáció, különösen az átláthatósági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel való nyilvános konzultáció nélkül történt, azt kell majd idővel látnunk, hogy egyáltalán működnek–e. A magyar kormánnyal kapcsolatban hozzászoktunk, hogy olyan kiigazításokat végeznek, amelyek ugyan az európai hatóságokat kielégítik, ám igazából csak színleltek, és így nem hoznak semmilyen változást.
Még akkor is, ha hatékonyak lennének a magyar kormány változtatásai, és igénybe vennék az átláthatósági kérdések szakértőinek tanácsait, az még akkor is problémás volna, hogy talán túl későn történnek meg ezek változtatások, és csak a már létező, Orbánhoz közeli oligarchák között teremtenek jobb versenyt. Így valójában mi fog változni? Mert az önök közpénzével való visszaélésnek köszönhetően most már csak ezek az emberek vannak valójában abban a helyzetben, hogy pályázzanak az európai közbeszerzéseken, nekik van meg egy egyedül az infrastruktúrájuk erre. Mindannyian Orbán-barát oligarchák.
– Azt mondja, meglátjuk, hogy működik-e, de vajon miért kell új testületet létrehozni? Miközben a korrupció üldözésére van már egy független európai szerv.
– Fontos kritika, hogy a magyar kormány továbbra sem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, ami a legátláthatóbb és a legfüggetlenebb volna. Csakhogy akkor európai szinten, valóban ellenőriznék őket, amit persze nem akarnak. A Bizottság kéréseit sem azért teljesítik, mert végre hisznek az átláthatóságban. Azért teszik, mert sajnos nagyon rossz Magyarországon a gazdasági helyzet és Magyarországnak szüksége van az európai forrásokból érkező pénzekre. Megértették, hogy valamennyi kompromisszumot kötniük kell, hogy az európai hatóságok kedvében járjanak. Ezért teszik ezt. Aggódom, hogy a Fidesz-kormány tesz néhány változtatást, és ez elegendő lesz, mert mindenki vissza akar térni egy kényelmes helyzetbe, és annyira szeretnék, ha magától jönne a megoldás, és nem kellene meghozniuk ezt a bonyolult döntést. Ez tényleg olyan, mint a szülők egy nehéz gyerekkel, akik nem akarják kézbe venni a helyzetet és remélik, hogy a mások, például a tanárok majd megoldják. A kormányfők a Tanácsban és a Bizottság ezt szeretné. Azt éreztem a legutóbbi választásokat követően, hogy ők haragudtak a magyarokra, hogy nem „jól” szavaztak. Azt remélték, hogy többé nem az övék lesz a probléma. És most szembesülnek a problémával, és meg kell birkózniuk vele, mert ez kihatással van Ukrajnára és az energiaválságra. Ez minden nap konkrét következményekkel jár, és sok ország kezdett el komolyan aggódni az orosz beavatkozás problémája miatt. De ők inkább nem szeretnének foglalkozni vele. A legnagyobb aggodalmam az, hogy csak néhány kozmetikai változtatás lesz, és ez elég lesz nekik.
– A Fidesz és Orbán Viktor állítása szerint az Oroszország elleni szankciók nem működnek, azok az EU tagállamainak ártanak, míg Oroszországnak jót tesznek. Ön mit gondol a szankciókról, működnek?
– Szerintem már most is működnek, mind szimbolikusan – mert az oroszok úgy érezhetik, hogy mindenki ellenük van –, mind operatív szempontból, hiszen bizonyos vagyontárgyakat, például ingatlanokat és pénzt vettek el Putyinhoz közeli oligarchától. Még nem tökéletes, mert például abban bízom, hogy ezt a pénzt visszaforgathatnánk úgy, hogy Ukrajnának segítsünk. Erről már folyik a vita. Reménykedhetünk abban is, hogy valóban meggátol bizonyos személyeket, például azokat, akik fegyvereket gyártanak abban, hogy cselekedjenenk. És mivel az eddigi szankciók nem tökéletesek, pontosan ezért vannak állandóan új lépések. Ám azt mondani, hogy egyáltalán nem működnek, nem igaz. És semmiképpen nem értem, hogy miért akarnánk az orosz oligarchák kedvére tenni.
Az energiaproblémáról szóló vita egy ésszerű vita. Bizonyos számú keleti ország nagyon függ a Gazpromtól és más orosz energiaszállítóktól. Nehéz helyzetben vannak, ez igaz, és az erről szóló vita jogos. Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy teljes mértékben Oroszország felé fordul, és nem kizárólag az energiafüggőségről beszélek. Magyarországon ott vannak az orosz pénzintézetek. És igen, Budapest még ma is belépőhely Oroszország számára az EU-ba. Ez a magyar kormány nagyon tudatos döntésének eredménye. Nagyobb függetlenséget kellett volna próbálniuk elérni Oroszországgal szemben. Lengyelország például már régóta gyanakvó Oroszországgal szemben, és azt mondja, el kell határolódnunk az oroszoktól. Lehet azt mondani, hogy rossz döntéseket hoztunk, de ma Magyarországnak nehéz és erről lehet legitim vitát folytatni. De mi köze van ennek ahhoz, hogy nagyon célzott, konkrét szankciókkal sújtunk néhány olyan oligarchát, akik nem is energiaszállítók? Még ha Orbán úgy is gondolja, hogy csak félig működnek a szankciók, miért akarna az orosz oligarchák kedvében járni?
– Mit gondol, mi ennek az oka?
– Az Európai Unióban mindenki nagyon is tisztában van azzal, hogy annak érdekében, hogy megnyerje Oroszország engedékenységét, hogy számára továbbra is belépési pont maradhasson, hogy továbbra is jó megállapodásokkal rendelkezzen a Gazpromtól, Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól. Az nagyon világos, hogy Putyin néhány kívánságát maga Orbán terjeszti az Európai Tanács elé.
– Részt vett az Unió helyzetéről szóló vitában?
– Igen, mert fontos volt.
– Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta a hallgatóságnak, hogy az EU–ban van egy trójai faló. Mit gondol, melyik állam kormányára értette?
– Teljesen világos, hogy Magyarországra célzott. Ám ez feldühít engem. A Bizottságtól nagyon vegyes, nagyon különböző üzenetek jöttek a helyreállítási tervvel és a kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. Az egyik oldalon vannak dolgok, amelyek Didier Reynerdstől vagy Vera Jourovától jönnek, nagyon világos nyilatkozatot tesznek, és még Johannes Hahn is nyilatkozhat a költségvetésről. Aztán von der Leyen mindig nagyon kétértelmű. És amikor a jog uralmáról beszél, akkor általánosságban beszél arról. Mindenki tudja, hogy a magyar kormányról beszél, de nem mondja ki a nevét. Ez olyasmi, ami engem nagyon feldühít. Azt hiszem, itt az ideje, hogy Ursula von der Leyen világosabban fogalmazzon. Mert valóban, amikor trójai falóról beszél, akkor Magyarországról beszél, amely Oroszország belépési pontja az Európai Unióba.
– Mi lesz az ön jelentésének eredménye? Rendben, nagy többséggel elfogadták. Mi változik? A jelentés hatására Magyarország holnaptól demokráciává válik?
– Még inkább tudatosítani fogja a Európai Unió polgárai számára a helyzetet, ami még kényelmetlenebb helyzetbe fogja hozni a Tanácsot és a Bizottságot. Ettől eltekintve aggódom, hogy nem lesz sokkal több következménye. A probléma az, hogy én az Európai Parlamentnek vagyok a tagja, és a kollégáimmal együtt ennyi, amit tehetek. A Parlament megtette a kötelességét, és a lehető legmesszebb elmentünk a munkában, amit elvégezhetünk. Én képviselőként nem vagyok végrehajtó testület. Továbbra is nyomást fogunk gyakorolni, továbbra is nyomon fogjuk követni a dolgokat, továbbra is kapcsolatban leszünk mindazokkal, akik a szabadságjogokért és a jog uralmáért küzdenek Magyarországon. Ezt a munkát folytatni fogjuk.
Ám jogalkotás szempontjából a végére értünk annak, amit tehetünk. Ez egy kimerítő jelentés mindarról, ami történt, és nagyon büszkék vagyunk a Parlamenttől érkező ajánlásokra, és még arra is rámutatunk, hogy tovább is mehetnénk, a 7. cikk híres második pontjára, a szankciókra. Az én álmom az volna, hogy a Tanácsból valóban bátorság jöjjön, és megfogalmazzák az ajánlást, szavazást tartsanak minősített többséggel, nem szégyenlősködnek, és jól szavaznak. Akkor folytathatnák a munkát, mert most már csak az van a kezükben, hogy valóban a második szintre lépjenek, ami Magyarország szavazatának megvonása. Ez már megtörtént Ausztriában, amikor Jörg Haider hatalomra került, akkor megvonták az ország szavazati jogát három hónapig. Elég igazságtalan, hogy Orbán bármit megtehet tizenkét évig, és semmi sem történik, és közben Ausztriának azonnal megvonták a szavazatai jogát. Tehát igen, ez volna az ideális folyománya a jelentésnek, de közben nagyon pesszimista is vagyok, és attól tartok, hogy nem lesz sok következmény.
– Az Európai Unió különböző szerveinek, a Parlamentnek, a Bizottságnak, a Tanácsnak, és így tovább, van–e bármilyen kötelessége a magyarországi Orbán-rezsim miatt szenvedő emberek felé, vagy Európának minél nagyobb távolságot kellene tartania Magyarországtól?
– Meg kell akadályozni, hogy a magyar kormány befolyást gyakoroljon az európai döntésekre. Ne vehessenek részt többé bizonyos szavazásokban. Ugyanakkor magának Magyarországnak mint országnak Európában kell maradnia, minden joga megvan az Európai Unióban maradásra. És nem szabad elhatárolódni a magyaroktól sem. Nem akarhatjuk, hogy a magyar polgároknak olyan élete legyen, mint Oroszország polgárainak van. Szóval nem kell távolságot tartani a magyaroktól, és nem kell távolságot tartani magától az országtól sem. Ám az kell, hogy a magyar kormány a szélsőjobboldali, Európa–ellenes eszméivel ne tudja befolyásolni az európai döntéseket.
– Jól érzem ki a szavaiból, hogy ön is úgy látja, hogy a kormány végül meg fogja kapni a pénzt az EU–tól?
– Harcolni fogunk. A Parlamentben hatalmas többség van, amely ellenzi ezt, és vannak ilyen tagállamok is. De ezzel együtt is nagyon nehéz lesz, mert Ursula von der Leyen várhatóan engedékeny lesz.
– Önöknek, az EP-nek is van egy fegyvere az asztalon: a bizalmatlansági indítvány a Bizottság ellen. Fogják használni a magyar kormány ügyében?
– Azt hiszem, ha lenne olyan eset, ahol sikerülne használni, akkor ez volna az. Nagyon nehéz használni, mert a képviselők a legvégén minden alkalommal ellágyulnak. Ha lenne rá ok, akkor szerintem ez volna a jó ok. Amennyiben a bizottság engedékeny a helyreállítási terv és a kondicionalitási mechanizmus ügyében, az nagyon boldogtalanná fogja tenni a Parlamentet, és nem csak azt.
– Csak tudja, boldogtalannak lenni, vagy benyújtani a bizalmatlansági indítványt, az két nagyon különböző dolog.
– Soha nem lehet teljesen tudni, hogy mi fog történni. Néha pesszimista vagyok, de az ukrajnai helyzetben nagyon meglepődtem. Meg a Covid–helyzetben is.
– Gondolom, hallott Vera Jourova bizottsági elnökhelyettes új média jogszabályjavaslatáról. Meg tudja ez még védeni a magyar sajtót?
– Ez egy jó szabályozás lesz. A magyar helyzet jó tanulságokat adott nekünk, sajnos, segített is a szabályozást megfogalmazni, hogy máshol ne fordulhasson elő hasonló helyzet. Ugyanakkor úgy vélem, Magyarország számára már egyértelműen túl késő. A független médiát segítő alapok valóban nagyon hasznosak lehetnének Magyarországon. A média koncentrációját illetően azonban már túl késő. Magyarországon a sajtó nagy része már rossz kezekben van. A KESMA, a fideszes médiakonglomerátum például átláthatatlan.
– Lesz bármilyen eszköz a magyar újságírók védelmére?
– Igen, remélem. Van igazi akarat és aggodalom is ezzel kapcsolatban, és vannak elképzelések a független média támogatásáról, így remélhetőleg néhány dolgot meg lehet tenni. És remélhetőleg, ha az Európai Unióban komolyabbá válunk az újságírók védelmezése kapcsán, az segíteni fog abban, hogy Magyarországon is jobb legyen a légkör, mert önök olyan elnyomás áldozatai, hogy azt hiszem, ezen a téren előrelépést kell elérni. Ám van egy csomó dolog, ahol azt gondolom, hogy a dolgokat annyira megölték, hogy már egy kicsit késő, és csak akkor, amikor egy igazi demokrácia lesz újra Magyarországon, akkor lesz igazi lehetőség változásra.
