Még el sem kezdődött, de már egymásnak feszültek a felek az EU új költségvetése miatt
Tüntető farmerek az Európai Parlament épülete mellett 2020. február 20-i csúcs kezdetekor (Fotó: Arató László/Magyar Hang)

Minden az asztalon van, de nagyon sok a jogos aggodalom – így foglalta össze véleményét Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozója előtt. Michel több miniszterelnökkel, többek között Orbán Viktorral is négyszemközti megbeszélést folytatott a tárgyalások előtt.

A csúcsra érkező tagállami vezetők nagy része aggodalommal tekintett az előttük álló órákra, vagy napokra, mert nagyon nagyok a véleménykülönbségek a 2021 és 2027 közötti közös büdzsére vonatkozó javaslatról.

Angela Merkel német kancellár például nem elégedett a tervezettel, szerinte a különbségek túl nagyok és egyszerre túl sok elvárásnak kell megfelelni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy a történelemben ez a legnehezebb költségvetési tárgyalás, kijelentve, Lengyelország ragaszkodik ahhoz, hogy az új célkitűzések ne a mezőgazdasági és a strukturális alapok sérelmére valósuljanak meg. 

Több miniszterelnök is határozottan jelezte, nem szabad a pénzek kifizetésének jogállamisági feltételrendszerén enyhíteni. A svéd, a finn és a portugál kormányfő is erős ellenőrzést szeretne az uniós források védelme érdekében.

A nyilatkozatok alapján az úgynevezett „fukar négyek” (Svédország, Hollandia, Ausztria és Dánia), vagyis a nettó befizető tagállamok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzeti jövedelem 1 százalékánál ne kelljen többet a közös kasszába tenni. Ehhez az állásponthoz közelítenek a németek is, bár Angela Merkel utalt rá, hogy kompromisszumok nélkül nem lesz költségvetés. Azonban ez még mindig csak 1-2 tizedes elmozdulás, miközben az európai tanácsi javaslat 1,074 százalék, amelyet a tagállamok többsége, akik a költségvetés haszonélvezői, kevesellnek. És akkor még nem beszéltünk az Európai Parlament által várt 1,3 százalékról.

Nagy a tolongás az uniós kasszánál | Magyar Hang

Magyarország számára most 17,8 milliárd euró állhat rendelkezésre a következő hét évben, ez 6 milliárd euróval kevesebb, mint a most lezáruló ciklusban.

A számokra lefordítva, a mostani javaslat és az Európai Parlament (amelynek vétójoga van) elképzelései között 230 milliárd euró van. A számháború része, hogy mekkora lesz a magyar boríték, a számítások szerint – az Európai Tanács javaslatát alapul véve – a következő hét évben Magyarország 17,8 milliárd eurót hívhat le, ez hatmilliárddal kevesebb, mint a megelőző ciklusban. De természetesen mindez változhat a következő egy-két napban, bár annak is egyre nagyobb az esélye, hogy a mostani csúcson nem lesz megegyezés.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2021 utáni, hétéves uniós költségvetésről szóló brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve arról beszélt: modern költségvetésre van szükség, amely válaszol az Európai Unió előtt álló kihívásokra. „Ha Európa a jövőben jólétet akar lakosainak, akkor az innovációba és a fejlesztésbe kell befektetnie. Ezt a következő hétéves költségvetés vitáján a tagállami vezetőknek figyelembe kell venniük” – közölte a bizottság elnöke, aki szerint kemény és hosszú tárgyalás várható. Von der Leyen Charles Michel múlt héten nyilvánosságra került költségvetési javaslatát „jó kiindulópontnak” nevezte.

– A jelenlegi költségvetési tervezet elfogadhatatlan az Európai Parlament számára – erről már az Európai Parlament elnöke beszélt a hétéves költségvetésről szóló EU-csúcs nyitó sajtótájékoztatóján.

EU_20200220mti
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozójára érkezik Brüsszelben 2020. február 20-án (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozójára érkezik Brüsszelben 2020. február 20-án (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Az MTI által is idézett David Sassoli kiemelte: a tervezet nem képes fedezni azokat a kiadásokat, amelyeket az Európai Bizottság előirányozott. A szükséges erőforrások nélkül új ambícióik, a zöld megállapodás, a digitalizációs átmenet és Európa nemzetközi szerepvállalásának erősítése csak üres szlogenek maradnak. Sassoli hozzátette: „Az uniónak megfelelő forrásokkal kell rendelkeznie napjaink kihívásainak kezeléséhez.”

A találkozó előtt és alatt nyugat-európai gazdák, az Európai Tejtanács és a Balti Farmerek tüntettek az uniós negyedben. Nagyon sok traktorral vonultak fel és okoztak közlekedési fennakadást, ők is a közös agrárpolitika keretének csökkentése ellen tiltakoztak, mint mondták, több támogatásra van szükségük ahhoz, hogy el tudják látni az európaiakat.