Jól számolták a szavazatokat a Sargentini-jelentés elfogadása során az Európai Parlamentben, tovább folytatódhat Magyarországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárás.
Pert vesztett Magyarország az Európai Bíróságon abban az eljárásban, amelyet a magyar kormány a Sargentini-jelentés miatt indított. Az ügy lényege, hogy Magyarország szerette volna elérni a 2018. szeptember 12-én, az Európai Parlamentben meghozott döntés érvénytelenítését. Az EP azon a szavazáson döntött úgy, hogy azt javasolja az uniós tagállamok tanácsának, indítsák meg Magyarországgal szemben az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárást, az uniós alapértékek tartós megsértése miatt. Ez az eljárás jelenleg is tart a tagállamok szintjén.
Magyarország azzal érvelt, hogy a 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett elfogadott jelentést nem érhetett volna el kétharmados többséget, ha a tartózkodó szavazatokat is leadott szavazatnak számolják. Amennyiben nincs meg a kétharmad, akkor a szavazás nem eredményes, vagyis nem indulhatott volna meg a 7. cikkely szerinti eljárás.
Az Európai Bíróság most kimondta, hogy ez az érvelés téves, a szavazatok számlálása rendben, az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően történt. Megállapították, hogy az uniós alapszerződésben a „leadott szavazatok” fogalmát nem határozzák meg, ezért ezt a köznyelvben elfogadott szokásos jelentését alapul véve kell értelmezni. – Márpedig e fogalom a szokásos jelentésében csak az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában, míg a tartózkodás, amelyet úgy kell érteni, mint az állásfoglalás megtagadását, nem tekinthető leadott szavazatnak – áll az ítéletben.
Vagyis azt a szabályt, amely a leadott szavazatok többségével történő szavazást ír elő, úgy kell értelmezni, hogy az kizárja a tartózkodások figyelembevételét.
Az Európai Bíróság megállapította azt is, hogy a tartózkodásoknak a leadott szavazatok számlálásából való kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével. Emlékeztetnek arra, hogy a szavazás során tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el, mivel előzetesen tájékoztatásban részesültek arról, hogy a leadott szavazatok számlálása keretében a tartózkodásokat nem veszik figyelembe.
Ennek a döntésnek ilyen módon nincs hatása a 7-es cikkely szerinti eljárásra, a kérdés az volt, hogy jogszerűen indították-e el az eljárást, erre adott most igenlő választ a bíróság. Ezzel Magyarország egy újabb fontos perben maradt alul, amelynek érvei gyakran visszaköszöntek a magyar kormány EU-val, vagy az uniós intézményekkel szembeni kritikájában.
A per elvesztésére reagált Varga Judit igazságügyi miniszter is közösségi oldalán. Mint írta, Sargentiniék érdeke diktálta, hogy az EP figyelmen kívül hagyja a tartózkodó szavazatokat. – Emlékezhetünk, korábban a jelentéstevő maga kérte egy interjúban a potenciális tartózkodókat, hogy a szavazás ideje alatt inkább menjenek ki kávézni. És még rajtunk kérik számon a közös értékek és szabályok betartását? Ugyan már! – írta. Azzal folytatta, „érdekes az is, hogy a bírósági ítéletre egy ilyen egyszerű eljárásjogi kérdésben majdnem három évet kellett várni, miközben egy másik ügyben, a jogállamisági kondicionalitás rendelet rendkívül bonyolult kérdésében, maga az EP követeli a Bíróság döntéshozatali folyamatának gyorsítását. Enyhén szólva ellentmondásos”.
