A szankciók megmaradnak – többek közt erről beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai, az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében.
Az Európai Parlament (EP) szerda reggel az Európai Bizottság (EB) elnökének hagyományos évértékelő, ún. „az Unió helyzete” című beszédét hallgatta meg. Ursula von der Leyen a várakozásoknak megfelelően beszédében (melyet három nyelv – angol, francia és német – között váltogatva tartott) nagy hangsúlyt helyezett az ukrán-orosz háború nyomán kialakult helyzet értékelésre és az energiaválságra. A bizottsági elnök több konkrét bejelentést is tett az EU előtt tornyosuló gondok megoldására.
A beszédet a magyar európai parlamenti képviselők közül Ujhelyi István (MSZP), Ara-Kovács Attila (DK), Deutsch Tamás, Hidvéghi,Balázs, Bocskor Andrea, Gál Kinga, Tóth Edina és Deli Andor (mindannyian Fidesz) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) hallgatta végig, Trócsányi László (Fidesz) a felszólalás végére érkezett meg az ülésterembe.
A beszéd előtt Roberta Metsola, ez EP elnöke köszöntötte a strasbourgi ülésteremben Olena Zelenszkát, az ukrán first lady-t, aki von der Leyen meghívására vett részt „az Unió helyzete” beszéden és vitáján. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök feleségét hosszú tapssal köszöntötték az európai parlamenti képviselők. A jelen lévő fideszes EP-képviselők közül csak Deutsch Tamás tapsolta meg.
Nem tanultunk az 50 évvel ezelőtti energiaválságból
Az ukrán nemzeti színeket – kék és sárga – idéző ruhába öltözött von der Leyen közel egy órás beszédét sötét képekkel kezdve felidézte az ukrán-orosz háború első napját, ahogy fogalmazott, a „baljós reggelt, amikor megláttuk a gonosz kegyetlen arcát”. Az elnök szerint az európaiak nem hezitáltak, egyből segítséget biztosítottak Ukrajnának. „Az Unió felemelkedett: a válaszunk egységes volt és azonnali, erre büszkék lehetünk” – szögezte le. Az EB elnöke szerint Oroszország nem csak Ukrajna, hanem az értékeink ellen is háborút indított. Ursula von der Leyen ugyanakkor úgy tájékoztatott, az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, és az orosz autóipar például 75%-kal csökkent, az orosz légitársaság, az Aeroflot gépei nem tudnak felszállni a szankciók miatti alkatrészhiány okán. E ponton határozottan kijelentette: „a szankciók megmaradnak”.
A háborúra visszatérve von der Leyen kijelentette: van a bátorságnak neve, és ez a név: Ukrajna. Szerinte hallgatnunk kellett volna azokra, akik ismerik Putyint, például a néhai Anna Politkovszkajára. Az elnök bejelentette, az EU támogatja az oroszok által lerombolt ukrán iskolák újraépítését, mégpedig 100 millió euróval.
Az energiakrízisre térve kiállt a fosszilis anyagokból elektromos áramot előállító cégek európai extraprofit-adója és az így képződő bevételeknek a rászorulóknak juttatása mellett. Von der Leyen felidézte a fél évszázaddal ezelőtti 70-es évekbeli energiaválságot, amikor azt mondta: nem tanultunk belőle, továbbmentünk, maradt a kőolajfüggőség, ami szerinte természetesen nem volt helyes. Lehetséges alternatívaként többek között a hidrogént említette. Az elnök kijelentette, piaci ösztönzőket kell bevezetni és bejelentette egy új európai hidrogénbank beindítását, amely a hidrogén beszerzésében segít majd. Három milliárd eurót áldoz erre az Európai Unió.
Ursula von der Leyen beszédében arra is kitért, hogy egyetlen ország sem képes egyedül harcolni a pusztító aszályokkal, az erdőtüzekkel és az éghajlatváltozás következményivel, ezért bővítik európai légi flottát: új repülőgépeket, helikoptereket vásárolnak, amelyek az erdőtüzek oltásában vesznek majd részt.
A munkanélküliség az EU-ban olyan alacsony, mint még soha: hat százalék. Ezért súlypontinak nevezte, hogy az EU beruházzon a továbbképzésbe.
„A korrupciót a saját házunk táján is fel kell számolni”
A lítium és ritkaföldfémek iránti igény 2030-ra ötszörösére fog nőni, fontosabb lesz, mint a kőolaj és a földgáz, ugyanakkor egy ország uralja ezt a piacot, vetette fel von der Leyen Kína nevének említése nélkül. „Meg kell akadályozni, hogy az orosz gázhoz hasonlóan a lítium és ritkaföldfémek vonatkozásában is függőségbe kerüljünk, ezért Chilével, Új-Zélanddal és Mexikóval készülnek megállapodásra, amit be fogok nyújtani. Az ipar jövője az EU-ban van”.
Ursula von der Leyen megemlékezett az egy hete elhunyt II. Erzsébet brit királynőről. „Legenda, állandó fix pont volt” - mondta róla. A nemzetet szolgálva minden pillanatban megtalálta a megfelelő szavakat, sőt, az egész világ lelkét szólította meg, amikor úgy fogalmazott: „sikerrel fogunk járni és a siker mindannyiunké lesz” – idézte a királynőt az elnök.
Tagországok említése nélkül beszélt von der Leyen elnök úgy fogalmazott: „az EU-ban található trójai falovakkal nem lehet ez európai demokráciát építeni, nem szabad természetesnek venni a demokráciát, azért percről percre, nap mint nap meg kell küzdeni”. Szerinte a belső veszélyektől is, az unión belül is meg kell védeni a demokráciát és kijelentette: a kondicionalitási mechanizmuson keresztül megvédjük az EU költségvetését a korrupciótól. Amikor a bizottsági elnök a beszéde e pontján kijelentette, hogy „a korrupciót a saját házunk táján is fel kell számolni” a plénum többsége ezt nagy tapssal jutalmazta, a fideszes EP-képviselők azonban nem éltek a tetszésnyilvánítás lehetőségével. Ursula von der Leyen ezt követően még konkrétabb volt, amikor az illegális meggazdagodást, és a befolyással visszaélést ostorozta.
Felszólalás végén az elnök a Szentírást idézte: „a fény a sötétben ragyog leginkább” mondta, amikor bemutatott a EP-nek két fiatal lengyel nőt,
Magdalenat és Agnieskat, akik szavai szerint a lengyel-ukrán határon a menekültek istápolásában tűntek ki.
„Éljen sokáig Európa!” – mondta beszéde végén, melyre a parlament hosszas álló tapssal válaszolt. A Fidesz EP-képviselői ezúttal sem nyilvánították ki tetszésüket.
