A migrációról szóló bekezdéseket megvétózta a magyar és lengyel kormány az uniós állam- és kormányfők informális csúcstalálkozóján, ezért erről a témáról az Európai Tanács elnöke adott ki egy saját nyilatkozatot, tulajdonképpen 25 tagállam nevében. Más témákban egységes maradt az EU.
Granadában tartották a tagállami vezetők a spanyol uniós elnökség ideje alatt esedékes informális találkozójukat, amelynek központi témája az EU bővítése és a migráció volt. A 27-ek elfogadták az úgynevezett Granadai Nyilatkozatot, amelyben elöljáróban leszögezték: „Megismételjük az európai projekt eredeti ígéretét, amely a békét, a stabilitást és a jólétet biztosítja polgáraink számára, értékeink és elveink, az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság által vezérelve”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy miután Oroszország megindította invázióját Ukrajna ellen, az uniós vezetők Versailles-ban gyűltek össze és tettek vállalásokat. „Versailles-ban elköteleztük magunkat egy biztonságosabb, versenyképesebb Európa felépítése mellett. Erősebb védelmi képességekkel, energiafüggetlenséggel, robusztus gazdasággal és Ukrajna példátlan támogatásával. Ezt elértük” – jelentette ki von der Leyen és sorolta az azóta megtett jogalkotási lépéseket és gazdasági döntéseket. Granadában a tagállamok kiálltak Ukrajna további megsegítése mellett: „Továbbra is támogatjuk Ukrajnát és népét, ameddig csak kell” – áll a szövegben. Az Európai Unió emellett nyitva áll a további bővítés előtt, azonban a dokumentum gondosan kerüli, hogy erre vonatkozó időpontokat adjanak meg. Így fogalmaznak: „Az Unió további kibővítését tekintve az EU-nak és a jövőbeli tagállamoknak is készen kell állniuk. A törekvő tagoknak fokozniuk kell reformtörekvéseiket, különösen a jogállamiság területén, összhangban a csatlakozási folyamat érdemeken alapuló természetével és az EU segítségével. Ezzel párhuzamosan az Uniónak meg kell teremtenie a szükséges belső alapokat és reformokat”.
„Jogilag megerőszakoltak minket”
A nyilatkozat tervezetében még szerepelt a migrációról szóló rész is, ezt azonban Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki megvétózta, ezért ezek a passzusok kikerültek a szövegből. Igaz, eredetileg a két kormányfő nem ezt akarta elérni.
A magyar és a lengyel miniszterelnök célja az volt – de ez nem új törekvés –, hogy a migrációs ügyekben a döntés kerüljön az állam- és kormányfők kezébe. Itt ugyanis mindenhez a teljes egyetértés kell, ugyanakkor a tagállami vezetők nem alkotnak jogot, csak politikai iránymutatást adnak. A migráció ügyében a belügyminiszterek tanácsa illetékes, amely már több alkalommal hozott döntést rendes eljárás keretében, tehát minősített többséggel a csomag egyes elemeiről. Utolsó alkalommal ezen a héten szerdán, amikor a csomag legutolsó eleméről, a válsághelyzetben alkalmazható eljárásról volt szó. Ezek a döntések azonban még nem a végleges jogszabályról szólnak, hanem csak a tagállamok egyeztetett álláspontját jelentik, egy tárgyalási mandátumot, amelynek birtokában a tagállami delegáció megkezdheti az egyeztetést az Európai Parlamenttel.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert Orbán Viktor péntek reggeli Facebook-üzenetében azt mondta, hogy a migrációs törvény már megbukott – holott még hatályba sem lépett, merthogy nincs véglegesítve. A nap krónikájához tartozik, hogy a magyar miniszterelnök egyik mondata minden bizonnyal a legtöbbet idézett kijelentés volt: „Nincs esély semmiféle kompromisszumra és megegyezésre a migráció ügyében… mert jogilag megerőszakoltak minket”. Ez tulajdonképpen arról szólt, hogy a magyar és a lengyel kormány nem tudott megvétózni egy olyan folyamatot, ahol nincs vétójog.
Határozott küzdelmet ígértek volna
Ezek után nézzük, hogy melyek voltak azok a mondatok, amelyekkel Orbán és Morawiecki semmiképpen sem akart közösséget vállalni. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyilatkozata a következőket tartalmazza:
„A migráció európai kihívás, amelyre európai választ kell adni. Az irreguláris migrációt haladéktalanul, határozott módon kezelni kell. Nem fogjuk hagyni, hogy az embercsempészek döntsenek arról, hogy ki lép be az EU-ba. Továbbra is hatékonyan és gyorsan végre fogjuk hajtani valamennyi döntésünket. A migrációval kapcsolatban olyan átfogó megközelítést fogunk követni, amely ötvözi a fokozott külső tevékenységet, a származási és tranzitországokkal való, kölcsönösen előnyös, átfogó partnerségeket, a migráció kiváltó okainak kezelését, a jogszerű migráció lehetőségeit, az EU külső határainak hatékonyabb védelmét, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és az embercsempészés, továbbá a migráció eszközként való felhasználása – mint hibrid fenyegetés – elleni határozott küzdelmet, a visszaküldések fokozását, valamint a belső szempontokat, összhangban a nemzetközi joggal, az uniós elvekkel és értékekkel, valamint az alapvető jogok védelmével.”
Charles Michel sajtótájékoztatóján kitérő választ adott arra a kérésre, hogy kommentálja a magyar-lengyel vétót. „Támogatnunk kell azokat az országokat, amelyek az Európai Unió határainak védelmében a frontvonalon vannak. És aktívabbnak kell lennünk, mert több bűnözői csoport él vissza a sebezhető pontokkal, és nem ezeknek a bűnözői csoportoknak kell eldönteniük, hogy kinek van joga belépni európai területre” - mondta az Európai Tanács elnöke, lényegében idézve saját nyilatkozatából.
